Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Molnár István: Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései
6 Dr. Molnár István (know-how), a versenyjog pedig kivételeket enged az általános tilalmak alól. A közgazdasági elméletben a csoportmentesség kérdéskörénél a piacelméletek és a tulajdonjogok közgazdaságtana közötti ütközésekről beszélhetünk. A normatív piacelméleti megközelítés szerint mindenfajta kartell vagy az összejátszás más formája versenykorlátozó hatású, és ezért azokat meg kell akadályozni (ez igaz az erőfölényes magatartások egy részére is). A tulajdonjogok közgazdaságtana szerint viszont a verseny és a tulajdon védelme közül - különösen a szellemi tulajdonjogok tekintetében - ez utóbbinak kell prioritást adni. Ezeknek megfelelően a technológiai tennékek és szolgáltatások piacán már hosszabb ideje ütközik egymással két szemlélet. Ezek közül (i) az egyik az áru- és szolgáltatáspiaci verseny szabadsága érdekében korlátozná a szellemi tulajdonhoz fűződő, piacra lépési korlátnak tekintett monopóliumokat, (ii) a másik a szellemi tulajdon biztonsága érdekében az áru- és szolgáltatáspiaci verseny bizonyos korlátozásait megengedhetőnek tartja {Török). A csoportmentességi szabályozás, amely a kartelltilalom mint általános versenypolitikai eszköz alóli kivételteremtés, a szabad áruforgalom és az iparitulaj dón-védelem közötti ellentmondások feloldásának egyik eszköze. Arra szolgál, hogy vele a vállalatok közötti - egyébként joggal versenykorlátozónak minősíthető — megállapodások bizonyos formáit eleve legálissá tegyék. Ez annyit jelent, hogy az előre meghirdetett csoportmentességi feltételek teljesítése esetén a kartelltilalom alóli mentesség automatikusan érvénybe lép. Valamennyi csoportmentességi rendelet alaphipotézise, hogy az a tevékenységcsoport, amelyet a rendelet mentesít, az abban előírtak betartása esetén gazdaságilag-társadalmilag előnyös. A közösségi versenyjogban a megállapodások különböző csoportjaira, ezek között a technológiaátadási megállapodásokra vonatkozó csoportmentességi rendeleteket a Bizottság adja ki, amely egyben a versenyhatósági funkciókat is ellátja. A Bizottság a csoportmentességek kedvezményét megvonhatja, ha a csoportmentességi rendeletben foglaltaknak megfelel ugyan a vizsgált megállapodás, de az általános mentesítő feltételeket adott helyzetben mégsem teljesíti. A magyar jogban a csoportmentesség kormányrendeleti úton szabályozott, a versenyfelügyeleti funkciókat a GVH tölti be, amely adott esetben - a Bizottsághoz hasonlóan - szintén megvonhatja a csoportmentesség kedvezményét.28 4: A technológiaátadási megállapodásokra vonatkozó közösségi és hazai csoportmentesítési rendeletek A csoportmentesítési rendeletek szerinti kedvezmények csak azon megállapodásokra vonatkoznak, amelyekben alanyként csak egy jogosult - vagy közös szabadalom esetén több jogosult - és egy hasznosító, illetve (az EK-rendelet megfogalmazása szerint) csak két vállalat29 szerepel. Alkalmazható továbbá a csoportmentesítés az allicencia-adásokra, azaz azokra a megállapodásokra, amelyekben a Tpvt. 16/A. § Korm. rendelet 1. § (10) bek., EK-rendelet 1. cikk, (1) bek. hasznositó ad engedélyt a szerződés tárgyának hasznosítására.30 A két csoportmentesítési rendelet a hatálya alá tartozó megállapodások körét is hasonlóan állapítja meg. Ezek a Korm. rendelet szerint a szabadalmi licenciaszerződés, a know-how hasznosítására kötött szerződés és a vegyes licenciaszerződés, azzal, hogy a szabadalommal egy tekintet alá esik a szabadalmi bejelentés tárgya hasznosításának engedélyezésére kötött szerződés, a használati mintaoltalom és bejelentése tárgyának hasznosítása engedélyezésére kötött szerződés és a mikroelektronikai félvezető termék topográfiai oltalom és bejelentése tárgyának hasznosítására kötött szerződés/’1 Az EK-rendelet értelmében a csoportmentesítés szempontjából olyan, az EU-ban létező oltalmi formák is a szabadalommal esnek egy tekintet alá, mint amilyenek például a francia jog szerinti hasznossági bizonylat és hasznossági pótbizonylat és ezek bejelentései, a növényfajta-oltalmi tanúsítványok és a gyógyszerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi bizonylatok.32 * A csoportmentesítés kedvezményében részesíthető megállapodások körébe mind a Korm. rendelet, mind az EK-rendelet értelmében azok a szerződések is beletartoznak, amelyek a fenti oltalmi formák által védett szellemi alkotásokon kívül - járulékos jelleggel — más szellemi tulajdonjogokra, azaz a szerzői jog, védjegy- vagy formatervezési mintaoltalom által védett szellemi alkotásokra tartalmaznak kikötéseket, feltéve, hogy azok hozzájárulnak a technológiaátadás céljának eléréséhez.A tisztán vagy nagyobbrészt ez utóbbi szellemi alkotások átadására irányuló megállapodások csak egyedi mentesítésben részesíthetők. A szabályozás ezen - az alkalmazók véleménye szerint nem túl szerencsés — megoldásának hátterében nyilvánvalóan az a megfontolás áll, hogy a technológiaátadási megállapodások csoportmentessége kedvezményében csak valóban műszaki, technológiai karakterű szellemi alkotások átadására irányuló szerződések részesülhessenek. Ezáltal azonban nem tartoznak a csoportmentesítés hatálya alá például a szerzői jogi védelemben részesülő szoftverek vagy a formatervezési minták átadására irányuló szerződések, holott ezeknek a technológiaátadás tekintetében betöltött fontos szerepe aligha vitatható. Végül, tekintettel az értékesítés és a kizárólagos licencia hasonlóságára, mind a közösségi, mind a magyar jogban a jogalkotó kiterjeszti a mentesített megállapodások körét azokra a szerződésekre, amelyek nem licencia-, hanem átruházási szerződések, de az átadó továbbra is viseli az átadással járó kockázatot.34 A csoportmentesítési rendeletekkel érintett szerződéses kikötések három fő csoportba sorolhatók. Az első csoport alkotja az ún. „hófehér listát”, amelybe azok, a licenciaszerződésekben egyébként szokásosan szereplő kikötések tartoznak, amelyek nem versenykorlátozóak. Ezen kikötések az EK-rendelet 2. cikk (1) bekezdésében és a Korm. rendelet 2. §-ában szerepelnek. A második csoport képezi EK-rendelet preambulum (9) bek., Korm. rendelet 1. § (3) bek. 3^ Korm. rendelet 1. § (1) bek. EK-rendelet 8. cikk EK-rendelet: több helyen, például preambulum (6) bek., Korm. rendc-34 let 1. § (2) bek. EK-rendelet preambulum (9) bek., Korm. rendelet 1. § (4) bek.
