Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Józsa Gábor: A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátai
A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátái 29 (http.V/europa. eu. int/comm/internal_market/en/indprop/ sofipatanalyse. htm). A bizottság a harmonizációs munka elvégzése során fokozott figyelmet szentelt fő kereskedelmi partnereinek a szabadalmazhatóság kérdésében kialakult gyakorlatára. Különösen fontos volt számukra az USA-ban és Japánban kialakult jogi helyzet. Az üzleti módszerek és az elektronikus kereskedelem terén az USA szabadalmazhatósági gyakorlatának jelen helyzetét a bizottság tagjai eltérően értékelték. Japánban is - az európai helyzethez hasonlóan - a találmányokban rejlő feltalálói tevékenységnek egy jelentősen előremutató, alkotó, természeti törvények szerint hasznosuló műszaki elgondolásnak kell lennie. Az USA-ban minden olyan találmányt, amely számítógépet és azon futtatott szoftvert használ valamilyen praktikus célra, a TRIPS-egyezményben említett technika részének tekintik. Az USA-ban e találmányoknak meg kell felelniük a hasznosság mellett az újdonság, feltalálói tevékenység feltételeinek, de a találmány feltalálói tevékenységi vizsgálatánál nem követelmény a műszaki hozzájárulás a technika adott szintjéhez képest, s ezzel az üzleti módszerek előtt megnyílik a lehetőség a szabadalmazhatóságra. Az USA-ban egyebek mellett a számítógépes vonatkozású találmányok liberálisabb szabadalmaztatási feltételeinek köszönhetően a monopolizált üzleti lehetőségek reményében a szoftveripar hatalmas növekedési pályát írt le. A számítógépes programgyártók, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások, valamint a független szoftverfejlesztők nagy számban éltek a lehetőségeikkel, és közülük sokan igazán nagy cégekké fejlesztették vállalkozásaikat. Európában is megfigyelhető növekedés a szoftveriparban, de ez az USA-ban tapasztaltakhoz képest nem számottevő. „A számítógépes programok szabadalmazhatóságának gazdasági hatása” (The Economic Impact of Patentability of Computer Programs) címmel az interneten közzétett tanulmány sürgeti, hogy az ESZH a harmonizáció érdekében törölje „a számítógépes programok mint olyanok” kizáró kitételt a szabadalmazhatósági feltételek közül, ettől remélve a szoftverszabadalmak számának növekedését az Európai Szabadalmi Hivatalban. A tanulmány a harmonizációt különben az ESZH joggyakorlatának alapján képzeli el. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 52. cikkének (1) bekezdése a szabadalmazhatóságot - megfogalmazási különbségeket leszámítva a tagállamokkal lényegében megegyezően - az újdonságban, a feltalálói tevékenységben és az ipari alkalmazhatóságban határozta meg. Az ESZE 52. cikkének (2) bekezdése egyebek mellett a számítógépes programokat „mint olyanokat” kizárja a szabadalmazhatóságból. Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa minden találmány szabadalmazhatósága alapfeltételének tartja, hogy egy találmány rendelkezzen műszaki jelleggel. Az ESZE és annak végrehajtási szabályzata nem határozza meg e „műszaki jelleg” fogalmát, azonban az ESZE gyakorlatában elfogadottnak tekintik a német Legfelsőbb Bíróság 1969. március 27-i „Vörös galamb” (Rote Taube) ügy döntése szerint, hogy egy találmány akkor műszaki jellegű, ha egy okozatilag áttekinthető eredmény eléréséhez uralkodó természeti erőket alkalmaz. A német Szabadalmi Bíróság egy 1965. január 15-i ítélete szerint műszaki az irányított természeti erők és a tervszerűen kihasznált természeti jelenségek hatása. Egy számítógépes program valójában a számítógépen elvégezhető műveletekből áll. Ezek a műveletek egy algoritmust képeznek, ez adja a programot. Egy ilyen algoritmus meghatározható logikai, matematikai eszközökkel, anélkül, hogy bármilyen fizikai dologhoz kapcsolódna. Lehetséges, hogy az algoritmus a gyakorlati felhasználása során sokféle, egymástól merőben eltérő területeken fejt ki működést, és különféle hatások érhetők el vele. Ezért egy, a fizikai valóságtól elkülönült elméleti valóságként létező algoritmus hatásaira nem lehet következtetni. Az algoritmus tehát valójában nem műszaki dolog, és mivel önmagában nincs műszaki jellege, ezért nem tekinthető szabadalmazható találmánynak. Ez a megállapítás érvényes az US A-ban is, mivel az Amerikai Szabadalmi Hivatal sem ad szabadalmat az algoritmusokra mint olyanokra. A találmányok műszaki jellegének fontosságát hangsúlyozza A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS, 1993) burkolt formában, amikor 27. cikkének (1) bekezdése leszögezi, hogy szabadalom a technika bármely területére bármilyen találmányra adható, amennyiben új, szakember számára nem nyilvánvaló és iparilag alkalmazható. Az egyezmény 27. cikkének (3) bekezdése tartalmaz a szabadalmazhatóságból kizárt találmányokra vonatkozóan egy felsorolást, de nem említi meg ezek között a számítógépes programot. A TRIPS-egyezmény elsősorban a szerzői jog és az iparjogvédelem kereskedelemmel kapcsolatos szabályait rögzíti. Jelentős szerepe van a szellemi tulajdon vonatkozásában megszerezhető jogok terén mutatkozó egységesítési törekvések előremozdításában. Az ESZH Fellebbezési Tanácsa és a tagországok bíróságai szerint egy számítógép által megvalósított találmányt szabadalmazhatónak kell tekinteni, ha van műszaki jellemzője, azaz ha a technika valamely területéhez tartozik. A fentiekből következik, hogy a „mint olyanokra” kizárás ezekre az esetekre nem vonatkozik. Az ESZH Fellebbezési Tanácsa „Számítógépes program termék I és II” {Computer program product I and II) ügyekben hozott T0935/97 és TI 173/97 határozataiban fogalmazódott meg, hogy a szabadalmazhatóságból kizártnak csak azokat a számítógépes programra vonatkozó találmányokat tekinti, amelyeknek nincs műszaki jellemzője. Az ESZH Fellebbezési Tanácsa szerint az ESZE 52. cikkének (2) bekezdése alapján az „üzleti módszerek”, az „információ megjelenítése” vagy az „esztétikai alkotások” mint olyanok ki vannak zárva a szabadalmazhatóságból mindaddig, amíg ezeknek műszaki jellege nincs. Mihelyt műszaki jellegük van, rájuk a kizárás nem áll fenn. Érdekes és az előzőekkel ellentétesnek látszó döntés a „Nyugdíjakat ellenőrző rendszer” {Controlling pension benefits system) 2000. 09. 08-án hozott T-0931/1995 jelű ügyben hozott határozat, amely kimondja, hogy minden program, ami egy számítógépen fut, definiciója szerint műszaki jellegű, mivel a számítógép egy gép, és egy gép vezérlése - akár program által - műszaki feladat, s így képes megfelelni a szabadalmazhatóság ezen előfeltételének.
