Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Évfordulónaptár
66 Évfordulónaptár már 1933-tól jártak külföldi gyártmányú kocsik.) Napjainkban a 14 vonallal 68 kilométer hosszú a trolihálózat a fővárosban. 50 éve halt meg Fejes Jenő <Budapest, 1877. 12. 18.- Budapest, 1952. 01. 29.), autótervező, a legolcsóbb autó feltalálója. A Magyar Általános Gépgyár Rt. autógyárának műszaki vezetője, majd a Ganz-Fiat Repülőgépgyár igazgatója, 1923-tól a Fejes Lemezmotor- és Gépgyár Rt. vezetője volt. 1921-ben alkotta meg találmányát, majd szabadalmaztatta is „gyorsjáratú égési motor, különösen mindennemű járművekhez és gazdasági gépekhez, és eljárás annak előállítására” címmel. A világon először jelentett be szabadalmakat a hidegen megmunkált, préselt, autogénvagy ívfényhegesztésű autóalkatrészekre. Eljárása az öntvényekkel szemben jelentős súly- és költségcsökkentést eredményezett, s javította az üzembiztonságot. A Mérnöki Kamara engedélyezte számára a mérnöki cím használatát. A húszas években Angliában is elkezdték a lemezautók előállítását, de a világgazdasági válság következtében az angliai és a magyarországi Fejes-gyár is tönkrement. Fejes szabadalmai az 1930-as években elvesztették védettségüket, mert a díjat nem tudta befizetni. Alkalmazott műszaki tervezőként kereste kenyerét, mezőgazdasági kézi eszközökkel foglalkozott haláláig. 45 éve halt meg Neumann János (Budapest, 1903. 12. 28. - Washington, 1957. 02. 08.), a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, egyetemi tanár. Több tudományterületen is jelentős eredményeket ért el. Ő alapozta meg a halmazelméletet és ő dolgozta ki a matematikai játékelméletet, amely a későbbiekben az operációkutatás alapjául szolgált. Huszonhat éves korában szerzett matematikai doktorátust a budapesti egyetemen, és egy évvel később már a princetoni egyetem tanára lett. Komoly szerepet töltött be az atomenergia felszabadításával kapcsolatos kutatásokban: 1954-től haláláig az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának tagja volt. Kutatási eredményeit mintegy másfélszáz publikációban adta közre. Neve főként a számítástechnikával kapcsolatosan ismert. Javaslatára alakították át a karbantartáshoz és az építéshez használt oszcil loszkópot display-jé, így - a technikatörténelemben először - a számítógép az eredményt látható formában állította elő. O fedezte fel, hogy a számítógépben nem csak az adatokat, hanem a műveleti utasításokat, vagyis a programokat is lehet tárolni. Ezt az elméletet 1945-ben írta le, majd az első Neumann-elvű számítógépet 1952-ben építették meg. A mai számítógépek még mindig erre az elvre épülnek. Forrás: Évfordulónaptár 2002. (MTI Sajtóadatbank)
