Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A magyar szabadalmi rendszer jövője az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozást követően
A magyar szabadalmi rendszer jövője az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozást követően 45 lyának beállásához az igénypontok magyar nyelvű fordításának a benyújtását; c) a kötelező eseten kívül is módot ad az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítására; d) megköveteli az európai szabadalomnak a Magyar Köztársaságban való hatályossá válásához az európai szabadalom szövegének magyarnyelvű fordítását, és bizonyos feltételek fennállása esetén e fordítás szövegét minősíti hitelesnek; e) nem zárja ki az európai és a nemzeti szabadalmi oltalom párhuzamos fennállását. 4. A csatlakozás várható hatásai: előnyök és hátrányok Nagy történetírónk, Szekfű Gyula a magyar állam életrajzát fölvázoló művében valamennyi „sorstragédiánk” esetében az „összeütközés csíráját” ugyanabban látja: „a magyarság keleti eredetének és nyugati hivatásának” összeegyeztetésében. S ehhez fűzi józanul hangzó megállapítását: „Kelet népe mindannyiszor keserű lemondás vagy súlyos válságok árán fizette meg Nyugathoz tartozandóságát.” Igaz-e ez ma is? Igaz-e ez szabadalmi rendszerünk európai integrációjára? Vagy elérkezett végre az a kor történelmünk folyamán, amikor „Nyugathoz tartozandóságunk” ára már nem ily magas, amikor e kötődés nem jár együtt válsággal, nem követel „keserű lemondást”? Én őszintén, meggyőződéssel hiszek abban, hogy ez a kor elérkezett. Az ESZE-hez való csatlakozás várható hatásainak áttekintésével és az európai szabadalmi rendszer reformjával kapcsolatos elképzelések magyar tükörben való felvillantásával kívánom ezt a hitet, bizakodást Önökben is megerősíteni. Ahhoz, hogy szabadalmi rendszerünk európai integrációjának jelentőségét és főbb hatásait felbecsüljük, szükségünk van néhány adottság, modernizációs mutató, valamint a gazdaságfejlődési trendek felvillantására.- A magyar gazdaság egyike Európa legnyitottabbjainak: a GDP-ben kifejezett külkereskedelme 131%-os, szemben Közép-Európa 67%-os, vagy az EU 53%-os átlagértékével; az AT Keamey/Foreign Policy statisztikájának globalizációs indexe alapján ezzel a 17. a globalizációs világranglistán.- A közvetlen külföldi tőkebefeketetés (FDI) tekintetében ugyancsak igen kiugró, mélyreható struktúraátalakítással járó folyamatok terepe volt hazánk az elmúlt évtizedben: a multinacionális gyártó, fejlesztő és kereskedelmi elosztóláncok jelenléte kimagasló (a Fortune 500-as listájának 380 szereplője van jelen aktívan); a 26,8 milliárd EUR FDI pedig a térség legnagyobb egy főre eső tőkebehozatalát képviseli.- A befektetések többsége technológiaintenzív, exportorientált szektorba irányul, s ennek meg is van a látszata: az autógyártás és az elektronikai ipar adja a magyar export 45%-át, a high-tech szektor kivitele pedig mintegy 15%-kal meghaladja az élelmiszerekét. Az EU részesedése 75%-os a magyar exportban, s importunk pedig 58%-ban onnan származik. Mindez találóan összegezhető a „Smart Hungary - Okos Magyarország” mottóval, amely a magyar gazdaság élénkítését, növekedését szolgáló, az integrációs időszakra megalkotott egyik átfogó program elnevezése. Ebben a témakörben nem túlzás azt állítani, hogy csatlakozásunk az EU-hoz valójában nem lesz más, mint a gazdasági realitás politikai elismerése. Visszakanyarodva az ESZE-tagság viszonylag közvetlenüljelentkező hatásaira, legelőször is azt a jogi hatást érdemes kiemelni, hogy a csatlakozás következtében immár a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatállyal is igényelhető, illetve adható európai szabadalom. Magyar bejelentők eddig is, a csatlakozást megelőzően is igénybe vehették az európai szabadalmi rendszert; tehettek európai szabadalmi bejelentést és szerezhettek európai szabadalmat az egyezmény akkori szerződő államaira kiterjedő hatállyal. A csatlakozás mindazonáltal e korábban is nyitva álló utat könnyebben járhatóvá teszi a magyar bejelentők számára alapvetően a következők miatt:- ezentúl a Magyar Szabadalmi Hivatalnál is tehetnek európai szabadalmi bejelentést;- európai bejelentésüket magyar nyelven is benyújthatják és az egyezmény valamelyik hivatalos nyelvére történő fordításra további három hónapot nyernek;- magyar szabadalmi ügyvivő is képviselheti őket az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban az egyezmény előírásaival összhangban, ami a külföldi professzionális képviselő külön megbízásával járó költségeket megtakaríthatóvá teszi számukra;- mivel hazánkkal szinte egy időben több közép- és kelet-európai ország is csatlakozott az ESZE-hez, az Európai Szabadalmi Szervezet e nagyszabású bővülése a magyar bejelentők számára is megkönnyíti az oltalomszerzést a szóban forgó országokban. A magyar bejelentőket mindazonáltal az a kedvezőtlen hatás is éri, hogy a csatlakozás következtében elvesztik az ESZH-nak a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján fizetendő nemzetközi kutatási és érdemi elővizsgálati díjak 75%-os csökkentésére vonatkozó kedvezményre való jogosultságukat. E számottevő költségnövekedés ellensúlyozásában juthat kulcsszerep a külföldi szabadalmaztatást (és egyéb iparjogvédelmi oltalomszerzést) támogató pályázati rendszernek, amelynek reformja a közeli napokban zárul le a támogatás feltételeit és a pályázati rendszer működését újraszabályozó gazdasági és közlekedési miniszteri rendelet kiadásával.* Az ESZE-hez való csatlakozás jogi következményei közül ahhoz, hogy a csatlakozás folytán a Magyar Köztársaság területére kiterjedően is igényelhető, illetve adható európai szabadalom, általában azt a feltételezést fűzik a gazdasági hatásokat illetően, hogy jelentősen meg fog emelkedni a külföldiek által Magyarországon szerzett szabadalmak száma és emiatt a hazai kutatásnak és fejlesztésnek, a magyarországi vállalkozásoknak - köztük a kis- és középvállalkozásoknak - a mainál lényegesen több szabadalmi jogi korláttal kell majd számolniuk. Az elvégzett hatásvizsgálatok ezt a feltételezést mindazonáltal csak részben támasztották alá; az egyezményhez való csatlakozás hatásai ennél csak jóval árnyaltabban írhatók le. * A konferencia megrendezése után fogadta el az Országgyűlés a 9/2003. (II. 28.) GKM rendeletet az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatból történő támogatásáról (a szerk.).
