Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában

44 Dr. Palágyi Tivadar szabadalmi bejelentés számára hatálytalanul igényelt el­sőbbségnek megfelelő elsőbbségi irat tartalma az elsőbbsé­gi éven belül nyilvánosságra jut. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha az európai szabadalmi bejelentés to­vábbfejlesztésre vonatkozik, és igénypontjainak tárgya nincs kinyilvánítva az elsőbbségi iratban, úgyhogy az euró­pai szabadalmi bejelentés nem ugyanarra a találmányra vo­natkozik, mint az elsőbbséget megalapozó bejelentés. A következményekre két eltérő ítélet vonatkozik. A fentebb már idézett T 301/87 (OJ 1990, 335) sz. határozat a nyilvá­nosságra hozatalt a PUE 4. cikkének B) pontja alapján sem újdonságrontónak, sem a feltalálói tevékenységet csökken­tőnek nem találta. Ezzel szemben a T 441/91 sz. határozat az elsőbbségi éven belül nyilvánosságra hozott iratot, amelynek tartalma megegyezett az elsőbbségi iratban foglaltakkal, a technika állásához tartozónak tekintette, amit az 54. szakasz (2) bekezdése szerint kell figyelembe venni. A Kibővített Fellebbezési Tanács megerősítette az utób­bi nézetet és úgy döntött, hogy egy, az elsőbbségi éven belül nyilvánosságra hozott irat, amelynek a műszaki tartalma az elsőbbségi iratban foglaltaknak felel meg, egy olyan euró­pai szabadalmi bejelentésre nézve, amelyben ezt az elsőbb­séget igénylik, az 54. szakasz (2) bekezdése szerint a tech­nika állásához tartozóként újdonságrontónak minősül, ha az elsőbbségi igény hatálytalan. Ez érvényes akkor is, ami­kor az elsőbbségi igény azért hatálytalan, mert az elsőbbsé­gi irat és a későbbi európai szabadalmi bejelentés nem ugyanarra a találmányra vonatkozik annak következtében, hogy az európai szabadalmi bejelentésben olyan tárgyakat igényelnek, amelyeket az elsőbbségi irat nem nyilvánít ki. Ez a határozat nézetünk szerint ellentmond a PUE 4. cikk F) pontjában rögzített elvnek, amely kimondja, hogy „az Unió egyik országa sem utasíthat vissza elsőbbségi igényt vagy szabadalmi bejelentést amiatt, hogy ... az egy vagy több el­sőbbséget igénylő bejelentés egy vagy több olyan elemet foglal magában, amely nem szerepel abban a bejelentésben, illetve azokban a bejelentésekben, amelyek alapján az el­sőbbséget igénylik, feltéve ... hogy a találmány az ország jogszabályai értelmében egységes.” Svingor Adám már említett, az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle jelen számában megjelenő cikke erre is részletesen kitér, ezért itt ezzel a kérdéssel tovább nem foglalkozunk.

Next

/
Thumbnails
Contents