Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

64 Dr. Palágyi Tivadar a rákellenes hatású taxol szintézisére vonatkozó szabadal­mak bejelentőinek magatartása helytelen (inequitable conduct) volt, amikor egy olyan cikket publikáltak, amely nem volt ugyan újdonságrontó, de abban megjegyezték, hogy kipróbáltak olyan szintézisutakat, amelyek nehézsé­geket okoztak, és ezt a publikációt nem hozták az elővizs­gáló tudomására. A Rhone a feltalálók módszerére alapozott szabadalmi bejelentést nyújtott be, amelyben ugyanazoknak a szin­­tézisutaknak az alkalmazását javasolta, amelyek használa­tától a feltalálók cikke eltanácsolt. A Rhone a bejelentés elővizsgálata alatt nem említette ezt a cikket, amely szere­pelt ugyan a hivatal kutatási jelentésében, de azt az elővizs­gáló nem vette figyelembe. A Rhone külföldi ügyvivője, aki tudott a cikkről, később egy másik amerikai ügyvivővel benyújtatott egy újbóli en­gedélyezésre (reissue) irányuló kérelmet, amely több eljá­rásváltozatra vonatkozott. A külföldi ügyvivő megbeszélte a cikket az amerikai ügyvivővel és úgy döntött, hogy a cik­ket nem minősíti lényegesnek, mert az nem tartozott a tech­nika állásához. Ennek ellenére egy évvel később a külföldi ügyvivő benyújtatta a cikket az amerikai ügyvivővel az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hiva­talánál. A külföldi ügyvivő az első elővizsgálati eljárásban helytelen viselkedést tanúsított. A bíróság ítélete szerint a bejelentés leírásának alapján az olvasó azt gondolná, hogy az abban leírt szintézisutakjól használhatók, míg a cikk alapján ilyen téren kétségek me­rülhetnek fel, és ezért egy kellő gondossággal eljáró elő­vizsgáló (reasonable examiner) tudni kívánta volna, hogy a cikkben említett nehézségek kivitelezési problémákat okozhatnak-e. Ezért a cikket lényegesnek kell tekinteni. Az a tény, hogy az elővizsgáló elmulasztotta figyelembe venni a cikket, alátámasztja azt a megállapítást, hogy a cikk nem állt az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala rendelkezésére. A cikk miatti reissue-kérelem nem mérvadó, mert itt az a lényeges kérdés, hogy egy kellő gondossággal eljáró elő vizsgáló ismemi kívánná-e az in­formációt. A szándékosságot bizonyítja, hogy a külföldi ügyvivő is­merte a cikk jelentőségét, és tudott a kinyilvánítási kötele­zettségről is. Nem volt elegendő, hogy a bejelentő publikál­ta a megállapításait, azokat közölnie kellett volna a hivatal­lal. Az újbóli engedélyezésre vonatkozó kérelem kapcsán a cikk kinyilvánítása nem változtatott a tényeken, mert a dön­tő az volt, hogy az eredeti bejelentés elővizsgálati eljárása alatt hogyan járt el az ügyvivő. E) Az Amerikai Egyesült Államok Negyedik Kerületi Fellebbezési Bírósága (US Court of Appeals for the Fourth Circuit) a „barcelona.com ” ügyben megváltoztatta az első­fokú bíróság Ítéletét, kimondva, hogy egy olyan védjegy, amelyet az Egyesült Államokon kívül lajstromoztak, nem oltalmazható az amerikai törvény alapján, és ezért egy ame­rikai bíróság nem rendelheti el egy ilyen védjegyet magá­ban foglaló doménnév átadását. 2. Ausztrália A Szövetségi Bíróság (Federal Court) a Philmac Pty Limi­ted v. Registrar of Trade Marks ügyben megállapította, hogy az öntözőberendezésekkel kapcsolatban használt „terrakotta” szín megkülönböztető jellegűnek minősíthető a Philmac termékein, és ezért védjegyként lajstromozható. Ez az ítélet azt jelzi, hogy a színvédjegyre vonatkozó lajstromozási kérelmeket vizsgálatnak kell alávetni, hason­lóan a szokásos, vagyis a szóvédjegyekkel kapcsolatban használt eljáráshoz. A szóvédjegyeknél meg kell állapítani, hogy más kereskedők kívánhatják-e saját hasonló terméke­iken vagy szolgáltatásaikon használni ugyanazt a szót vagy szavakat rosszhiszeműségnek minősíthető szándék nélkül. A Philmac-ügyben a bíróság megállapította, hogy ugyan­ilyen irányelveket kell alkalmazni a színvédjegyek eseté­ben is. Bár a terrakotta színt nem találták a védjegylajstro­mozás követelményeit mindenben kielégítőnek, a bíróság megállapította, hogy a szín lajstromozható, mert a Philmac bizonyította, hogy színe megkülönböztető jellegűvé vált. 3. Bahrein A kereskedelmi miniszter 2003. április 26-án bejelentette, hogy rövidesen hatályba lép négy új törvény a szabadal­makról, a védjegyekről, a földrajzi árujelzőkről és a keres­kedelmi titkokról. A minisztertanács már jóváhagyott há­rom törvénytervezetet, mégpedig az ipari mintákra és mo­dellekre, az integrált áramkörökre és az új növényfajtákra vonatkozóan, és azokat további megfontolás céljából átadta egy különleges miniszteri bizottságnak. A tanácsadó bizottság (Shoura) két szakasz kivételével jó­váhagyta a szabadalmi törvény tervezetét, amely szerint sza­badalmazhatok a kreatív és innovatív lépést tartalmazó és iparilag alkalmazható találmányok, ha azok helyben gyártott vagy importált termékekre, eredeti ipari eljárásokra vagy is­mert ipari eljárások új alkalmazására vonatkoznak. A 2003. április 14-én jóváhagyott törvénytervezet felha­talmazza a bíróságot, hogy bitorlás esetén foglalja le vagy semmisítse meg a bitorló termékeket, és 6 hónap börtön­­büntetés vagy 1000-4000 dinár (kb. 2600-10 600 USD) pénzbírság vagy e két büntetés együttes kiszabását teszi le­hetővé. 4. Benelux államok A hágai kerületi bíróság törölte az alperes MARIÉ CLAIRE védjegyének a Benelux államokra érvényes lajst­romozását arra hivatkozva, hogy a védjegyet rosszhisze­műen lajstromoztatták, és a védjegy megtévesztően hason­ló a felperes híres nemzetközi védjegyeihez. J. Chile A módosított chilei iparjogvédelmi törvény alapján szaba­dalmi, védjegy-, használatiminta- és ipariminta-bejelenté­­seket elektronikus úton is be lehet nyújtani az iparjogvédel­mi hivatal korszerűsített honlapján. 6. Dánia AzITbutikken A/S v. Vinther ügyben a dán Internet Fórum, amely felelős a legfelsőbb szintű országkóddal rendelkező doménnevek lajstromozásáért és adminisztrációjáért, meg­

Next

/
Thumbnails
Contents