Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Molnár István: Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései
Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései 5 puszta megléte nem tilos, ugyanakkor tilos az ezzel való visszaélés, különösen, hogy a vállalkozás (i) erőfölényes helyzetének kihasználásával és a verseny bármiféle korlátozásával erőfölényét fokozza (versenyt korlátozó típusú visszaélések), vagy (ii) erőfölényes helyzetére alapozva saját javára és a fogyasztók kárára megváltoztassa a jövedelmek elosztásának arányát (kizsákmányoló típusú visszaélések). Sem az RSZ, sem a Tpvt. nem határozza meg a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés fogalmát, hanem mindkettő példálózó, nem teljes körű felsorolást ad az ilyennek minősülő magatartásokról. Az erőfölénnyel való visszaélés legtipikusabb megvalósítási magatartásai az alábbiak. (i) Tilos az üzleti kapcsolatokban tisztességtelen beszerzési vagy eladási árakat megállapítani vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. (ii) Tilos a termelés korlátozása. Ennek értelmében a gazdasági erőfölényben levő vállalkozás nem korlátozhatja a fogyasztók kárára a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlesztést. A termelés korlátozása a piaci kibocsátás csökkenéséhez, ennek következtében fogyasztói áremelkedéshez vezet, míg a műszaki fejlesztés korlátozása megakadályozza, hogy új, hatékonyabb technológiák segítségével történjék a termelés. (iii) Tilos az üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától való indokolatlan elzárkózás. Az RSZ — a Tpvt.vel ellentétben - nem tartalmazza ezt a tényállást, azonban a közösségi esetjog alapján egyértelmű, hogy a szerződéskötéstől elzárkózás a közösségi versenyjog szerint is erőfölénnyel visszaélésnek minősülhet. E magatartás igen könnyen megvalósulhat a szellemi tulajdonjogok átadásától való elzárkózással. A kötelmi jog írott alapelve a szerződéskötési szabadság.21 Ezen alapelv alól kivétel a Ptk. szerinti szerződéskötési kötelezettség.22 23 * A Tpvt. értelmében a GVH szerződés megkötésére kötelezhet.23 24 Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződéskötéstől elzárkózás tilalma csak azt követeli meg a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozástól, hogy az üzleti kapcsolat felvételétől vagy fenntartásától való elzárkózása indokolt legyen. Ugyanakkor a gazdasági erőfölényben levő vállalkozástól sem várható el saját érdekeivel ellentétes üzleti kapcsolat létrehozása vagy fenntartása. Érdekességként megjegyezzük, hogy 2003. január 1 -jéig a szabadalmi törvény25 (a továbbiakban Szt.) és mindazon törvények, amelyek az egyes önálló iparjogvédelmi oltalmi formák hasznosításának engedélyezése tekintetében az Szt.-re hivatkoznak, ellentétben álltak a Tpvt.-vel. Az Szt. 27. § (3) bek. értelmében ui. nem valósitott meg erőfölénnyel visszaélést a szabadalmi licenciaszerződés megkö2‘ Ptk. 200. § (1) bek. 22 Ptk. 206. § (1) bek., 208. § (1) bek. 23 Tpvt. 77. § (1) bek. Itt jegyezzük meg, hogy a GVH ezen szankciója nem azonos a Ptk. 206. §-ában foglalt szerződés létrehozása bírósági határozattar tényállással. Utóbbi esetben ui. a bíróság a szerződés tartalmát is érvényesen megállapítja. A GVH határozata ilyen tartalommegállapítást nem foglalhat magában, erről szintén a bíróság rendelkezik, ha a felek maguktól nem állapodnak meg. 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról tésétől való elzárkózás. A kérdéses bekezdést az Szt. 2002. évi átfogó módosítása keretében törölték. (iv) A Tpvt. szerint tilos a másik fél döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. Ez a tényállás az RSZ-ben külön nem szerepel. (v) A gazdasági erőfölényes helyzettel való visszaélésnek minősül, ezért tilos az árut indokolatlanul kivonni a forgalomból, illetőleg visszatartani. Mivel ez a magatartás hasonlít a forgalmazás korlátozásához, az RSZ külön ezt sem nevesíti. (vi) Tilos az árukapcsolás azon esete, amikor egy adott piacon erőfölényben lévő vállalat próbálja kihasználni erőfölényét egy másik piacon.26 (vii) Tilos az üzletfelek megkülönböztetése; ezen rendelkezés egyébként egy alkotmányos alapelv, a diszkrimináció tilalmának versenyjogi megjelenítése. (viii) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés néhány egyéb, a Tpvt.-ben nevesített,27 * * * ám az RSZ-ben nem szereplő tényállása (a piacrabló ár, a piacra lépés akadályozása, a versenytárs befolyásolása) is megvalósulhat a licenciaszerződésben. Az erőfölénnyel való visszaélés szankciói a közösségi és a hazai jogban egyaránt alapvetően hasonlítanak a versenykorlátozás tilalmának szankcióihoz, ám megismételjük, hogy azok alkalmazásának együttes feltétele az erőfölény megléte és a visszaélésszerű magatartás tanúsítása. 3. A technológiaátadási megállapodások csoportmentesítésének elméleti kérdései Annak érdekében, hogy az innovátor ne veszítse el érdekeltségét újabb megoldások létrehozásában, a szellemi tulajdonjogok megadják számára a jogot, hogy ideiglenesen kizárjon másokat az innovatív alkotás hasznosításából. Az a jogi monopólium, amelyet a szellemi tulajdonjog biztosít jogosultja számára, a helyettesítő termékeknek az érdekelt piacon való hozzáférhetőségétől függően piaci erőfölényre és versenyjogi értelemben monopóliumra vezet. Ez adja a szellemi tulajdonjogok és a versenyjog közötti konfliktus alapját, mivel a versenyjog célja éppen annak a kizárólagosságnak a megszüntetése, amelyet a szellemi tulajdonjogok biztosítanak. Azonban ez alapvetően csak látszólagos konfliktusforrás. Voltaképpen a szellemi tulajdonjogok és a versenyjog egymást kiegészítik, mivel mindkettő célja a fogyasztói jólét növelése. A szellemi tulajdonjogok célkitűzése a műszaki haladás elősegítése, amelyből végső soron a fogyasztók profitálnak. A versenyjog célja pedig a fogyasztói jólét növelése a verseny mint a hatékony piacok húzóereje védelmével, amely a legjobb minőségű termékeket a legalacsonyabb árakon biztosítja. A fogyasztói jólét, mint alapvető cél az innovátorok erőfeszítéseinek alul- és felülértékelése közötti megfelelő egyensúly biztosításával érhető el. Az említett egyensúly biztosítása érdekében a szellemi tulajdonjogok időtartamukban és terjedelmükben korlátozottak (az egyes önálló oltalmi formák esetében), vagy elvesztik értéküket, ha nyilvánosságra kerülnek RSZ 82. cikk d) pont, Tpvt. 21. §j9 pont Tpvt. 21. §
