Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Molnár István: Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései
Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései 7 az ún. „fehér listát”, ebbe a versenykorlátozó, ám a mentesség kedvezményében részesülő szerződési kötelezettségek tartoznak, és ezeket az EK-rendelet 1. cikkének (1) bekezdése és — egy részüket—a Korm. rendelet 1. § (6)-(7) bekezdései tartalmazzák. A harmadik csoportot, az ún. „fekete lista” alkotja. Utóbbiak gazdaságilag hátrányosan versenykorlátozóak, csoportmentesítésben nem részesíthetők, ezért kikötésük esetén a tilalmazott versenykorlátozó magatartás az RSZ-ben és a Tpvt.-ben azonosan szabályozott módon szankcionálandók. Ezek a kikötések az EK-rendelet 3. cikkében és a Korm. rendelet 3. §-ában szerepelnek. Megjegyzendő, hogy vannak ún. „szürke listás” kikötések is, amelyekről hallgat a csoportmentesítési szabályozás. Ezek a versenyjogi megítélés szempontjából a fehér listán és a fekete listán szereplő rendelkezések között helyezkednek el. Az ezeket illető egyértelmű szabályozás hiánya jogbizonytalanságot teremt, ezért a jövőben gondoskodni kell az ilyen rendelkezések jogszabály keretében történő értékeléséről. A hófehér listához tartoznak az alábbiakban ismertetett kikötések. (i) A licenciavevő akár a megállapodás lejárta után is kötelezhető arra, hogy ne fedje fel a licenciaadó által közölt know-how-t. A titoktartási kötelezettség általában a licenciavevőt terheli. Nem elképzelhetetlen azonban a kötelezettség kölcsönös megállapítása, például abban az esetben, ha a licenciaadó műszaki segítségnyújtási kötelezettségének teljesítése közben a licenciavevő érdekkörébe tartozó üzemi vagy üzleti titok birtokába jut. (ii) A licenciavevő kötelezhető arra, hogy ne adjon allicenciát, vagy ne ruházza át licenciajogosultságát. Az allicencia-adás korlátozása mögött a licenciaadónak azon jogos érdeke áll, hogy a licenciaszerződés tárgyát képező információ birtokába csak az kerüljön, akinél az ezzel járó kötelezettség teljesítésére a gazdasági és műszaki feltételek fennállnak.35 * (iii) A licenciavevőnek megtiltható, hogy a licenciaszerződés lejártát követően a szerződés tárgyát képező szabadalmakat és know-how-t hasznositsa, e tilalom azonban csak addig állhat fenn, amíg a szabadalmak oltalmi ideje le nem jár, illetőleg a know-how közkinccsé nem válik. (iv) A licenciavevő kötelezhető arra, hogy a szerződés tárgyát képező technológiát érintő, megkülönböztethető továbbfejlesztései vagy új alkalmazásai tekintetében a licenciaadónak licenciát adjon; e licenciaadási kötelezettség azonban nem lehet kizárólagos, tehát a fejlesztést a licenciavevő maga is hasznosíthatja vagy harmadik személynek arra olyan licenciát adhat, amely nem terjed ki az eredeti licenciaadó által rendelkezésre bocsátott, még titkos know-how-ra. Továbbá a licenciaadónak magának is vállalnia kell saját fejlesztéseire vonatkozó licenciaadási kötelezettséget a licenciavevő felé. Az EK-rendelet tehát a licenciaszerződés tárgyától nem független fejlesztések tekintetében csak a kölcsönös licenciaadási kötelezettséget ismeri el. Ennek többféle módja képzelhető el. Az egyik szerint a licenciaszerződésben csak a felek általános tájé35 Ami a szabadalmi licenciaszerződéseket általában szabályozó magyar jogot illeti, az Szt. [28. § (6) bek.] az allicencia-adási jogosultságot a licenciaadó előzetes beleegyezéséhez köti, a licenciavevő pedig rendszerint felelősséggel tartozik az allicenciavevőknek a szerződéssel összefüggő, jogellenes magatartásáért. koztatási kötelezettségét terjesztik ki a fejlesztésekre, és a tájékoztatás már önmagában a licenciaszerződésben meghatározott terjedelmű hasznosításra ad alapot. Más esetben a felek a szerződésben az elővásárlási (pontosabban: „előhaszonbérleti”) joggal analóg előlicencia-vételi jogot kötnek ki. Megemlítendő, hogy sem az EK-rendelet, sem más jogszabályok nem érintik a fejlesztés azon legkisebb mértékét, amelyre már fennáll a felek tájékoztatási, illetve licenciaadási kötelezettsége. (v) A licenciavevő kötelezhető arra, hogy a licenciaszerződés tárgyára vonatkozó minimális minőségi előírásokat betartsa, vagy egyes árukat vagy szolgáltatásokat a licenciaadótól vásároljon (árukapcsolás), továbbá, hogy lehetővé tegye a licenciaadó erre irányuló ellenőrzési jogának gyakorlását, ha előbbi kötelezettségek a szerződés tárgyának műszakilag helyes hasznosításához vagy a licenciaadóra (és más licenciavevőkre) vonatkozó minimális minőségi előírások teljesítéséhez szükségesek. Versenyjogilag megengedett az olyan árukapcsolás, amely a licenciaszerződés tárgyának megfelelő színvonalú hasznosításához szükséges. Megjegyzendő, hogy a tiltott árukapcsolással esik egy tekintet alá, ha a licenciadíj mértékét úgy állapítják meg, hogy oltalomban nem részesülő vagy a szerződés tárgyához nem kapcsolódó dolgok ellenértékét is alapul veszik. (vi) A licenciavevő kötelezhető arra, hogy tájékoztassa a licenciaadót a know-how jogellenes hasznosításáról vagy a licenciaszerződés tárgya szerinti szabadalom bitorlásáról, eljáijon a jogellenes hasznosítók ellen vagy közreműködjön a licenciaadó ilyen eljárásában. A felek tájékoztatási kötelezettsége a licenciaszerződést kötő alanyok fokozottan bizalmas kapcsolatának és a jogi tárgy sérülékenységének következménye, de a polgári jogi jogviszonyokra általánosan érvényesülő alapelv is, és minden olyan körülményre kiterjed, amely a szerződés teljesítését bármilyen módon befolyásolhatja. (vii) A licenciavevő kötelezhető arra, hogy a megállapodás lejártáig akkor is fizesse a licenciadíjat, ha a licenciaszerződés tárgya szerinti know-how a licenciaadó magatartásától független okokból közismertté válik. Ha a know-how közismertté válása a licenciavevő jogellenes vagy szerződésszegő magatartásának a következménye, akkor a licenciavevő e kikötéstől függetlenül is kártérítési felelősséggel tartozik. (viii) A licenciavevő kötelezhető arra, hogy a licenciadíj fizetését a licenciaszerződés tárgya szerinti szabadalom oltalmi idejének lejártán túl is folytassa, ha ennek az a célja, hogy ezáltal megkönnyítsék a licenciadíj fizetését a licenciavevő számára. A licenciadíj-fizetési kötelezettségnek a szabadalmi oltalom lejártát követő megszűnése teljesen logikus és indokolt, hiszen ellenkező esetben az oltalmi idő lejártát követően a licenciavevő a piac összes többi szereplőjével szemben hátrányos helyzetbe kerülne. A jelen esetben azonban a licenciavevő az oltalmi idő alatt a licenciaszerződés tárgyának a licenciaforgalmi viszonyokra tekintettel elfogadott hasznosítási értékénél kevesebbet fizet. (ix) A licenciavevő kötelezhető arra, hogy a licenciaszerződés szerinti technológia hasznosítását korlátozott számú alkalmazási területre, illetve termékpiacra szűkítse. (x) A licenciaszerződésben meghatározható a licenciavevő legkisebb licenciadíj-fizetési, illetve legkisebb mérté
