Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Tanulmányok. Jörg Reinbothe: A szerzői jog perspektívái Európában
6 Jörg Reinbothe tatásaival kialakul. S nemcsak a jogosultak, hanem a kereskedelmi felhasználók, a licenciavevők és a fogyasztók érdekeinek szempontjából is. A jogkezelés - avagy a jogokkal való üzletelés - ügyével mindazonáltal nem foglalkoztak még az Európai Közösség szintjén. Ezért aztán ez is részévé vált annak a konzultációs folyamatnak, amelyet az információs társadalom szerzői jogáról 1995-ben kiadott „Zöld Könyv” kezdeményezett. Az egyeztetések számos arra utaló jelzéssel szolgáltak, hogy szükség van a közös jogkezelés több jellemzőjének az EK szintjén való összehangolására, amint ezt a Bizottság a Zöld Könyvet követő közleményében 1996-ban kifejtette. Az eszmecserék folytatódtak, s 2000 novemberében a Bizottság kétnapos meghallgatást rendezett a közös jogkezelésről. E meghallgatás és számos írásbeli beadvány fényében a Bizottság jelenleg is dolgozik következtetéseinek véglegesítésén. Azt kell megítélnünk: a jogkezelés tárgyában szükség van-e bármilyen kezdeményezésre, s ha igen, milyen fajtájúra, az Európai Unió szintjén, s annak mi legyen a tartalma. 3. A meglévő keretek kitöltése Azt is nyomatékosítani kell, hogy időnk java részét az Európai Unió szintjén kialakult jogi keretrendszer, az acquis communautaire helyes végrehajtásának biztosítására fordítjuk. Ezzel összefüggésben a Bizottság - amellett, hogy a közösségi jog megsértése miatt eljárást indít egyes tagállamokkal szemben -jelentéseket készít az irányelvek végrehajtásáról, vagy - bizonyos esetekben — a szerzői jogi harmonizáció egyes sajátos vetületeiről. Az elkövetkező hónapokban teszi közzé a Bizottság jelentését arról, hogy a bérleti jogról 1992-ben kiadott irányelvben a harmonizáció körébe vont nyilvános haszonkölcsönzési jog miként hatályosuk. Egy másik készülő jelentés a filmalkotások szerzőségének ügyével foglalkozik és érinteni fogja a jogok átruházását és a szerződéses gyakorlatot is. S jövőre (vagyis 2002-ben), reményeink szerint, már abban a helyzetben leszünk, hogy az adatbázis-irányelv érvényesüléséről szóló jelentésünket is előterjeszthetjük. 4. Jövőbeli távlatok Az Európai Bizottság 1994 óta kétévente nemzetközi szerzői jogi konferenciát rendez a magánszektor, az EU-tagállamok és harmadik országok képviselőinek részvételével, a jövőben jelentkező jogalkotási szükségletek és fejlemények megtárgyalása céljából. E konferenciák nagy sikert arattak. Döntéshozatalunk számára pótolhatatlan eszköznek bizonyultak, hiszen fórumot nyújtanak arra, hogy a szerzői jog területén lezajló jogi és technikai fejleményeket jobban megértsük, és intenzív eszmecserét tesznek lehetővé a kormányzati tisztségviselők és az érdekelt körök között. A következő ilyen konferenciára a tervek szerint 2002. június közepén, a spanyol elnökség idején kerül sor Santiago de Compostela-ban. E konferenciát arra kívánjuk felhasználni, hogy megvitassuk az európai szerzői jog jövőbeli távlatait. Ennek a konferencia címében is tükröződnie kell, ami ezért a következő lehetne: „Gondoljuk át újra az európai szerzői jogot!” („European Copyright Revisited”). A konferenciának értékelnie kellene a szerzői jogi EK-irányelvek érvényesülését. Meg kell majd tárgyalnia, hogy szükség lehet-e az acquis communautaire-t képező irányelvek összevonására és egységesítésére, továbbá azonosítania kellene a harmonizáció hézagjait. Ha e célokat betölti, a santiagói konferencia az európai szerzői jogi jogalkotás fontos fordulópontját jelentheti, hiszen alkalmat nyújt arra, hogy az Európai Bizottság számára e területen utat mutasson jövőbeli munkájához. V. Nemzetközi fejlemények Engedjék meg, hogy végül néhány nemzetközi szinten jelentkező fejleményről szóljak, amelyek a szerzői jogot és a „tartalom” védelmét érintik, s amelyek az elmúlt években valamennyiünket foglalkoztattak. Jelenleg a szerzői jog területén a nemzetközi fejlemények többnyire a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez, a WIPO-hoz kötődnek. Az Európai Közösség-amelyet az Európai Bizottság képvisel - meghatározó szerepet tölt be a WIPO-ban, és komoly erőfeszítéseket tesz a nemzetközi fejlődés nagymértékű befolyásolására. 1. Az audiovizuális jegyzőkönyv A WIPO-t illetően ez ügyben rögtön az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelméről 2000 decemberében rendezett diplomáciai értekezlet jut az eszünkbe. Három hétig tartó intenzív tárgyalások ellenére sem sikerült, sajnos, a Római Egyezményt meghaladni az audiovizuális előadóművészi teljesítmények tekintetében, illetve létrehozni az audiovizuális előadóművészi teljesítményekről szóló WlPO-szerződést. A megegyezés végső akadálya, a tárgyalások buktatója végül az a kérdés volt, hogy az előadóművész vagyoni jogainak a film előállítójára vagy másra történő átruházására alkalmazandó jogot miként határozzuk meg. E kérdésben nem lehetett megállapodni, mert két különböző megközelítés sorsa forgott kockán. Egyfelől azzal a - főként az USA részéről pártolt - igénynyel találkoztunk, hogy az új nemzetközi instrumentumban érjük el annak kifejezett elismerését: a felhasználás országában extraterritoriális hatállyal alkalmazandók azok a törvényi jogátszállást eredményező rendelkezések, amelyek a film előállítási helye szerinti ország jogrendszerében érvényesülnek. Ezzel szemben az Európai Közösség és az EK-tagállamok (és számos más ország) álláspontja az volt, hogy - eltekintve a szerződéses jogátruházási kikötések érvényességének a felhasználás országában való korlátozott elismerésétől - az új szerződés nem foglalkozhat nemzetközi magánjogi kérdésekkel és e témában a szerződő felek számára nagy mozgásteret kell hagynia. A diplomáciai értekezlet újbóli összehívását megelőzően formalitásoktól mentes konzultációkra lesz szükség a fennmaradt problémák azonosítása és a megegyezés esélyeinek feltárása céljából. Ma még nem világos, mindez mennyi ideig tarthat. 2. A rádió- és televízió-szervezetek jogai Az Európai Közösség - a tagállamaival együtt - nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a műsorsugárzó szervezetek nemzetközi védelmét korszerűsítsük és továhbfej-
