Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Ingo Kober: Az európai szabadalmi rendszer jövője az új szerződő államok csatlakozása után
40 Dr. Ingo Kober nagymértékben különböznek. Másrészt, tekintettel a globális kihatásokkal járó politikai döntésekre, a szerződő államoknak törekedniük kell közös álláspontok elérésére és összeillő stratégiák kifejlesztésére abból a célból, hogy a lehetséges legnagyobb értéket hozzák az európai gazdaságnak. Amennyiben ezt megteszik, a szerződő államok a lehető legnagyobb hasznot húzzák az európai szabadalmi rendszerből, amelynek erős és egységes módon kell képviselnie Európa érdekeit. 6. Fejlesztések az Európai Szabadalmi Egyezményben Hölgyeim és Uraim! Mint már említettem, mind a szabadalmak felhasználóinak, mind a politika alkotóinak egyre növekvően pozitív a hozzáállása a szabadalmi hivatalok munkájához. Ez mind jóváhagyást, mind kihívást is képvisel. Különösen igaz ez az Európai Szabadalmi Hivatalra, amely az elmúlt 25 év alatt jelentősen hozzájárult a szabadalmi rendszer ésszerűsítéséhez, korszerűsítéséhez és harmonizálásához Európában. Ez nem csak nagy hozzájárulás a jog egységesítéséhez Európában; alapot képez egy egységesített állásponthoz Európa számára a szabadalmi jog egész világra kiterjedő harmonizálása felé tartó fejlődésben is. A harmonizált európai szabadalmi jog és a központi európai megadási eljárás garantálja az alaposan megvizsgált szabadalmak hatékony megadását olyan jogi erővel, amelyet jelenleg széles körben elismernek. Bár az Európai Szabadalmi Egyezmény sikertörténet, közel harminc év telt el azóta, hogy az eredeti szerződést aláírták, és természetesen szükség van arra, hogy átdolgozzák és korszerűsítsék a rendszert. Ezért szeretnék most a fő strukturális és jogi döntések felé fordulni, amelyekben az Európai Szabadalmi Egyezményt érintő változásokat éppen bevezetik vagy megvitatják, és amelyek lényegében három fő területre esnek:- az Európai Szabadalmi Egyezmény alkalmazása a legújabb műszaki és jogi fejleményekhez,- a megadási eljárás egyszerűsítése és a költségek csökkentése,- az Európai Szabadalmi Egyezmény megadás utáni eljárásának véglegesítése, vagyis a jogviták rendezése és a közösségi szabadalom tekintetbe vétele. E három terület közül az első kettőben lényeges előrehaladás történt az Európai Szabadalmi Szerződés felülvizsgálatával és a nyelvi rendelkezésekről szóló Londoni Egyezmény aláírásával, amely garantálja az Európai Szabadalmi Egyezmény elérhetőségét és életképességét a jövőben. 6.1. Az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálata A Münchenben 2000 novemberében megtartott diplomáciai értekezlet megvizsgálta az egyezmény mintegy 100 cikkét érintő módosítási javaslatokat. A nagyobb fontosságú módosítások között voltak azok az új rendelkezések, amelyek az Európai Szabadalmi Egyezményt a TRIPS-egyezményhez, az alaki követelmények harmonizálására irányuló új WlPO-szerződéshez alkalmazzák, valamint a megadási eljárás és a jogorvoslati eszközök javítására szánt rendelkezések. Jelentős lényegi módosítások történtek ezen kívül a szabadalmazhatóság kritériumaiban, az európai szabadalmi oltalom terjedelmét szabályozó és az intézményi rendelkezésekben. Ami a konferencia eredményeit illeti, kérem, engedjék meg, hogy csak a nagyobb fontosságú pontokat összegezzem. a) Szoftverrel kapcsolatos találmányok Először szeretnék kiemelni egy pontot, ahol kezdetben minden úgy marad, mint volt. Ez a szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmazhatósága. A konferencia elvetette az Igazgatótanács javaslatát, hogy törölje a számítógépi programokat az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. cikke (2) bekezdése szerint nem szabadalmazható tárgyak listájáról. Jelenleg tehát a fennálló jogi helyzet változatlan marad. E döntését meghozva a konferencia számításba vette a szoftvertalálmányok oltalmának jövőbeli formájáról szóló konzultációs eljárást, amelyet a Bizottság 2000 őszén indított meg, és amelynek az eredményeire még mindig várunk. Ez azonban semmiképpen nem ássa alá a hivatal Fellebbezési Tanácsa és a nemzeti szabadalmi hatóságok és bíróságok jelenlegi gyakorlatát. A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatok, ugyanúgy, mint korábban, ha ezek a technika ismert állásához való új és feltalálói hozzájárulással kapcsolatosak. Az adatfeldolgozás és az üzleti eljárások számítógéppel segített végrehajtása területén levő technikai folyamatok tehát továbbra is szabadalmazhatok. b) További gyógyászati alkalmazás vagy indikáció Lényeges javítások történtek a szabadalmi anyagi jogban. Döntést hozva arról, hogy az ismert gyógyászati anyagok további alkalmazásának szabadalmazhatóságát kifejezetten be kell illeszteni az Európai Szabadalmi Egyezmény 54. cikkének (5) bekezdésébe, a konferencia nagymértékben megnövelt jogbiztonságról gondoskodott egy olyan területen, amely Európa gyógyszeripara számára fontos. Ellentétben a „svájci típusú” használati igénypontokkal, amelyek jelenleg megengedettek valamely ismert anyag második vagy további gyógyászati felhasználására vonatkozó találmányok oltalmára, a felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény szerint az ilyen találmányok számára a felhasználással összekötött termékoltalom válik lehetővé. c) Egyenértékű megoldások Az Európai Szabadalmi Egyezmény 69. cikkének értelmezéséről szóló jegyzőkönyv kiterjesztése szintén a „megnöveltjogbiztonság” cím alá tartozik. Az „egyenértékű megoldások” kifejezett beillesztése az európai szabadalmak oltalmi terjedelmének meghatározásába hatékonyabbá teszi a szabadalmi oltalmat, és további előrelépést képez a nemzeti bíróságok gyakorlatának harmonizálásában a szabadalmi jogsértési eljárásokban. d) Miniszteri tanácskozás Intézményi területen az értekezlet támogatta a tagállamok erősebb bevonását az Európai Szabadalmi Szervezetbe, és az Európai Szabadalmi Egyezmény új 4a cikkét, amely egy miniszteri tanácskozás rendszeres üléseiről rendelkezik.
