Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Dr. Svingor Ádám: Elsőbbség igénylése az ESZE szerint a Kibővített Fellebbezési Tanács két döntésének fényében
46 Dr. Svingor Ádám szabadalmi bejelentést amiatt, hogy... az egy vagy több elsőbbséget igénylő bejelentés egy vagy több olyan elemet foglal magában, amely nem szerepel abban a bejelentésben, illetve bejelentésekben amelyek alapján az elsőbbséget igénylik, feltéve mindkét esetben, hogy a találmány az ország jogszabályai értelmében egységes.” A 4. cikk H) szakasza az elsőbbségi bejelentésben adott kitanítás szükséges és elégséges feltételét mondja ki, mely szerint „az elsőbbség nem tagadható meg amiatt, hogy a találmány egyes olyan elemei, amelyekre elsőbbséget igényelnek, a származási országban tett bejelentés igénypontjaiban nem szerepelnek, feltéve, hogy a bejelentés adatai együttesen ezeket az elemeket szabatosan meghatározzák. ” „Összeolvasva” a PUE idézett részeit és figyelembe véve különösen az - ESZE-ből hiányzó - B) szakaszt, azt a képet alakíthatjuk ki, hogy a PUE az elsőbbségi jogot az „első bejelentés szemszögéből” határozza meg, és mindenekelőtt azt kívánja biztosítani, hogy egy ilyen bejelentés publikálása (és más cselekmények) az uniós éven belül semmiképpen se veszélyeztethessék a bejelentő jogait. Az ESZE ezzel szemben a következőképpen határozza meg- az elsőbbségi jogot: 87. cikk (1): „Azt, aki szabadalom...iránt szabályszerű bejelentést tett... a Párizsi Uniós Egyezményben részes államban..., elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon találmány tekintetében európai szabadalmi bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított tizenkét hónapos időtartamon belül.”- az elsőbbségi jog hatályát (amelynek megfelő szabály a PUE-ban nem található): 89. cikk: „Az elsőbbségi jog hatása, hogy az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának az 54. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 60. cikk (2) bekezdése szempontjából az elsőbbség napja számít.”- és a részleges és többszörös elsőbbség lehetőségét: 88. cikk (2): „Az európai szabadalmi bejelentés tekintetében több elsőbbség is igényelhető.... Ha erre mód van, bármelyik igénypontra több elsőbbség igényelhető....” 88. cikk (3): „Ha egy európai szabadalmi bejelentés tekintetében egy vagy több elsőbbséget igényelnek, az elsőbbségi jog az európai szabadalmi bejelentésnek csak azokra az elemeire terjed ki, amelyeket az elsőbbséget megalapozó bejelentés, illetve bejelentések is tartalmaznak.” A 88. cikk (4) bekezdése gyakorlatilag megegyezik a PUE 4. cikk H) szakaszával. Tehát, míg az elsőbbségi jogot magát a két egyezmény lényegében hasonlóan fogalmazza meg, annak hatályát egészen eltérően: míg a PUE az elsőbbségi bejelentésben foglaltakat „védi meg” egy későbbi bejelentés „céljára” [4. cikk B) szakasz], az ESZE a későbbi (európai) bejelentés bejelentési napját „terjeszti ki” visszafelé az időben a technika állásának effektiv időpontja [54. cikk (2) és (3) bek.] és a szabadalmi igényjogosultság [60. cikk (2). bek.] vonatkozásában, így az európai bejelentés bejelentőjét jutalmazza vagy nem jutalmazza meg bejelentésének korábbra datálódó újdonságával (89. cikk). Az elsőbbségi jog megfogalmazásában is található azonban egy fontos különbség: az ESZE feltételül szabja, hogy a későbbi, európai bejelentés „ugyanarra a találmányra” vonatkozzon. Különbség mutatkozik a részleges elsőbbségekkel kapcsolatos szemléletmódban is: míg a PUE - az elsőbbségi bejelentés tartalmát „védő” alapszemléletével összhangban - azt hangsúlyozza, hogy ilyen esetben nem tagadható meg az elsőbbségi igény, az ESZE inkább annak korlátáit fogalmazza meg, hogy az elsőbbségi jog mire terjedhet ki. Ilyen tekintetben érdemes összehasonlítani a PUE 4. cikk F) szakasza és az ESZE 88. cikk (3) bekezdése szóhasználatát. Előbbié inkább a hatóságok, míg utóbbié inkább a bejelentők számára állít fel korlátokat. (A témával kapcsolatban részletesen lásd: Hellfeld, 1997.) A Kibővített Fellebbezési Tanács a G3/93-as döntésben mindezek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy az ESZE a PUE-val összhangban szabályozza az elsőbbség jogintézményét. Érvei azonban csupán arra korlátozódtak, hogy megállapította: az ESZE mely cikkei a PUE mely cikkeinek felelnek meg; utóbbiakat azonban nem értelmezte. Ezért a Tanács azon állítása, hogy döntése nem ellentétes a PUE-val, nem meggyőző. A Tanács ugyanakkor határozottan szembeszállt a Műszaki Fellebbezési Tanács egy korábbi döntésben (T301/87) adott értelmezésével, amely azáltal kísérelte meg összhangba hozni az ESZE 87. cikkét a PUE-val, hogy az „azonos találmány” követelményét liberálisan értelmezte, azaz a találmány működésének és hatásának azonosságát vizsgálta. G2/98: A Kibővített Fellebbezési Tanács szigorú értelmezése az „azonos találmány” követelménye tekintetében A G3/93-as döntés ellenére kialakuló ellentmondásos joggyakorlat — és talán egyben a döntésben magában rejlő bizonytalanság — sarkallta az ESZH elnökét arra, hogy 1998. július 8-án az ESZE egységes alkalmazásának érdekében újra kérdésekkel forduljon a Kibővített Fellebbezési Tanácshoz. A G2/98-as, Palágyi Tivadar cikkében röviden ismertetett döntés [Palágyi, (2001)], amely kifejezetten az ESZE 87. cikk (1) bekezdés szerinti „azonos találmány” értelmezésével foglakozik, a fogalmat formálisan, szűkén értelmező (ún. „kemény vonalas” Tyrell, 2000) korábbi döntésekkel van összhangban.* 1 2 3 2 Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének kérdése a Kibővített Fellebbezési Tanácshoz teljes tcijedclmcben a következő volt: 1. (a) Jclenti-c a találmány azonosságának ESZE 87. cikk (1) bek. szerinti követelménye azt, hogy egy későbbi bejelentésre nézve egy korábbi, a későbbi bejelentésben igényelt elsőbbségű bejelentés alapján levezethető elsőbbségi jog kiterjedését a korábbi bejelentésben - legalábbis implicite - feltártak határozzák meg, egyben korlátozva is az elsőbbségi jogot? 1 .(b) Másképpen, egy ennél kisebb mértékű megfelelés a korábbi bejelentés és a későbbi bejelentésben igényeltek között elégséges lehet-e ebben a tekintetben, és az elsőbbségi jog megalapozott marad-e? 2. Amennyiben az 1 .(b) pontban feltett kérdésre a válasz igen, milyen kritériumokat kell alkalmazni annak megállapítására, hogy a későbbi bejelentésben megfogalmazott oltalmi igény a korábbi bejelentésben feltárt azonos találmányra vonatkozik-e? 3. Különösen azokban az esetekben, amikor a korábbi bejelentésben még implicite sem feltárt jellemzőket szerepeltettek a későbbi bejelentés releváns igénypontjaiban, vagy amikor a korábbi bejelentésben általánosabb módon meghatározott jellemzőket a későbbi bejelentésben pontositottak vagy szűkebben határoztak meg, levezethető-e ennek ellenére elsőbbségi jog a korábbi bejelentésből, és amennyiben igen, milyen kritériumokat kell teljesíteni az elsőbbség megalapozásához?