Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről
74 Dr. Palágyi Tivadar 21. Lettország Lettország 2002. július 30-án letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezményre vonatkozó csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Lettország vonatkozásában 2002. augusztus 30-án lépett hatályba. 22. Malajzia Malajziában 1987-ben még elutasították a jellegzetes Coca- Cola palackra vonatkozó védjegybejelentést, ugyanakkor lajstromozták a palack vonalas ábrájára vonatkozó bejelentést. Ma már elfogadják a háromdimenziós védjegyekre vonatkozó bejelentéseket, de még egyetlen ilyen védjegyet sem lajstromoztak. Egyes védjegy-elővizsgálók szerint a háromdimenziós védjegyek nem lajstromozhatók, ugyanakkor egyre többen hajlanak arra a nézetre, hogy az ilyen védjegyeket is lajstromozni kell, különös tekintettel arra, hogy megkülönböztető jellegük általában könnyebben elismerhető. Az elővizsgálók nézetének ilyen változása alapján arra lehet számítani, hogy rövid időn belül Malajziában is lajstromozni fogják a háromdimenziós védjegyeket. Különösen célszerűnek látszik ilyen bejelentéseket a párhuzamosan lajstromozott nagy-britanniai, ausztráliai vagy szingapúri lajstromozási bizonylat kíséretében benyújtani. 23. Németország A düsseldorfi Szövetségi Törvényszék (Bundesgerichtshof, BGH) három olyan ítéletet hozott, amelyek az igénypontokban számadatokat tartalmazó szabadalmak oltalmi körével foglalkoznak. A „Műanyag csőszakasz” (Kunststoffrohrteil) tárgyú első ügyben a szabadalom olyan csőre vonatkozott, amely egy hőre lágyuló műanyagban bárium-szulfátot tartalmazott, aminek következtében lehetővé vált, hogy a csövön sokkal vékonyabb bevonatot alkalmazzanak, mint a szennyvízrendszerekben általánosan használt csöveken. A cső a leírás szerint legalább 8 kg/m2 súlyú és 1,8-2,7 g/cm3 sűrűségű volt. Az alperes olyan műanyag csövet forgalmazott, amelynek a felületegységre eső súlya 8 kg/m2-nél nagyobb és sűrűsége csupán 1,6 g/cm3 volt. A düsseldorfi Tartományi Törvényszék (Oberlandesgericht) azon a véleményen volt, hogy az alperes bitorolt. Érvelése szerint a sűrűségtartomány csak egy magot jelentett, mert a számok csupán közelítőek voltak, amelyeket a szabadalmazott találmány természetével összefüggésben kell értékelni. A BGH szerint ez a döntés nem volt összhangban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 69. szakaszával, amely kimondja, hogy a szabadalmak oltalmi körét az igénypontok határozzák meg, és azokat a leírás és a rajz alapján kell értelmezni. A BGH megállapította, hogy az adott esetben a hagyományos háromlépcsős ekvivalencia próbát kell alkalmazni. Ahhoz, hogy ekvivalenciáról lehessen beszélni, a bitorlással vádolt megoldásnak először egy feladatot olyan eszközzel kell megoldania, amely ténylegesen ugyanazt a hatást eredményezi, mint a szabadalmazott találmány. Másodszor egy szakembernek a módosított eszközt a szakterületen meglévő szaktudása alapján azonos hatású eszközként kell azonosítania. Harmadszor a szakember gondolatainak a szabadalmazott találmány tárgyára olyan módon kell irányulniuk, hogy a módosított használatot a feladat egyenértékű megoldásának tekinthesse. Ez a próba a számadatokat használó szabadalmi igénypontokra is alkalmazható. A BGH szerint az ilyen adatokat már nem lehet kötelezőnek és a védett tárgy egyszerű példaszerű meghatározásának tekinteni. Bár a számok és a mérési egységek általában szabadon értelmezhetők, világosabb és biztosabb leírását adják egy szabadalmi igénypontnak, mint a szavak. Minthogy a szabadalmasnak elsődleges érdeke olyan igénypont megszövegezése, amely teljesen fedi azt, amit védeni kíván, a szabadalmi igénypont olvasójának az adott tájékoztatásra kell tudnia támaszkodni. Az egyértelmű számok általában meghatározzák és korlátozzák az oltalmazott tárgyat. Ez nem zárja ki, hogy egy szakember bizonyos eltérést, például a szokásos toleranciát olyanként azonosítson, amely még beletartozik az adott számok vagy számtartomány műszaki fogalomkörébe. Ha a számot vagy számtartományt egy szakember „kritikusnak” tekintené, annak módosítása nem minősülne bitorlásnak. Ezért a szakembernek meg kell határoznia, hogy a szabadalom a szándékolt eredmény eléréséhez az adott számadatok pontos alkalmazásán alapszik-e. Ezt az adott eset tényeire alkalmazva a BGH megállapította, hogy a szabadalmi igénypontok ekvivalensei alapján csak akkor lehetne szó bitorlásról, ha az alkalmazott 1,6 g/cm3 sűrűség lehetővé tenné olyan cső használatát, amelynek a bevonata még elegendően vékony. A BGH visszautalta a fellebbezési bírósághoz azt a kérdést, hogy elkövettek-e bitorlást. A Vágókés I és II (Schneidemesser I és II) ügyekben a BGH-nak el kellett döntenie, hogy egy szabadalmi igénypontban leírt vágógép késeinek a szögét bitorolta-e egy hasonló szögeket használó gyártó. Az I-es ügyben a szabadalmi igénypontban a kés szögét az alaphoz viszonyítva 9 és 12 közötti tartományban levőnek írták le. A bitorlással vádolt termékben a szög 8°40’ volt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy ez az utóbbi szög ugyanolyan eredményt ad, mint az igényelt tartományba eső szög. Az alperesnek azt az érvelését, hogy a szabadalmas az igénypontban leírt tartományra korlátozta szabadalmának oltalmi körét, a bíróság elutasította. A szög módosítása 4%-nál kisebb volt. Figyelembe véve, hogy a szögek toleranciájának általános határa 20’ volt, az alperes termékét az ekvivalenica-elv alapján bitorlónak minősítették. A bíróság megállapította, hogy a szabadalmi igénypont vagy a leírás semmit nem tartalmazott, aminek alapján szakember azt hihette volna, hogy az igénypontban adott határok lényegesek és meghatározó jellegűek lettek volna. A Vágókés Il-es ítélet tárgyát képező szabadalom igénypontjában a vágókésnek az alaphoz vonatkoztatott szöge 10-22°, előnyösen 16° volt. A bitorlással vádolt termék 25°-os szöget alkalmazott. Minthogy maga a szabadalmas az optimális szöget 16°-ban határozta meg, a BGH azon a véleményen volt, hogy egy szakember a 25°-os szöget nem gondolná a feladat egyenértékű megoldásának. A szabadalmas által megadott 16°-os optimális szög arra a következtetésre
