Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Dr. Mikló Katalin: Az újdonság kérdésének megítélése – gyógyszerkémiai jogesetek
14 Dr. Mikló Katalin rületen jártas szakember számára magától értetődő jellemzőket tartalmaz. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy egy kémiai vegyidet, amelynek a nevét vagy képletét egy dokumentumban korábban már megemlítették, nem minősül ismertnek, kivéve, ha a dokumentumban található információ, illetve általános ismeret együttesen lehetővé teszi annak előállítását és/vagy elválasztását. Az izomerek szabadalmazhatóságának és ezen belül újdonságának kérdésével az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Fellebbezési Tanácsának számos döntése foglalkozik, és bár léteznek irányadó, szinte elvinek tekinthető határozatok, mégis minden egyes eset megítélése hosszas, alapos és egyedi mérlegelést kíván. A továbbiakban néhány, ezen a területen született döntést és azok mérlegelési szempontjait ismertetjük — a teljesség igénye nélkül. 3.2. Európai jogesetek Az EPO Fellebbezési Tanácsának T 12/81 (Diasztereomerek/Bayer) döntése volt az első érdemi döntés egy diasztereomereket érintő találmány újdonsága megítélésének és szabadalmazhatóságának kérdésében. Az EP 11191 számú európai bejelentés tárgya az l-(4-klórfenoxi)-l-(l-imidazolil)-3,3-dimetil-2-butanol ’A’ diasztereomer fonnája, valamint ezen diasztereomer sztereoszelektív redukcióval történő előállítása volt I -(4- klórfenoxi)-l-(l-imidazolil)-3,3-dimetil-2-butanonból kiindulva. A bejelentést a vizsgálati osztály újdonság hiányában elutasította, mivel úgy találta, hogy két korábbi német bejelentésben ismertetett eljárásváltozat már részletesen feltárta az 1 -(4-klórfenoxi)-1 -(1 -imidazolil)-3,3-dimetil-2-butanol alumínium-izopropiláttal történő redukcióját, melynek eredményeképpen a megfelelő szekunder alkohol két diasztereomerje keletkezik. így tehát a bejelentésben igényelt redukciós eljárás, illetve az annak eredményeképpen nyert termék a technika állásából már ismertté vált. A vizsgálati osztály érvelése szerint az újdonság hiánya akkor is fennáll, amikor egy korábbi dokumentum kitanításának megvalósitásakor a szakember elengedhetetlenül olyan következtetésekre jut, amelyek eleget tesznek az igénypont feltételeinek. Jelen esetben az újdonságrontó dokumentum egyértelműen meghatározta az előállítani kívánt vegyületet azáltal, hogy megjelölte a kiindulási anyagot, illetve az átalakítás módját. A bejelentő nem tett mást, mint ugyanazt a találmányt más paraméterekkel jellemezte. A döntés ellen a bejelentő fellebbezett és a szóbeli tárgyaláson új igénypontsorozatot terjesztett be, amelynek lényeges eleme az volt, hogy az 1. és 3. igénypontokban egyértelműen meghatározta az igényelt diasztereomer fizikai adatait (olvadáspont, 1H-NMR csatolási állandók). A bejelentő érvelése szerint a korábbi - újdonságrontónak ítélt — dokumentumokban az igényelt vegyületek egy olyan általános képlet alá tartoztak, amely magában foglalta a treo és eritro formákat egyaránt, mig a szóban forgó bejelentésben igényelt diasztereomert (amely egyébként a tiszta treo enantiomerpár) egyértelműen az különbözteti meg a technika állásától, hogy azt első alkalommal jellemezték fizikai és kémiai adatokkal, így tehát új vegyületnek tekinthető. Ezenkívül a bejelentő szerint nem lehet implicit módon ismertnek tekinteni az igényelt treo diasztereomert csak azért, mert az előállításához használt kiindulási anyagot és az alkalmazott eljárást már korábban leírták. A Fellebbezési Tanács a határozatában elismerte, hogy a szóban forgó diasztereomer - a csatolt fizikai adatok ismeretében - nem lehet azonos az egyik újdonságrontóként megítélt dokumentumban ismertetett vegyülettel, hiszen a kiindulási keton redukciója során keletkező alkohol két aszimmetrikus szénatommal rendelkezik, ami négy különböző térbeli formációt jelent, melyek közül kettő-kettő alkot egy-egy diasztereomer párt (a treo és eritro formákat) és ezek fizikai adatai különbözőek. A tanács véleménye szerint azonban az újdonság kérdését nem lehet olyan szigorúan megítélni, hogy csak az a dokumetum tekinthető újdonságrontónak, amelyik ugyanazt a dolgot ugyanolyan formában ismertette. Egy kémiai vegyiilet leírásának különböző módjai léteznek: a legáltalánosabb, hogy pontosan karakterizálják a vegyületet. Amennyiben a bejelentés benyújtásának idején nem áll ehhez rendelkezésre elég adat, úgy az EPO joggyakorlatában elfogadhatóak az eljárással jellemzett tennékigénypontok (product-by-process) is a találmány szerinti vegyületek jellemzésére. Abban az esetben azonban, ha egy product-by-process típusú igénypontokkal rendelkező szabadalmi leírás a technika állását képezi, akkor az újdonságrontó lesz mindazon későbbi bejelentésekre nézve, amelyekben ugyanazokat a vegyiileteket igénylik, függetlenül attól, hogy az újabb bejelentések a vegyiileteket alaposabban vagy más módon jellemzik. A jelen bejelentés kapcsán felhozott újdonságrontó dokumentumok közül az egyik ilyen típusú, és mint ilyen az igényelt vegyidet előállításához szükséges minden olyan fontos körülményt (kiindulási anyagok és reakciók) ismertet, ami a szakterületen jártas szakember számára lehetővé teszi a találmány megvalósítását. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a végterméket nem ismertetik kellő részletességgel a szóban forgó dokumentumban. A szakember számára ugyanis nem hozhat meglepő eredményt az, ha a jelen találmány szerinti vegyületet egy másik, de a technika állását képező dokumentum oltalmi körébe tartozó redukcióval állítják elő, még akkor sem, ha ennek következtében a treo.eritro arány megváltozik, mivel ez az izomerarányban bekövetkező változás csupán egy ismert eljárás váratlan elemeként fogható fel. A tanács megítélése szerint a szóban forgó vegyület nem tekinthető kiválasztási találmánynak sem, mivel az nem valósítja meg a kiválasztási találmányokkal szemben támasztott alapvető követelményeket. Az a tény, hogy az egyébként már ismert redukciós eljárás sztereospecifíkusan szolgáltatja a végterméket, nem tekinthető a kiválasztási találmány alapjául szolgáló újdonságnak, mivel a jelen megoldás semmiféle új jellemzőt nem tartalmaz sem a kiindulási anyagra, sem az alkalmazott eljárásra vonatkozóan. így tehát az a termék, amelyet az igénypontban szereplő bármely alternatív redukciós eljárással állítottak elő, úgy tekintendő, mint amely a köz számára korábban már írásban hozzáférhetővé vált. A technika állása kitanításainak aprólékos követése jelen esetben mind szerkezetileg, mind konfigurációjában olyan találmányt eredményezett, amely beletartozik a technika állásába, a különbség csupán az eljárás kivitelezésében és a treo:eritro arány eltolódásában van.
