Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Dr. Szilágyi Emese: Az InfoSoc irányelv magyar jogharmonizációs kérdései a német példa tükrében
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 1. szám 2003. február DR. SZILÁGYI EMESE Az InfoSoc irányelv magyar jogharmonizációs kérdései a német példa tükrében 1. Bevezető Az elmúlt év őszi politikai életének fókuszában - legalábbis az érdekelt országokban - az Európai Unió bővítésének oly régóta húzódó folyamatát előrelendítő események álltak. 2002. október 20-án az ír választópolgárok 62,89 százaléka szavazott a nizzai szerződés mellett, annak ellenére, hogy a vonatkozó közvélemény-kutatások előzetes adatai alapján a támogatók részarányát 40 százalék körülire becsülték. 2002. november 19-20-án az Európai Parlament Strasbourgban tartott azon ülésén, melynek témája a tagjelölt államok országjelentéseinek véleményezése volt, 22 képviselő megfigyelőként képviselte Magyarországot. Ezt követően, 2002. november végén a parlamenti frakciók megegyeztek az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás szövegének kérdésében. December hó folyamán a koppenhágai csúcstalálkozó és a még nyitott fejezetek végleges lezárása szerepelt a külpolitikai palettán, míg a belpolitikai hírek a kormány és a parlamenti pártok megegyezéséről tudósítottak, az európai uniós csatlakozásról szóló ügydöntő népszavazás tekintetében. E megegyezés értelmében mindazon állampolgároknak, akik élni kívánnak az alkotmányban biztosított állampolgári jogukkal, 2003. április 12. napján a következő kérdésre kell választ adniuk: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság 2004. május 1-jén az Európai Unió tagjává váljon?” A fenti rövid politikai hírösszefoglalóval csupán arra kívántunk rávilágítani, hogy az uniós bővítési tárgyalások előreláthatólag a végükhöz közelednek, a csatlakozási szerződés aláírásának várható időpontja 2003. április. Ebből következően tehát a csatlakozással együtt járó jogharmonizációs folyamat is felgyorsult. Jelen cikk a jogharmonizációjegyében arra hivatott, hogy a szerzői jog sajátos területén született legújabb irányelvvel kapcsolatosan felmerült problémákat és az arra adható lehetséges válaszokat felvázolja, továbbá ismertesse a német jogátültetést, illetve annak megoldásait. Figyelembe véve azonban, hogy Magyarországon a szerzői jogi törvény vonatkozó módosításáról szóló javaslatok előkészítése és a szakértői közös álláspontok kialakítása jelenleg folyamatban van, az aktualitás követelményeinek megfelelően a magyar jogalkotás megoldásairól célszerű a későbbiek folyamán beszámolni, így e tanulmány kizárólag az irányelv megoldásaival és azok kritikáival, továbbá a német jogátültetéssel foglalkozik. 2. Az InfoSoc irányelvről dióhéjban Az Európai Közösség 29/2001/EK számú, a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak az információs társadalomban történő harmonizálásáról szóló irányelvét (a továbbiakban: InfoSoc irányelv vagy irányelv) 2001. május 22. napján fogadták el, hatályba pedig a 14. cikk értelmében az Official Journal of the European Communities- ban történő közzétételének napján, azaz 2001. június 22. napján lépett. Az InfoSoc irányelv egyike azon irányelveknek, amely a legtöbb kritikát váltotta ki a közelmúltban, melynek egyik oka az, hogy a javaslat a különböző érdekcsoportok lobbizásának céltábláját képezte, és ennek következményeként a végleges szöveg a vártnál hosszabb idő alatt született meg, végül is erősen vitatott eredménnyel. A történeti hűség kedvéért még megemlítendő, hogy a tengeren túli nyomás sem volt elhanyagolható tényező a befejező szakaszt befolyásoló körülmények között. A nemzetközi szaklapokban a világ minden tájáról komoly kritikák érték és érik a közösségi jogalkotás szóban forgó eredményét, és csak kevesen állnak a megértő, méltató oldalon. Tekintettel a fentiekre, több olyan fontos kérdés is felmerül tehát, mint például:- Melyek ezek a kritikák?- Miért-e széles körű megosztottság a jogalkotók és jogalkalmazók körében?- Megalapozottak-e a támadások, és ha igen, milyen mértékben? A hivatkozott kérdések kimerítő megválaszolása egy külön tanulmányt igényelne, mely jelen cikknek nem célja, így csupán röviden, a témához szükséges mértékben kívánjuk érzékeltetni a jelzett problémákat. Álláspontunk szerint a különböző kritikák megfogalmazásakor nem szabad szem elől tévesztenünk azt a cseppet sem elhanyagolható tényt, miszerint az InfoSoc irányelv olyan átfogó jellegű és egyáltalán nem hálás feladatot vállalt fel — nevezetesen az új digitális környezetnek való megfelelést a jog eszközeinek a technikai haladáshoz való felzárkóztatása jegyében - amely már a kezdetekkor is nem
