Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A magyar szabadalmi rendszer jövője az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozást követően
44 Dr. Bendzsel Miklós Egyrészt a csatlakozás időpontjának és alapvető feltételeinek a munka kezdetén történő meghatározása az MSZH által kezdeményezett kormányzati egyeztetésen alapult. A gazdasági, az igazságügyi, a külügyi és a földművelésügyi tárca egyetértésével tűzhettük ki a csatlakozás dátumaként 2003. január 1 -jét, amelyhez azután tartottuk is magunkat. S szintén e tárcák támogatásával foglalhattunk úgy állást, hogy az ESZE-hez való csatlakozással egyidejűleg nem indokolt, nem volna célszerű csatlakoznunk az európai szabadalmak fordítási követelményeinek enyhítését célzó, opcionális jellegű Londoni Megállapodáshoz. Másrészt az ESZE-hez való csatlakozás gazdasági, költségvetési, intézményi és egyéb hatásainak felmérése céljából több elemzés, tanulmány is készült. A hatásvizsgálat főként az egyezményhez való csatlakozás várható gazdasági következményeinek előrejelzésére irányult, különös figyelmet fordítva a hazai kutatás és fejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetében bekövetkező változásokra. A vizsgálat kiterjedt a csatlakozás folytán az MSZH-t és a magyar szabadalmi ügyvivői kart érintő hatások felmérésére is. A hatásvizsgálatok elsősorban azt célozták, hogy a csatlakozás folytán esetleg jelentkező hátrányos hatások azonosításával elősegítsék azoknak az intézkedéseknek a megtervezését és végrehajtását, amelyekkel a hátrányok, a kedvezőtlen hatások enyhíthetők, mérsékelhetők. E vizsgálatok alapvető rendeltetése tehát nem az volt, hogy lényegesen befolyásolják az ESZE-hez való csatlakozás időzítését, még kevésbé, hogy kétségbe vonják annak szükségességét, illetve célszerűségét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ESZE-hez való csatlakozás számottevő késleltetése, halogatása kedvezőtlen képben tüntette volna fel hazánkat a külföldi befektetők (különösen a kutatás és a fejlesztés területén beruházók), az európai integrációs szervezetek és a nemzetközi iparjogvédelmi fórumok előtt, továbbá kétségeket ébreszthetett volna a magyar kormányzatnak mind a szellemi tulajdon hatékony védelme, mind az európai integráció iránti elkötelezettségét illetően. Harmadrészt a csatlakozás feltételrendszerének és a szabadalmi törvény ehhez igazodó módosításának kimunkálása során kezdettől fogva támaszkodtunk a hazai szakmai szervezetek értékes észrevételeire, javaslataira. Számos rendezvény, egyeztető értekezlet mellett ezt szolgálta a törvénytervezetnek az MSZH honlapján való közzététele éppúgy, mint a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács e témának szentelt több ülése is. Az előkészítés e széles szakmai nyilvánosságának köszönhettünk néhány vesszőhibát korrigáló szövegezési észrevételt éppúgy, mint az európai szabadalmak fordítási követelményeivel kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket boncolgató tanulmányokat. E fórumon is köszönet illeti mindazokat, akik - élve a szakmai nyilvánosság nyújtotta lehetőséggel - részt vettek e közös nagy vállalkozásban. E széles szakmai konszenzust is bizonyára tükrözte, hogy 2002. szeptember 10-én a magyar Országgyűlés végül egyhangú határozattal rendelte el a Magyar Köztársaságnak az ESZE-hez való csatlakozását. E határozat alapján a csatlakozási okmányok letétbe helyezése 2002. október 28-án történt meg, és csatlakozásunk 2003. január l-jével hatályossá vált. 3. A szabadalmi törvény módosítása Az ESZE-hez való csatlakozás érdekében - az ún. illeszkedési szabályok beépítésével - módosítani kellett szabadalmi törvényünket, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt. A törvénymódosítás ezen túlmenő célokat is megvalósított. Az európai közösségi joggal való teljes összhang megteremtésével az Európai Unióhoz való csatlakozást szolgálta, de emellett elvégezte mindazokat a változtatásokat, amelyek egyéb - főként nemzetközi kötelezettségeinkkel összefüggő - okokból még szükségesnek látszottak. Vagyis a törvénymódosítás az európai családba való befogadtatást megelőzően rendet tett szabadalmi jogunk háza táján. Mindezekre tekintettel a módosítás a következő főbb célok megvalósítására irányult: a) szabadalmi törvényünket ki kellett egészíteni az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó, az Európai Szabadalmi Egyezmény rendszerébe való beilleszkedéshez szükséges szabályokkal; b) ezzel párhuzamosan - a meghaladottá vált hatályos előírásokat korszerűsítve - törvényi szinten kellett megállapítani a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez kapcsolódó, hasonló természetű illeszkedési szabályokat; c) el kellett végezni mindazokat a módosításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy szabadalmi jogunk - legkésőbb az Európai Unióhoz való csatlakozás idejére - összhangba kerüljön az európai közösségi joggal: ezen belül különösképpen a biotechnológiai találmányokra vonatkozó közösségi irányelvhez való igazodás igényelt számottevő, nagyobb terjedelmű módosításokat; d) újra kellett szabályozni — önálló oltalmi formaként - a növényfajták oltalmát, összeegyeztetve a magyar jogot az UPOV-egyezmény 1991. évi szövegével és az európai közösségi növényfajta-oltalmi rendszerrel; e) biztosítani kellett az összhangot a szabadalmi jogot is érintő új (pl. hazánk NATO-tagságával összefüggő) nemzetközi kötelezettségeinkkel, illetve célszerűnek látszott egyes kérdésekben egyértelművé tenni, hogy a magyar jog miként felel meg a Magyarországot is kötelező nemzetközi egyezményeknek; f) végül indokoltnak bizonyult elvégezni azokat a váltom tatásokat, amelyeknek szükségességét a szabadalmi törvényünk hatálybalépése óta eltelt időszak joggyakorlati tapasztalatai igazolták. Szabadalmi törvényünk tavaly októberben elfogadott módosítása a felsorolt célokat valóra váltotta. Ezúttal az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezésekről szólnék valamivel bővebben. E rendelkezések megalkotásakor éltünk az egyezményben biztosított mindazon opcióval, amely - megítélésünk szerint - a hazai kutatás-fejlesztés, illetve a magyar iparjogvédelmi intézményrendszer és szakmai kultúra ügyét szolgálja, vagy éppen azt segíti elő, hogy az európai szabadalmi rendszer közelebb kerüljön az érdekeltekhez. E szempontoknak megfelelően a törvény a) rendelkezik arról a lehetőségről, hogy európai szabadalmi bejelentést az MSZH-nál is be lehet nyújtani; b) megköveteli az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalom magyarországi hatá
