Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Dr. Mikló Katalin: Az újdonság kérdésének megítélése – gyógyszerkémiai jogesetek
Az újdonság kérdésének megítélése - gyógyszerkémiai jogesetek 19 csoportra vonatkozó - speciális ki tanítás értendő, hanem az általános kitanítások, valamint a szakterületen jártas szakember általános és köteles tudásának összessége, amelyek a szakembert képessé teszik arra, hogy mindezen kitanítások ismeretében egy tágabb vegyületcsoportba tartozó preferált, individuális sztereoizomer előállítását megvalósítsa. Az EPO Fellebbviteli Tanácsa döntéseinek fényében az az általános következtetés vonható le, hogy egy molekula adott konfigurációjának újdonságát csak abban az esetben lehet megkérdőjelezni, ha pontosan ugyanarra a konfigurációra vonatkozóan a technika állása egyértelmű kitanítást ad. Amennyiben a technika állásában egy vegyület optikai formáinak feltárása csupán általános módon történt meg, akkor ez a kitanítás nem tekinthető úgy, hogy a vegyület egy bizonyos enantiomerjét ismertették volna, tehát ez esetben a tiszta fonnában előállított sztereoizomer újnak tekinthető. A T 12/81 számú döntés azonban rámutat arra is, hogy amennyiben egy adott sztereoizomer előállítása egy már ismert kiindulási anyagból, egy már önmagában ismert reakcióval történik, akkor a keletkezett izomer nem tekinthető újnak, mivel a megoldás egyrészről nem teljesíti az újdonság követelményét, mivel az izomerarányban bekövetkező változás csupán egy ismert eljárás váratlan elemeként fogható fel, másrészről pedig nem teljesíti a kiválasztási találmányokkal szemben támasztott követelményeket sem. Speciális esetet képez az adott szteroizomer tisztaságát új elemként feltüntető „kiválasztási” találmány. A Fellebbviteli Tanács erre vonatkozó döntése (T 990/96) általánosan alkalmazható szabályként azt állapította meg, hogy egy ismert vegyület egy bizonyos tisztasági foka (ideértve a diasztereomertisztaságot is) nem tekinthető olyan tulajdonságnak, amely az igényelt nagyobb tisztaságú vegyületet megkülönböztetné a technika állásában ismertetett vegyülettől, így az az újdonság követelményének nem felel meg. Elkerülendő az újraszabadalmaztatás veszélyét, létfontosságú tehát az újdonság kérdésének, valamint a technika állásában foglaltak egyidejű és egzakt tisztázása - ami a szabadalmi elbíráló feladata -, hiszen csak az olyan találmányok vonhatók szabadalmi oltalom alá, amelyek valóban megfelelnek az újdonság világviszonylatban értendő szigorú kritériumának, és ezáltal új lehetőségeket rejtenek az ipari alkalmazhatóság területén. Irodalom Az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról Európai Szabadalmi Egyezmény Guidelines for Examination in the European Patent Office - Part C Guidelines for Substantive Examination Reinhard Spangenberg: The Novelty of „Selection" Inventions - IIC, 1997,28(6), p. 808-822 MIMOSA LEGAL adatbázis (CD-ROM): Az EPO Fellebbezési Tanácsának T 12/81, T 296/87, T 192/88, T 1048/92, T 600/95, T 1046/97, T 990/96 döntései.
