Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Ingo Kober: Az európai szabadalmi rendszer jövője az új szerződő államok csatlakozása után
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 2. szám 2003. április TANULMÁNYOK DR. INGO KOBER Az európai szabadalmi rendszer jövője az új szerződő államok csatlakozása után* 1. Bevezetés Nagy öröm számomra, hogy ma itt lehetek Önökkel Budapesten, ezen a konferencián. Különösen azért, mert általa ünnepeljük meg Magyarország csatlakozását az Európai Szabadalmi Egyezményhez, de azért is, mert ez nyújt nekem lehetőséget arra, hogy szólhatok Önökhöz azokról a fontos fejleményekről, amelyeket bevezetünk vagy megvitatunk, és amelyek jelentős befolyással lesznek az európai szabadalmi rendszer jövőjére. Mielőtt azonban részletezném ezeket a jövőbeli fejleményeket, meg szeretném ismertetni Önökkel az európai szabadalmi rendszer néhány lényeges jellemzőjét, fejlődését a mai napig, és jelenlegi helyzetét. Rá szeretném irányítani figyelmüket:- az Európai Szabadalmi Szervezet terjeszkedésére,- a szabadalmak növekvő fontosságára a változó globális gazdaságban,- e tény következményeire, tekintettel az egyre növekvő számú szabadalmi bejelentésre, nem csak az Európai Szabadalmi Hivatal, hanem az európai szabadalmi rendszer mint egész számára és- végül az Európai Szabadalmi Egyezményben végrehajtott fontosabb, valamint más jogi és eljárási változtatásokra, amelyeknek jelentős befolyásuk lesz az európai szabadalmi rendszer jövőjére. 2. Történeti áttekintés és az európai szabadalom megadási eljárása Az Európai Szabadalmi Szervezet és végrehajtó karja, az Európai Szabadalmi Hivatal 1977-ben jött létre, amikor az Európai Szabadalmi Egyezmény érvénybe lépett az eredeti hét európai államban. Az Európai Szabadalmi Hivatal nem EU-intézmény. Teljes egészében önfinanszírozó és igazgatásában autonóm. Az Európai Szabadalmi Egyezmény létrehozása önmagában olyan áttörés volt az európai szabadalmi jogban, amely központosított szabadalommegadási eljárást kínál, és amely által a bejelentő szabadalmi oltalmat nyerhet az Európai Szabadalmi Egyezmény néhány vagy * A „Magyarország az európai szabadalmi rendszerben” címmel, 2003. január 30-án rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. valamennyi államában. Az Európai Szabadalmi Egyezmény szerinti eljárás előnyei, szemben a megfelelő nemzeti szabadalmakért való külön bejelentésekkel, a bejelentő számára óriásiak. Az európai szabadalmakat csak azután adják meg, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal mintegy 38 millió dokumentumot magukban foglaló adatbázisai segítségével átfogóan kiértékelték a meglevő technika aktuális állását az érintett szakterületen. A közzététel után a bejelentést a megadáshoz vagy az elutasításhoz vezető érdemi vizsgálatnak vetik alá. Ha a bejelentésre megadták a szabadalmat, ezt egy olyan időszak követi, amelyen belül bárki harmadik fél felszólalást nyújthat be a szabadalom ellen. Ezeknek a lépéseknek az Európai Szabadalmi Egyezmény szerinti eljáráson belüli összhatása az, hogy erős szabadalmakat nyújt. Megadása után az európai szabadalom a nemzeti törvényeknek van alávetve, különösen az érvényesítését nemzeti törvények irányítják. Az Európai Szabadalmi Egyezmény azonban fontos rendelkezéseket tartalmaz, amelyek szintén döntőek a megadott európai szabadalmak számára. Különösen igaz ez az Európai Szabadalmi Egyezményben foglalt szabadalmi anyagi jogra, a korlátozott visszavonási alapokra, az európai szabadalom által nyújtott oltalom terjedelmére és az európai szabadalom oltalmi idejére vonatkozó rendelkezésre. Ez a jogi keret kihatott a szerződő államok nemzeti szabadalmi jogának az Európai Szabadalmi Egyezménnyel való széles körű harmonizálására, azzal a céllal, hogy elkerüljék a nemzeti, illetve európai szabadalmakra vonatkozó két különböző szabályozást. 3. Az Európai Szabadalmi Szervezet fejlődése Amint az előbb említettem, 1977-ben az Európai Szabadalmi Egyezménynek hét szerződő állama volt. Magyarország idei január elsejei csatlakozásával huszonhat szerződő állama van. Ebben az évben további négy állam csatlakozásának nézünk elébe, a legközelebbinek már március elsején, amikor Románia csatlakozik. Várható tehát, hogy az Európai Szabadalmi Egyezménynek legalább 30 tagállama lesz az igen közeli jövőben. Amikor ezek a csatlakozások megvalósulnak, az Európai Szabadalmi Egyezmény területe képezi a világ legnagyobb egységes szabadalmi régióját- egyetlen szabadalmazási el
