Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Molnár István: Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései
4 Dr. Molnár István tekre vonatkozó kötelezettség tekintetében az EK- rendelet kerül alkalmazásra. Azaz, az EU közös piacára irányuló, külkereskedelmi jellegű licenciaszerződés megkötésekor nem csak a hazai, de a közösségi szabályoknak is meg kell felelni. A következőkben ezért a versenykorlátozás és erőfölénnyel való visszaélés néhány, a téma szempontjából fontos jogi vonásának és a csoportmentesítés elméleti hátterének bemutatása után a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó egyes licenciaszerződéseli kikötéseket a hazai és közösségi szabályokra és a közösségi jog alkalmazása során felhalmozott esetjogra egyaránt tekintettel ismertetjük. Az EK-rendelet erre vonatkozó rendelkezésének megfelelően6 a Bizottság a rendelet alkalmazásáról 2001-ben jelentést készített. A jelentés számos, a gyakorlati munka és az EK-rendelet jövőbeli változásainak előrejelzése szempontjából jelentős megállapítást és következtetést tartalmaz, ezért a jelentésből is kiemelünk néhány általunk érdekesebbnek vélt részt. 2. Röviden a versenykorlátozásról és az erőfölénnyel való visszaélésről A versenykorlátozó magatartások tipikus példáit az RSZ és a Tpvt. lényegében azonosan határozza meg. így tilos különösen: (i) a beszerzési vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett rögzítése (árkartell), (ii) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése, (iii) a beszerzési források vagy piacok felosztása, (iv) a versenytársak közötti versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás, (v) a piacra lépés akadályozása, (vi) egyenértékű ügyletek esetén az üzletfelek megkülönböztetése, aminek következtében azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek, (vii) a szerződéskötés függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségek vállalásától, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.7 A kartelltilalom fenti általános szabályozásához - az RSZ-szel szintén lényegében összhangban - a Tpvt. a következő kivételeket fűzi. (i) Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű, azaz ha a megállapodást kötő feleknek együttes részesedése az érintett piacon a 10%-ot nem haladja meg, kivéve, ha a megállapodás tárgya árkartell8 vagy piacfelosztás,9 vagy ha egyébként a megállapodás és a hasonló megállapodások együttes hatása az érintett piacon a versenyt megakadályozza, korlátozza vagy torzítja. Utóbbi következmények fennállását a GVH állapítja meg.10 (ii) Nem tilalmazott a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.11 6 EK-rendelet 12. cikk 7 RSZ 81. cikk (1) bek., Tpvt. 12. § (2) bek. Tpvt. 11. § (2) bek. a) pont Tpvt. 11. § (2) bek. d) pont 10 Tpvt. 13. § " Tpvt. 11. § (1) bek. (iii) Nem tilos a megállapodás, ha csoportmentesítés12 vagy a GVH egyedi mentesítése13 hatálya alá esik. Itt jegyezzük meg, hogy a Tpvt. az egyedi mentesítést négy feltétel egyidejű teljesüléséhez köti. Ezen feltételek teljesülése hiányában a megállapodás hiába tartozik alapvetően a csoportmentesítés hatálya alá, tilalmazott, ha annak és a hasonló megállapodásoknak együttes hatásaként az egyedi mentesítés feltételei nem teljesülnek.14 15 Ezen feltételek a következők: (i) a megállapodás járuljon hozzá a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, (ii) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz kerüljön, (iii) a gazdasági verseny korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket ne haladja meg, és (iv) a megállapodás ne tegye lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.13 A fentiek alapján tilalmazott valamennyi megállapodás — összhangban a közösségi j oggal - semmi s,16 azaz a polgári jog jogszabályba ütköző megállapodásra vonatkozó szankciója kerül alkalmazásra. Emellett a Tpvt. alapján a GVH szankcióként (i) megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését és kötelezettséget írhat elő, (ii) elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, (iii) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását,17 valamint (iv) birságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. ezen rendelkezéseit megsérti; e bírság összege a vállalkozás nettó árbevételének tíz százalékát is elérheti.18 A Tpvt. értelmében a tilalmazott versenyt korlátozó megállapodás semmisségének szankciója egyébként nem mellőzhető; azt ugyanis együttesen kell alkalmazni a GVH által kiszabott, itt felsorolt szankciókkal.19 A versenyt korlátozó megállapodásoknak a résztvevők piaci elhelyezkedése szempontjából két alaptípusa van: a versenytársak közötti (horizontális) és a forgalmi folyamatokban eltérő helyen levő vállalkozások közötti (vertikális) megállapodás. A technológiaátadást magukban foglaló licenciaszerződések - amellett, hogy egyes kikötéseikben a versenykorlátozó magatartás szinte valamennyi esetét megvalósíthatják - tipikusan az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására irányuló, és vertikális jegyeket is magukban hordozó, de alapvetően horizontális versenyt korlátozó megállapodások.20 Ami a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát illeti, az RSZ és a Tpvt. egyaránt a visszaélési elvet követi. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás erőfölényes helyzetének Tpvt. 16. § Tpvt. 17. § 14 Tpvt. 16/A. § 15 Tpvt. 17. § (1) bek. RSZ 81. cikk (2) bek., Tpvt. 11. § (3) bek. 17 Tpvt. 77. § (1) bek. d)-g) pontok 18 Tpvt. 78. §(1) bek. 19 Tpvt. 11. § (3) bek. RSZ 81. cikk (1) bek. b) pont, Tpvt. 11. § (2) bek. a) pont
