Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
44 Dr. Palágyi Tivadar szabadalmi bejelentés számára hatálytalanul igényelt elsőbbségnek megfelelő elsőbbségi irat tartalma az elsőbbségi éven belül nyilvánosságra jut. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha az európai szabadalmi bejelentés továbbfejlesztésre vonatkozik, és igénypontjainak tárgya nincs kinyilvánítva az elsőbbségi iratban, úgyhogy az európai szabadalmi bejelentés nem ugyanarra a találmányra vonatkozik, mint az elsőbbséget megalapozó bejelentés. A következményekre két eltérő ítélet vonatkozik. A fentebb már idézett T 301/87 (OJ 1990, 335) sz. határozat a nyilvánosságra hozatalt a PUE 4. cikkének B) pontja alapján sem újdonságrontónak, sem a feltalálói tevékenységet csökkentőnek nem találta. Ezzel szemben a T 441/91 sz. határozat az elsőbbségi éven belül nyilvánosságra hozott iratot, amelynek tartalma megegyezett az elsőbbségi iratban foglaltakkal, a technika állásához tartozónak tekintette, amit az 54. szakasz (2) bekezdése szerint kell figyelembe venni. A Kibővített Fellebbezési Tanács megerősítette az utóbbi nézetet és úgy döntött, hogy egy, az elsőbbségi éven belül nyilvánosságra hozott irat, amelynek a műszaki tartalma az elsőbbségi iratban foglaltaknak felel meg, egy olyan európai szabadalmi bejelentésre nézve, amelyben ezt az elsőbbséget igénylik, az 54. szakasz (2) bekezdése szerint a technika állásához tartozóként újdonságrontónak minősül, ha az elsőbbségi igény hatálytalan. Ez érvényes akkor is, amikor az elsőbbségi igény azért hatálytalan, mert az elsőbbségi irat és a későbbi európai szabadalmi bejelentés nem ugyanarra a találmányra vonatkozik annak következtében, hogy az európai szabadalmi bejelentésben olyan tárgyakat igényelnek, amelyeket az elsőbbségi irat nem nyilvánít ki. Ez a határozat nézetünk szerint ellentmond a PUE 4. cikk F) pontjában rögzített elvnek, amely kimondja, hogy „az Unió egyik országa sem utasíthat vissza elsőbbségi igényt vagy szabadalmi bejelentést amiatt, hogy ... az egy vagy több elsőbbséget igénylő bejelentés egy vagy több olyan elemet foglal magában, amely nem szerepel abban a bejelentésben, illetve azokban a bejelentésekben, amelyek alapján az elsőbbséget igénylik, feltéve ... hogy a találmány az ország jogszabályai értelmében egységes.” Svingor Adám már említett, az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle jelen számában megjelenő cikke erre is részletesen kitér, ezért itt ezzel a kérdéssel tovább nem foglalkozunk.