Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle
70 Könyv- és folyóiratszemle Ezek bemutatják, hogyan alkalmazza a Canon, a Toyota és a Sony a gyakorlatban a kapcsolati háló útján történő tudásbevonást, milyen hasznokat teremtenek a cégen belül a cégen kívülre nyúló együttműködések. Az itt felkínált legfőbb tanulságok:- A Canon, a Sony és a Toyota azáltal ért el kiemelkedő teljesítményt a termékinnovációban, hogy tudatosan elkerülte a házon belüli technológiafejlesztéstől való függőséget. Ez a függőség ugyanakkor még igen sok nyugati cég jellemző vonása.- A technológiák külső forrásból történő beszerzésének nem kell maga után vonnia a cég saját K+F erőforrásainak leépítését. Ellenkezőleg, új erőket és energiákat, kedvező szinergikus hatásokat állíthat a cég technológia és innováció menedzsmentjének a szolgálatába.- A nyugati cégeknek, ha tanulni akarnak ezekből a példákból, nem csupán K+F gyakorlatukat kell megváltoztatniuk, hanem az egész szervezeti felállásukat. A japán cégek holisztikus szemlélettel kezelik az innováció és a technológiafejlesztés menedzselését. A nyugati cégeknek e szemlélet alkalmazása érdekében ki kell küszöbölniük bizonyos, a szervezet feldaraboltságát eredményező struktúrákat. A japán gazdaságszervezés iránt érdeklődők számára a könyv külön érdekessége, hogy rövid, de igen érdekes betekintést enged a cégek szervezésének japán sajátosságaiba is, és segít megismerkedni több jellegzetes konstrukció szervezeti és gazdasági tartalmával. Ilyen pl. a keiretsu -ez eredetileg olyan konstrukciót jelentett, amelynek keretében az anyavállalat kis- és közepes cégeket alkalmazott alvállalkozókként, a második, átvitt értelmű jelentésében pedig különféle preferenciákat érvényesítő, de nem kizárólagos kereskedelmi kapcsolatok informális hálózatát jelképezi. Az 1910-es években véghezvitt privatizációban (!) néhány kiváltságos család rendkívül olcsón felvásárolhatott kulcsfontosságú iparágakat. így jöttek létre a családi tulajdonú cégek, a zaibatsu-k. A japán cégcsoportok jelentős hányada a zaibatsuk feldarabolásából született, másik jelentős részüket pedig ezek utánzásával hozták létre. A kinyu shudan, kinyu keiretsu, vagy kinyu gruptan pénzügyi csoportok, amelyek középponjában rendszerint egy bank áll. A kigyo keiretsu a vertikálisan összekapcsolódó beszállítókat jelenti, és csaknem minden nagy japán cégnek megvan a saját, megfelelően strukturált kigyo keiretsu-ja. A könyv felvázolja, milyenek a K+F kapcsolatok a kinyu shudan-ban, valamint a kigyo keiretsu struktúrában, hogyan valósulnak meg a K+F terén a keiretsu összekapcsolódások a Canonnál, a Sonynál, valamint a Toyotánál. Flarrysont a könyv a nagynevű menedzsment tanácsadó cég, a svájci Arthur D. Little Inc. vezető munkatársaként tünteti fel. Osman Péter
