Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Ingo Kober: Az európai szabadalmi rendszer jövője az új szerződő államok csatlakozása után
Az európai szabadalmi rendszer jövője az új szerződő államok csatlakozása után 41 e) A megadási eljárás egyszerűsítése A felülvizsgálat megteremtette annak feltételeit, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti szabadalommegadási eljárásokat még egyszerűbbé, hatékonyabbá és biztonságosabbá tegyék a bejelentők és a jogosultak számára egyaránt. Maga az eljárás még jobb védelmet ad a bejelentőknek az elmulasztott határidők nem kívánt jogi következményei ellen. A további eljárási mechanizmus nagyobb mértékben lesz alkalmazható, és a jogok visszaállítása az elsőbbségi időszak tekintetében is lehetségessé válik (lásd az Európai Szabadalmi Egyezmény új 121. és 122. cikkét). f) Az igénypontok terjedelmének korlátozása Az európai szabadalmaknak az Európai Szabadalmi Hivatal előtti központi eljárásban való korlátozására irányuló új rendelkezés által (Európai Szabadalmi Egyezmény 105a-c cikk) a helyzet jelentősen javult a szabadalmak jogosultjai számára. Az új eljárás lehetővé teszi, hogy az igénypontok módosításával a szabadalmat gyorsan és egyszerűen korlátozzák ha kiderül, hogy érvénytelenné válik, amint megadják. A felhasználók hosszú ideje igényelték a korlátozás bevezetését, és ez a közérdek is, amint ezt bizonyos biotechnológiai szabadalmak körül kelt viták bebizonyították. Az új eljárás lehetővé teszi, hogy a szabadalmakat rendkívül nagy terjedelmű igénypontokkal megadják, amelyek a szabadalomjogosultjának kérelmére gyorsan és kevés költséggel korlátozhatók. Jelenleg ezt csak felszólalási vagy visszavonási eljárással lehet megtenni, amelyeket csak harmadik személyek indíthatnak meg, és ez bonyolult és költséges eljárásokat eredményez. g) Az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálatának befejezése A tényleges felülvizsgálati tevékenység 2002 decemberében ért véget, amikor az Igazgatótanács jóváhagyta az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000. évben felülvizsgált szövegének Végrehajtási Szabályzatát. Az egyezmény felülvizsgált szövege nem lép hatályba addig, amíg a szerződő államok parlamentjei nem ratifikálják. Valószínű emiatt, hogy három vagy négy év telik el, amíg az értekezlet által elfogadott módosítások hatályba lépnek. Az új szerződő államok mind a jelenlegi, mind pedig a felülvizsgált szöveghez való csatlakozása ténylegesen kezdeményezte ezt a ratifikálási folyamatot. Mihelyt érvényben lesz, a felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény meg fogja erősíteni az európai szabadalmi oltalmat, és nagyobb támogatást nyújt majd az innovációnak Európában. 6.2. Költségcsökkentés és a jogviták rendezése Míg az egyezmény felülvizsgálatának elsődleges célja az volt, hogy jobbítsa és korszerűsítse az európai szabadalommegadási eljárást, a költségcsökkentésre és a jogviták rendezésére irányuló, az 1999. évi párizsi kormányközi értekezlet által kezdeményezett munka a megadás utáni időszakra vonatkozó jelentős fejlesztésekre irányul. a) A Londoni Megállapodás A kormányközi értekezlet fontos eredménye volt az Európai Szabadalmi Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Londoni Egyezmény, amelyet tíz szerződő állam (Dánia, Franciaország, Hollandia, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Svájc, Svédország) írt alá. Az érvénybe lépéshez szükséges, hogy legalább nyolc szerződő állam ratifikálja, beleértve Franciaországot, Nagy-Britanniát és Németországot. Ez a megállapodás az európai szabadalmak számára megfelelő fordítási követelményekről szól, egy olyan döntésről, amelyen éveken át dolgoztunk, és amelynek óriási jelentősége van az európai szabadalmi rendszer felhasználói számára. Az egyezményben részt vevő felek részben vagy egészen lemondanak arról, hogy az európai szabadalmi leírások saját nemzeti nyelvükön elkészített fordítását a szabadalom aktájához csatolják. Ez a döntés nagyjelentőségű áttörést képez a nyelv kérdésében, jelentős mértékben vonzóbbá és megfizethetőbbé téve ezáltal az európai szabadalmi rendszert. A fordítási költségek több mint 50%-kal csökkennek a tíz aláíró állam számára ha a megállapodás érvénybe lép. Az új tagállamoknak valóban komolyan mérlegelniük kell a Londoni Megállapodáshoz való csatlakozást, mert ez kétségkívül több szabadalom országaikban való érvényesítéséhez vezet. b) Európai megállapodás a szabadalmi perekről Sok munkát fordítottunk a párizsi megbízás második részének teljesítésére is, amelynek célja a szabadalmi perek rendszerének tökéletesítése az európai szabadalmak számára. Az Európai Szabadalmi Szervezet készségesen támogatta az Európai Szabadalmi Szerződés szerződő államainak képviselőiből álló, szabadalmi perekkel foglalkozó munkacsoportot, mert az egységes szabadalmi peres eljárás az európai szabadalmi rendszer nagy jelentőségű tökéletesítése lenne. Ennek az ambiciózus munkának a gyümölcsét nemrégiben a munkacsoport elé terjesztettük egy európai szabadalmi peres rendszer létrehozásáról szóló egyezménytervezet alakjában. A szabadalmi perekkel foglalkozó munkacsoport a múlt év decemberében jóváhagyta egy olyan választható megállapodás tervezetét, amelyet megtárgyaltak az Európai Szabadalmi Egyezmény azon szerződő államai között, amelyek készek az európai szabadalmak bitorlására és érvényességére vonatkozó pereket tárgyaló közös bírósági rendszer felé haladni. Ez egy önálló nemzetközi megállapodás lenne, amely új szervezetet állítana fel, mégpedig az elsőfokú Európai Szabadalmi Bíróságot, és a Fellebbviteli Bíróságot magában foglaló Európai Szabadalmi Bíróságot. c) A szerződő államok számára választható megállapodások Ebben a tekintetben rá kívánok mutatni arra, hogy az olyan kérdéseket, mint a nyelvi rendszer és a pereskedés, kormányközi szinten nyújtották be olyan államok csoportjai, amelyek készek konkrét lépéseket tenni az elkövetkező években. Az Európai Szabadalmi Egyezmény más tagálla
