Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
Az elsőbbséggel kapcsolatos kérdések megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában 41 tanácsai és a szerződő államok bíróságai önállóan dönthetnek a kérdésben. A 87. szakasz (1) bekezdése szerint az elsőbbségi jogot csak egy első bejelentés alapján lehet érvényesíteni. Ha a bejelentő azon a bejelentésen kívül, amelynek az elsőbbségét igényli az európai szabadalmi bejelentésben, már egy korábbi bejelentést is benyújtott, az elsőbbségi igény hatálytalan, ha az európai szabadalmi bejelentésben igényelt találmányt már ebben a korábbi bejelentésben is kinyilvánították. Itt ugyanazokat az alapelveket kell alkalmazni, mint a találmány azonosságának vizsgálatakor az elsőbbségi igény megalapozottsága szempontjából. Fentebb már említettük, hogy a T 184/84 sz. határozat szerint az igényelt elsőbbség megalapozottságának vizsgálatakor nem a bejelentés azonos szóhasználata, hanem az azonos tárgy a mérvadó. A 88. szakasz (4) bekezdéséből következik, hogy a bejelentés bármelyik részében történt kinyilvánítás a lényeges, nem pedig az, hogy a teljes kinyilvánítás a korábbi bejelentés igénypontjaiban történjék. Az (1) bekezdés szövegezéséből következik, hogy az elsőbbségi jog a bejelentőt vagy jogutódját illeti meg — a PUE 4. cikke C(l) pontjának megfelelően - az első bejelentés benyújtásától számított tizenkét hónapon belül. A 83. szabály (3) bekezdése szerint ez a határidő a tizenkét hónap lejárta után azon a napon végződik, amely a bejelentés napjának felel meg. A 85. szabály (1) bekezdésének megfelelően, ha egy határidő azon a napon jár le, amelyen az ESZH átvevő irodája nem tart nyitva, így például törvényes ünnepnapokon, a határidő áthúzódik a következő munkanapra. A 85. szabály (2) bekezdése szerint ha egy határidő azon a napon jár le, amelyen a postai kézbesítés egy szerződő államban megszakad, valamint az ilyen megszakadást követő zavar esetén, a határidő áthúzódik a megszakadás vagy a zavar megszűnését követő napra. A J 4/87 (OJ 1988, 172) sz. határozat szerint a postai kézbesítés előre nem látható késedelme esetén az ESZH csak a 85. szabály (2) bekezdésében említett módon jogosult a határidőt meghosszabbítani. 1999. január 1-jei hatállyal beiktattak a VSZ-be egy 84. a) szabályt, amely kimondja, hogy egy az ESZH-nál késve beérkezett irat időben beérkezettnek minősül, ha a postán vagy egy elismert postai szolgálatnál a határidő lejárta előtt feladták, feltéve, hogy az irat a határidő lejártát követő 3 hónapon belül megérkezik. E szabály beiktatásának az volt a célja, hogy csökkentsék a késedelmes postai kézbesítés lehetőségéből a feladó számára adódó kockázatot azokban az esetekben, amikor az átvétel helye nem az ESZH átvevőhelye, és az iratokat nem lehet közvetlenül az ESZH átvevőhelyein benyújtani. Az elsőbbségi jog — függetlenül az elsőbbséget megalapozó bejelentéstől - az elsőbbséget igénylő bejelentés időpontjáig szabadon átruházható. A jogutódlásnak az első bejelentést követően és az elsőbbséget igénylő bejelentés benyújtása előtt kell megtörténnie. A 87. szakasz (2) bekezdése megállapítja, hogy egy bejelentés akkor alapoz meg elsőbbséget, ha szabályszerű nemzeti bejelentéssel egyenértékű. Azt, hogy ilyen eset forog-e fenn, annak az államnak a joga határozza meg, amelyben az első bejelentést benyújtották, de ezt egy több államra nézve érvényes nemzetközi szerződés is meghatározhatja. E bekezdésben a gondolatjelek közötti alábbi beszúrás: „ideértve ezt az Egyezményt” a 66. szakaszra utal, amely megállapítja, hogy a bejelentési napot nyert európai szabadalmi bejelentés a szerződő államokban egyenértékű a szabályos nemzeti szabadalmi bejelentéssel. Ez a szabályozás biztosítja, hogy egy első európai szabadalmi bejelentés elsőbbsége is érvényesíthető egy későbbi második európai bejelentés számára. Egyébként ennek a bekezdésnek a szövegezése erősen támaszkodik a PUE 4. cikkének^(2) pontjára. A 87. szakasz (3) bekezdése a PUE 4. cikkének A(3) pontjával összhangban világossá teszi, hogy elegendő, ha a benyújtás időpontja megállapítható, és ilyen szempontból teljesen mellékes a bejelentés későbbi sorsa. így ahhoz, hogy egy európai első bejelentés alkalmas legyen elsőbbség megalapozására, elegendő, ha a bejelentés kielégíti a 80. szakasz követelményeit, vagyis rendelkezik bejelentési nappal; ennek nem feltétele például a bejelentési illeték és a kutatási illeték lerovása. A T 132/90 sz. határozat példát szolgáltat egy olyan esetre, amikor egy első bejelentés az eredeti elsőbbségi nap elvesztése ellenére is megalapoz elsőbbséget. Az első bejelentést Svájcban nyújtották be, de az 1983. március 11-i eredeti elsőbbségi napot a bejelentés megváltoztatása következtében 1983. július 1-jére módosították. A fellebbezési tanács megállapította, hogy az időponteltolódás ex nunc hatályú, és ennek megfelelően az eredeti bejelentés az eltolás időpontjáig állt fenn. Minthogy annak későbbi sorsa elsőbbségijog szempontjából nem bír jelentőséggel, ezt a bejelentést az elsőbbségi jog igénybevételéhez alapul lehetett venni, és ennek megfelelően az eredeti bejelentés időpontját az európai szabadalmi bejelentés elsőbbségi időpontjaként el lehetett ismerni. Mikrobiológiai, illetve biológiai tárgyú találmányok elsőbbségének igénybevétele esetén, ha a találmány kielégítő kinyilvánításához a biológiai anyag mintájának letétbe helyezésére van szükség, ezt a mintát legkésőbb az elsőbbségi bejelentés benyújtási napján letétbe kell helyezni. A 87. szakasz (1) bekezdése „első bejelentést” ír elő elsőbbséget megalapozó bejelentésként. A (4) bekezdés ezt a fogalmat a PUE 4. cikkének C(4) pontja szerinti szöveg gyakorlatilag szó szerinti átvételével úgy tágítja, hogy egy azonos tárgyú korábbi bejelentés, amelyet ugyanabban az államban vagy ugyanazon államra nézve nyújtottak be, megalapozhat elsőbbséget, ha az első bejelentés következmények nélkül - például lemondás révén - megszűnt nyilvánosságra hozatala előtt, feltéve, hogy nem szolgált elsőbbségi jog alapjául. Egyébként a megfelelő szabályozást az 1958-ban tartott lisszaboni konferencián iktatták be a PUE-ba. A 87. szakasz (5) bekezdése azt teszi lehetővé, hogy olyan államokban benyújtott első bejelentések elsőbbsége is elismerhető legyen, amelyek nem tagjai a PUE-nak. A G 2/98 sz. határozat az ESZH elnöke által a Kibővített Fellebbezési Tanács elé utalt alábbi két kérdésben foglalt állást:. - Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 87. szakaszának (1) bekezdésében szereplő „ugyanazon találmány” kifejezés azt jelenti-e, hogy egy, az elsőbbség igénylésével benyújtott bejelentésből egy későbbi bejelentésre származtatható elsőbbségi jog mértékét meghatározza az, amit legalább közvetve kinyilvánítottak az elsőbbségi bejelentésben?
