Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában 43 a bejelentés további vizsgálatára itt nem alkalmazható, mert az elsőbbségi j og megszűnése csak részleges jogvesztést j elent. Megosztott európai bejelentés esetén az elsőbbségi nyilatkozatot nem kell megismételni, és az elsőbbségi iratot sem kell újra benyújtani. Ha az elsőbbséget megalapozó bejelentés nyelve nem egyezik meg az ESZH egyik hivatalos nyelvével sem, a 38. szabály (5) bekezdésének megfelelően fordítást kell benyújtani valamelyik szabadon választható hivatalos nyelven az ESZH által meghatározandó határidőn belül, legkésőbb azonban az 51. szabály (6) bekezdése szerinti határidőn belül, vagyis a vizsgálati eljárás lezárásáig. A 38. szabály (5) bekezdésének második mondata szerint ha az európai szabadalmi bejelentés teljes fordítása a korábbi bejelentésnek, erre vonatkozó nyilatkozat benyújtása helyettesítheti a fordítás benyújtását. A 88. szakasz (2) bekezdése szerint többszörös uniós elsőbbség is igényelhető. Ilyen esettel van dolgunk például, amikor a bejelentés egyes részeihez korábbi bejelentésekből vesznek igénybe elsőbbségeket. Részleges elsőbbség alatt olyan esetet kell érteni, amikor egy bejelentésben csak a találmány egy részére igényelnek elsőbbséget. Erre az esetre a 88. szakasz (3) bekezdése vonatkozik. A 88. szakasz (2) bekezdésének második mondata szerint egy igénypontra több elsőbbség is igényelhető. Erre vonatkozólag a VI C-IV, 5.3. pontja szolgál útmutatással. A (2) bekezdés harmadik mondata leszögezi, hogy a legkorábbi elsőbbségi nap határozza meg az elsőbbségi naptól függő összes határidőt. Ha az európai szabadalmi bejelentés olyan jellemzőket tartalmaz, amelyek túlterjednek az elsőbbségi irat kinyilvánításán, az európai bejelentést az elsőbbségi iratban kinyilvánított jellemzőkre csak részleges elsőbbség illeti meg. A T 85/87 sz. határozat esetében az elsőbbségi irat ugyanazt az általános képletet tartalmazta, mint az európai bejelentés 1. igénypontja, de nem tartalmazta az európai bejelentés 9. igénypontjában igényelt konkrét vegyületet. Ezért az 1. igénypontra részleges elsőbbséget, míg a 9. igénypontra az európai bejelentés bejelentési napját ismerték el elsőbbségként. A bejelentő bármikor lemondhat az igényelt elsőbbségről. Ha ezt a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 18 hónapot megelőző 7 hétnél korábban, vagyis a közzététel műszaki előkészületeinek lezárása előtt teszi, a VI C-V, 3.4. pontja szerint a bejelentést a bejelentés napjától számított 18 hónap után teszik közzé. Ha a bejelentő csak a műszaki előkészületek lezárása után mond le az igényelt elsőbbségről, a bejelentést az elsőbbség időpontját követő 18 hónap után teszik közzé. Az Európai Szabadalmi Közlönyben mindkét esetben közlik az elsőbbségről való lemondást. A 88. szakasz (3) bekezdése a PUE 4. cikkének F) pontjában foglaltakkal összhangban az elsőbbségi jogot azokra a jellemzőkre korlátozza, amelyek az elsőbbséget megalapozó bejelentésben ki vannak nyilvánítva. A korábban már említett T 136/95 (OJ 1998,198) sz. határozat megállapítja, hogy ezeknek a jellemzőknek nem kell kimondottan megemlítve lenniük az első bejelentésben, ha azokra a szakember csupán szaktudása alapján vagy egyszerű kiviteli lépések végrehajtásával következtetni tud. A (4) bekezdés szerint, amely a PUE 4. cikke H) pontjának felel meg, nincs arra szükség, hogy a találmánynak az európai szabadalmi bejelentésben igényelt jellemzői az elsőbbséget megalapozó bejelentés igénypontjaiban is meg legyenek említve; elegendő, ha ezek a jellemzők a korábbi bejelentés irataiban érthetően ki vannak nyilvánítva. Lényegileg ezt állapítja meg a T 497/91 sz. határozat is. Az ennek megfelelő szabályozást az 1934. évi londoni kormányközi konferencián iktatták be a PUE szövegébe. A T 469/92 sz. határozat szerint elsőbbséget alapozhatnak meg az olyan bejelentések is, amelyek nem tartalmaznak szabadalmi igénypontokat. A T 77/97 sz. határozat arra utal, hogy a 87. szakasz (1) bekezdésében említett ugyanazon találmány kifejezést a 88. szakasz (2)—(4) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban kell értelmezni. A 88. szakasz (4) bekezdésének francia szövege, amely megegyezik a PUE 4. cikk H) pontjának francia szövegével, azt kívánja meg, hogy az igényelt elemek pontosan (d'unefagon precise) legyenek kinyilvánítva; a német és az angol szöveg szerint „a korábbi bejelentés egészének” kell ezeket az elemeket kinyilvánítania. „Az elsőbbségi jog hatása” című 89. szakasz szövege a következő: „Az elsőbbségi jog hatása, hogy az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának az 54. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 60. cikk (2) bekezdése szempontjából az elsőbbség napja számít.” Ez a szakasz a jogosan igénybe vett elsőbbség hatását rögzíti az ESZE vonatkozásában. Az a korlátozás, hogy az elsőbbségi napot az európai szabadalmi bejelentés napjaként csak bizonyos szakaszok vonatkozásában kell tekinteni, a jogbiztonságot szolgálja. A jogosan igénybe vett elsőbbség meggátolja, hogy bármit, ami az elsőbbséget megalapozó bejelentés benyújtása után a nyilvánosság számára hozzáférhetővé vált, a vonatkozó európai szabadalmi bejelentéssel szemben az 54. szakasz (2) bekezdése szerint a technika állásának lehessen tekinteni. Az európai szabadalmi bejelentésben kinyilvánított találmányt újdonság szempontjából úgy tekintik, mintha az elsőbbség napján lett volna szabadalmazásra bejelentve. Az 54. szakasz (3) bekezdésének az említése azt jelenti, hogy csak az elsőbbség időpontja előtt benyújtott európai szabadalmi bejelentések tartoznak korábbi európai jogként a technika állásához és lehetnek újdonságrontók; ezzel szemben nem tartoznak a technika állásához az elsőbbségi évben benyújtott európai szabadalmi bejelentések. Általában az elővizsgálók nem ellenőrzik egy elsőbbségi jog érvényességét. Ha azonban az elsőbbségi évben anterioritás vált hozzáférhetővé az 54. szakasz (2) bekezdése szerint, vagy ha egy másik bejelentés az 54. szakasz (3) bekezdése értelmében elsőbbségi napot igényel az elsőbbségi éven belül, akkor az elővizsgálónak a VI C-V, 2. pontja szerint bizonyosságot kell szereznie az elsőbbség terjedelméről. A G 3/93 (OJ 1995, 18) sz. határozat megállapítja, hogy az európai szabadalmi bejelentés elsőbbségi iratának az elsőbbségi évben nyilvánosságra hozott műszaki tartalma anterioritásként nevezhető meg a bejelentéssel szemben. A Kibővített Fellebbezési Tanácsnak ez az ítélete azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy milyen következmények származnak a bejelentőre nézve abból, ha az általa egy európai
