Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Évfordulónaptár
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam I. 2002. február ÉVFORDULÓNAPTÁR 375 éves a lőpor bányászati alkalmazása. Weindl Gáspár, a török elleni harcokban pattantyúsként szolgáló bányamester, a Selmecbányái Brenner Bányaszövetkezet üzemvezetője a Selmecbányái felső Biber-táróban - a világon először - 1627. február 8-án végzett bányabeli robbantást fekete lőporral. Ezután a lőporral történő repesztés Selmecbányáról terjedt el az egész világra. 160 éve született Konkoly-Thege Miklós (Pest, 1842. 01. 20. - Budapest, 1916. 02. 17.) csillagász, akadémikus. Tudományos munkásságának súlypontja az asztrofizika: az üstökösökkel és meteorokkal, az állócsillagok színképelemzésével, a Jupiter és Mars fizikájával, a Nap fotoszferikus jelenségeivel foglalkozott. Számos műszert szerkesztett és a fényképezés csillagászati alkalmazásában is jelentős a munkássága. Emlékét őrzi a Konkolya nevű kisbolygó. 1869-ben Ogyallán (szlovák nevén: Hurbanovo) csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelő állomást létesített. Az obszervatórium jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Meteorológiai és Geomagnetikai Intézeteként működik. 1890-1911 között az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója volt, s az ő vezetése idején szervezték meg a prognózisszolgálatot és akkor adták ki az első térképes időjárásjelentést. 150 éve született Csonka János (Szeged, 1852. 01. 22. - Budapest, 1939. 10. 27.) gépészmérnök, feltaláló, a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója. Dolgozott Zürichben, Párizsban és Londonban is, különböző ipari üzemekben tanulmányozta a gépgyártást. 1877-ben a 32 pályázó közül a legfiatalabbként elnyerte a budapesti Műegyetem gépipari tanműhelyének vezetői posztját, amelyet 1924-ig töltött be. 1879-ben készítette el az első magyar gázmotort, majd 1882-ben az ún. Csonka-féle vegyesüzemű gáz- és petróleummotort. A Ganzgyár vezérigazgatója, Mechwart András felkérésére a gyár fiatal mérnökével, Bánki Donáttal újításokat dolgozott ki a gázgépeken, ezzel kezdődött termékeny együttműködésük. 1890-ben kismotort szerkesztettek a mezőgazdaság és a kisipar céljaira, ez Ganz-motor vagy Bánki- Csonka-motor néven lett híres. 1893-ban dolgozták ki és szabadalmaztatták leghíresebb közös találmányukat, a karburátort (benzinporlasztót). Jelentős közös alkotásuk volt az automatikus csőgyújtással működő motor és a gázkalapács. Több anyagvizsgáló gépe közül legismertebb a Rejtő Sándorral együtt szerkesztett papír- és szövetszakító gépe. Az 1900-as években főleg járműveket tervezett, motoros triciklit, majd 1905-ben a Postának levél- és csomaggyűjtő autót - innen számítják a magyar gépkocsigyártást. 1909-ben kezdte meg kisautóinak tervezését, emellett elkészítette az első magyar kompresszoros motort, továbbá csónak-, bányamozdony-, sínautó- és tűzoltóautó-motort, tervezett autóbuszt és személygépkocsit. 1924-es nyugalomba volulása után háza alagsorában saját készítésű szerszámgépeivel gépműhelyt nyitott, ahol motorokat gyártott. Bár a gyáralapítás terve már 1935-ben felmerült, a Csonka János Gépgyára Rt. csak 1941-ben, Csonka halála után jött létre, ez a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Utolsó szabadalmát egy láncfűrészre 1935-ben, 84 éves korában nyújtotta be. Életéről többek között fia, Csonka Pál építészmérnök írt monográfiát. 120 éves a telefonközvetítés. 1882. február4-én volt az első helyszíni telefonközvetítés Budapesten. Puskás Tivadar találmánya, a telefon-hírmondó elődje, a „dalműtelefon” a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett „sodronyokon” át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú szerint „a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna.” 80 éve tagja Magyarország a Berni Nemzetközi Uniónak . Magyarország 1922. február 14-én jelentette be, hogy csatlakozik az irodalmi és művészeti művek védelmére 1886. szeptember 9-én alakult Berni Nemzetközi Unióhoz. Ezzel a nemzetközi kulturális kapcsolatokban a szerzők számára anyagi szempontból kedvezőbb helyzetet teremtettek. AII. világháború után Magyarország tagja maradt az Uniónak, amely 1967. július 14-én Stockholmban Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) néven újjáalakult. A WIPO-nak jelenleg több mint 170 állam a tagja. 75 éve halt meg Hajós Sámuel (Mágócs, Baranya megye, 1853 - Budapest, 1927. 02. 08.), mérnök, hidrológus. A pesti Műegyetemen végzett, majd a főváros felmérésénél kezdett dolgozni. 1880-ban állami szolgálatba állt, a tokaji és vásárosnaményi folyammérnöki hivatalnál az Ecsedi-láp kiszárításának és a Szamos szabályozásának tervezésében vett részt. 1886-tól a Vízrajzi Osztály munkatársa, utóbb vezetője. A vízsebesség és víztömegmérés eszközeit és módszereit tökéletesítette, ezekre vonatkozó találmányai tették nevét külföldön is ismertté. Egy másik készüléke a víztározók vízállását elektromos úton mutatta meg. A MérnökEgylet 1907-ben aranyéremmeljutalmazta, fő műve, a Hidrometria 1906-ban jelent meg. 50 éves a magyar gyártmányú trolibusz. Budapesten 1952. február 6-án elindult próbaútjára az első magyar gyártmányú trolibusz, az Ikarus hatvanszemélyes kocsija. A jármű 1952. április 1-jétől vett részt a fővárosi tömegközlekedésben, először a MÁV Kórház és a Marx (ma Nyugati) tér közötti útvonalon. (Budapesten
