Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Molnár István: Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 3. szám 2003. június TANULMÁNYOK DR. MOLNÁR ISTVÁN Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései1 1. Bevezetés: a licenciaszerződés versenyjogi megítélése A licenciaszerződés, azaz azon megállapodás, amely szerint egy szellemi alkotás jogosultja engedélyt ad ezen szellemi alkotás hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet, számos kikötése - függetlenül attól, hogy a szerződés tárgya nevesített oltalmi forma által vagy a polgári jog által általános jelleggel védett szellemi alkotás - versenykorlátozó, illetve erőfölényes helyzetet alakít ki vagy tesz tartóssá. A versenykorlátozás és az erőfölénnyel való visszaélés a piaci versenyre gyakorolt káros hatásuk következtében tilos. A versenyjog mint jogterület kiemelt jelentőségét bizonyítja, hogy az Európai Unió közösségi jogában elsődleges jogforrás, a Római Szerződés (a továbbiakban: RSZ) gondoskodik annak általános szabályozásáról, amikor 81. cikkében kimondja, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlen és ezért általában tilos minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, a 82. cikk értelmében pedig tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon meglévő erőfölényével való visszaélés, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. A megfelelő hazai jogszabály, azaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) - a jogharmonizáció követelményének megfelelően - a fenti két tilalmat 11. és 20. §-aiban az RSZ 81. és 82. cikkeivel szinte szó szerint egyezően állapítja meg. A szellemi tulajdonjogok természetéből adódó és a hasznosítás engedélyezésekor is lényegében fennmaradó monopolhelyzet következtében úgy fogalmazhatunk, hogy a licenciaszerződésben konfliktusba kerülnek egymással a szellemitulajdon-védelmi és a versenyjogi prioritások (Török). Ami a versenykorlátozó magatartást illeti, az előbbi konfliktus jogi feloldásának két alapformája a versenykorlátozó megállapodások meghatározott körének jogszabály útján történő csoportos mentesítése és az esetenként meg-A szerző a Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. szabadalmi ügyvivőjelöltje. A cikk a Magyar Szabadalmi Hivatal felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamára készített szakdolgozaton alapul. adott, egyedi mentesités. A közösségi jogban az RSZ 81. cikk (3) bek. alapján a megállapodások különböző csoportjaira az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) több, ún. csoportmentesítési rendeletet alkotott, míg egyedi mentesítésben - kérelemre - szintén a Bizottság részesít. Hasonlóan, a magyar jogban a Tpvt. felhatalmazása2 alapján a kormány csoportmentesítési rendeleteket adott ki, az egyedi mentesítés megadása pedig a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) hatáskörébe tartozik.3 Az erőfölénnyel visszaélésre nem lehet mentesítést kapni: az erőfölény puszta megléte önmagában versenyjogilag megengedett, de az azzal való visszaélés mindig tilos. A jelen munkában a technológiaátadásra vonatkozó licenciaszerződések versenykorlátozó kikötéseinek közösségi és magyar szabályozását ismertetjük. Ezeket az RSZ és a Tpvt. általános szabályainak keretein belül sorrendben a Bizottság az RSZ 85 4 cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló 240/96/EK-rendelete (a továbbiakban: EK-rendelet) és a technológiaátadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozzák. A technológiaátadási megállapodások versenykorlátozó rendelkezéseinek a közösségi és hazai jogszabályok egyidejű figyelembevételével történő bemutatása nem felesleges: egyrészt, mert az EK-rendelet - a Bizottság többi rendeletéhez hasonlóan - egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban,5 tehát csatlakozása napjától Magyarországon is, másrészt, mert az EK-rendelet preambulumának (7) bekezdése értelmében ha a licencia-megállapodás nem tagországokra vagy az EU határain túl terjedő területekre vonatkozik és annak az RSZ 81. cikke (1) bekezdése hatálya alá tartozó (azaz versenykorlátozó) hatása van a közös piacra, a közös piacon belüli terüle“ Tpvt. 16. és 96. §-ok Általában elmondható, hogy amit a közösségi versenyjogban az RSZ, azt a magyar jogban a Tpvt. szabályozza. Hasonlóan az általános versenyfelügyeleti funkciókat az EU-ban a Bizottság, Magyarországon a GVH látja el. Ezért a következőkben ahol elmarad valamely jogszabály mellett a foganatosító szervek egyikének párhuzamos ismertetése, ott úgy kell érteni, hogy a fenti szervek közül a megfelelő jár el. Helyesen: 81. cikke 5 EK-rendelet 13. cikk
