Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Ingo Kober: Az európai szabadalmi rendszer jövője az új szerződő államok csatlakozása után
38 Dr. Ingo Kober járás vezet szabadalmi oltalomhoz egy több, mint 450 milliós népességű lehetséges piacon, amely jelentősen nagyobb, mint az Egyesült Államok és Japán együttvéve. Ezáltal jelentős egységesítést fogunk elérni a szabadalmazási rendszerben az egész európai kontinensen. Az Európai Szabadalmi Szervezetnek ezt az egységesítését és kibővítését jól előkészítettük. Az Európai Szabadalmi Szervezet az 1990-es évek kezdetétől fogva megkezdte a munkát szoros együttműködésben a közép- és kelet-európai nemzeti szabadalmi hivatalokkal, és alapvető szerepet játszott ezen országok jogi és intézményi infrastruktúrájának Európa fő iparjogvédelmi struktúráihoz, úgymint az Európai Szabadalmi Egyezményhez való integrálásában és harmonizálásában. Az Európai Bizottság és az Európai Szabadalmi Hivatal 1993-tól 2001-ig közös programokat vitt véghez a régióban - nevezetesen a Regionális Iparjogvédelmi Programot (RIPP) —, befektetve több mint 15 millió eurót, nem csak a régióban levő nemzeti iparjogvédelmi hivatalok működésének feljavítása, hanem a nemzeti rendszerekben meglevő iparjogvédelmi oltalom valamennyi jellemzőjének fejlesztése céljából is. 4. A szabadalmak növekvő gazdasági fontossága Hölgyeim és Uraim! A szabadalmi rendszer alapvető fontosságú a piaci pozíciók fejlesztésében és megszilárdításában. A szabadalmak piacképessé teszik a termékeket azáltal, hogy oltalmat biztosítanak az alapjukat képező találmányoknak. A hatékony szabadalmi oltalom gyakran a beruházáshoz és a vállalkozási tőkéhez való hozzáférés kulcsa a globális, tudás által mozgatott gazdaság összefüggéseiben. Ez az, amit már a politika alakítói is felismertek a gazdasági tevékenységben is. Az innováció elősegítése és oltalma a prioritások között szerepel a modem gazdaságpolitikában. Az Európai Bizottság, a nemzeti kormányok és parlamentek figyelmet fordítanak a szabadalmi törvények részleteire, amelyeket korábban a szakértőkre bíztak. Most már a nagyközönség is felfedezte a szabadalmi jogot. A biotechnológiában és az információtechnológiában folyó technológiai forradalom egyre növekvő mértékben, láthatóan befolyásolja a mindennapi életet, és széles körű viták tárgyává vált, nem kis mértékben a szabadalmi hivatalok publikációinak köszönhetően. 4.1. A piaci kockázatok kezelése Amit a továbbiakban meg kell valósítani, az a szabadalmi jogok piaca és az, hogy a szabadalmi rendszer ezentúl ne kizárólag a feltalálók kockázatkezelésének eszköze legyen, hanem az legyen a befektetők, a versenytársak, a társulások, a licenciavevők, a mértékadó testületek, a fogyasztók és a nemzetállamok számára is. Az Európában fennálló szabadalmi rendszer így tehát az európai gazdaság sikerének kulcsfontosságú elemévé vált. 4.2. Összefüggés a gazdasági fejlődés és a szabadalmak között Engedjék meg, hogy megemlítsek néhány számot, bizonyítékképpen a szabadalmazás növekvő fontossága mellett. 2001-ben a szabadalmi licenciákból származó jövedelem 120 milliárd euró volt az egész világon, vagyis a világ tőzsdén jegyzett vállalatai együttes jövedelmének 11%-át tette ki. Ezt annak ellenére érték el, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal nemrégiben elvégzett kutatásaiból következően a szabadalmi portfolióknak csak 13%-ára adtak aktívan licenciát. A legutóbbi kutatások azt mutatják továbbá, hogy makrogazdasági méretekben a szabadalmi rendszer erőssége közvetlen befolyással van az ország gazdaságára. Egy 1996-ban elvégzett kutatás azt érzékeltette, hogy a szellemi tulajdoni jogok által keltett gazdasági növekedés évenként 0,66%-kal nagyobb a nyitott, mint a zárt gazdaságokban. Ez az oka, hogy a zárt gazdaságú országok nem olyan mértékben húznak hasznot a szellemi tulajdoni jogokból, mivel a verseny körülményei alkalmatlanok az innováció serkentésére ezekben az országokban. Egy további, 1998-ban elvégzett kutatás, amely számításba vette az eléggé jelentős különbségeket az egyes régiók és az Európán belüli szabadalmi rendszerek között, valóban arra a következtetésre jutott, hogy „egyéb egyenlő körülmények között az erősebb szellemi tulajdoni jogokkal rendelkező országok nagyobb mennyiségű licencia szerinti technológiát vonzanak Amikor arról beszélünk, hogy „a tudás társadalmában” élünk, nem csak azt értjük ezen, hogy műszaki tudásunk exponenciális mértékben növekszik, hanem azt is, hogy e tudás rendszeres hasznosítása az egész világra kiterjedő oltalmi jogok felhasználásával a vállalati stratégiák sarokkövévé vált a globális gazdaságban. 4.3. Egyre növekvő számú szabadalmi bejelentés E fejlődés rövid- és középtávú következményei csak mostanában kezdenek láthatóvá válni. Amit már most láthatunk, az az egész világon, és különösen az Európában benyújtott szabadalmi bejelentések számának drámai növekedése. A bejelentések egyre növekvő száma és a nemzeti, regionális és globális szinten fokozódó szabadalmi tudatosság azt mutatja, hogy a találmányok és az innováció hatékony oltalmát hálózatban egyesített világunkban egyre fontosabbnak tekintik. Az európai szabadalmi rendszer sikerének egyik nyilvánvaló mutatója a bejelentések számának erőteljes növekedése az Európai Szabadalmi Hivatalnál. Jelenleg mintegy 165 000 bejelentés érkezik évente, ami körülbelül kétszerese annak, amit öt évvel ezelőtt átvettünk, és a tendencia még mindig felfelé tart. Az Európai Szabadalmi Hivatal máig közel 600 000 szabadalmat adott meg, és több mint egymillió bejelentést vett át. Szabadalmanként átlagosan nyolc országot jelölnek meg. Az évi 165 000 európai bejelentéssel tehát az Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül összesen 1 320 000 szabadalmat kérelmeznek minden évben. 5. A fejlődésnek az európai szabadalmi rendszerre gyakorolt hatásai Miután vázoltam a mai globális gazdaság által a szabadalmi rendszernek tulajdonított szerepet, engedjék meg, hogy e fejlődésnek az európai szabadalmi rendszerre ható következmé-
