Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
66 Dr. Palágyi Tivadar Amellett, hogy a nevek az olasz törvény alapján különleges oltalmat élveznek, mindkét nevet lajstromoztatták 1996-ban az Európai Unióban is. Az EB utalt az 1992. évi európai uniós rendeletre, amely létrehozta az eredetmegjelölésekre vonatkozó közösségi oltalmat, és utalt az 1996. évi, az eredetmegjelölések és a földrajzi árujelzők lajstromozására vonatkozó uniós rendeletre is. Az ítélet leszögezi, hogy „a Grana Padano sajt és a pármai sonka minőségének és hírnevének megőrzése indokolja, hogy a terméket a termelés helyén kell reszelni, illetve szeletelni.” A bírósági döntés azt is megállapítja, hogy ezek a feltételek csak a kérdéses termékekre vonatkoznak, és nem alkalmazhatók az eredetmegjelölésként lajstromozott mintegy 570 egyéb névre, ideértve a görög feta sajtot és a skót marhahúst, minthogy ez ellentmondana az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós elvnek. A Grana Padano sajt és a pármai sonka esetében viszont ezek a feltételek megalapozzák a termékek hitelességének és minőségének az oltalmát. Az EB rámutatott, hogy az 1992. évi uniós rendelet nem zárja ki különleges „műszaki szabályok” alkalmazását azonos terméknek a piacon eltérő formákban való árusításához vezető műveletek kapcsán. Ezért a termék reszelése, illetve szeletelése és csomagolása függővé tehető a termelés körzetében végzett ilyen műveletektől, amely körzetben a megfelelő feltételeket előírásokban rögzítették. 2003 áprilisában az Európai Unió gazdasági miniszterei hozzájárultak az 1992. évi rendelet olyan módosításához, amely szerint a termelők a termékeikre vonatkozó előírásokban megszabhatják, hogy a csomagolásnak kizárólag a meghatározott földrajzi körzetben kell megtörténnie. Olaszországban a „Pármai Sonkát Termelők konzorciuma” (Consorzio del Prosciutto di Panna) örömmel üdvözölte ezt a módosítást, mert nézetük szerint ez lehetővé teszi, hogy felügyeljék a helyileg előállított sonka minőségét, eredetét és ellenőrzését. Egyébként ez a konzorcium panaszt emelt az amerikai Wal-Mart Stores Inc.-hez tartozó angol Asda szupermarket-hálózat ellen, mert az a Pármában termelt sonkát az Egyesült Királyságban szeletelt és csomagolt formában árusította. Az Asda a sonkát az angol Hygrade Foods Ltd.-tól vásárolta, amely viszont a sonkát csontozva, de szeletelés nélkül vásárolta egy, a konzorciumhoz tartozó olasz termelőtől. A konzorcium azt követelte, hogy az Asda és a Hygrade szüntessék be a pármai sonkával kapcsolatos tevékenységüket, mert az ütközik a pármai sonkára vonatkozó szabályokba. A Lordok Háza az ügyet az Európai Bírósághoz utalta, kérve, hogy az hozzon előzetes döntést az Európai Unió eredetmegjelölések oltalmára vonatkozó 1992. évi rendeletével kapcsolatban. Az Asda 1997-ben megszüntette a pármai sonka korábbi módon való árusítását, és manapság csak Pármában szeletelt és csomagolt pármai sonkát forgalmaz, bár finomságokat árusító pultjánál a helyszínen szeletelt és csomagolt sonkát is lehet kapni. Az Asda szóvivője kijelentette: nem látja a logikát abban, hogy a vevők előtt lehet szeletelni és eladni a pármai sonkát, de egy mérfölddel távolabb az utcán ez már nincs megengedve. „Úgy gondoljuk, hogy különös rendellenesség van az ügyben” mondta, hozzátéve, hogy a cégnek joga van eldönteni, hogy egy húst hol szeleteljen és csomagoljon. „Reméljük, hogy ajövőben eldönthetjük, mi a legolcsóbb megoldás, és így a megtakarítás előnyében a vevőket is részesíthetjük” — mondta, majd hozzátette: „soha nem gondoltunk arra, hogy pármai sonkaként másmilyen sonkát árusítsunk, mint ami Eszak-Itáliából szánnazik.” Azt is kijelentette, hogy a bíróság megállapítása szerint az Asda nem sértett semmilyen törvényt akkor, amikor Nagy-Britanniában szeletelt és csomagolt pármai sonkát árusított, és arra is utalt, hogy a sonkára oltalmat nyújtó olasz törvény nem alkalmazható Nagy-Britanniában. A Biraghi SpA, a Grana Padano sajt olasz gyártója és a Bellon Import SARL, a sajt kizárólagos joggal rendelkező franciaországi importőre és elosztója egy sajtnak „Grana Padano rápé frais” (frissen reszelt Grana Padano) néven való importálása, reszelése, előcsomagolása és elosztása miatt pert indított a Ravil SARL cég ellen a francia megsemmisítési bíróságnál (Cour de Cassation), és keresetükben kérték a Ravil kötelezését arra, hogy szüntesse meg a Grana Padano sajt forgalmazását. A Biraghi és a Bellon azzal érvelt, hogy az olasz törvény a Grana Padano név használatát csak olyan termék esetében engedélyezi, amelyet a termelés helyén reszeltek és csomagoltak. A francia bíróság az ügyet az Európai Bíróság elé utalta, előzetes döntést kérve azzal kapcsolatban, hogy az olasz törvény összhangban van-e a közösségi törvénnyel. 12. Finnország A Szabadalmazási és Lajstromozási Nemzeti Tanács bejelentette, hogy tervezi a számítógépek szabadalmazására vonatkozó rendszabályok módosítását. Jelenleg a számítógépprogramok nem szabadalmazhatok Finnországban, de a tanács véleménye szerint ezt a gyakorlatot meg kell változtatni, mert az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett szoftverszabadalmak már Finnországban is megerősíthetők. 13. Franciaország A francia Országos Iparjogvédelmi Hivatal (INPI) 2003. április 14-én értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy mint átvevő hivatal 2003. április 29-től kezdve elektronikus formában is át tud venni és fel tud dolgozni nemzetközi bejelentéseket. Itt emlékeztetünk arra, hogy a nemzetközi díj 200 CHF- fel csökken, ha a nemzetközi bejelentést elektronikus formában nyújtják be. 14. Fülöp-szigetek A Fülöp-szigeteki szenátus elé olyan törvényt terjesztettek, amellyel meg kívánják akadályozni a doménnevek rosszhiszemű lajstromozását. Ha a törvényt a szenátus elfogadja, a bíróságok büntetőjogi szankciókat alkalmazhatnak a rosszhiszemű doménnév-lajstromoztatók ellen. 15. Görögország Az Országos Telekommunikációs Bizottság olyan döntést hozott, amely új szabályozási rendszert vezet be a „.gr”
