Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről

74 Dr. Palágyi Tivadar 21. Lettország Lettország 2002. július 30-án letétbe helyezte az új növény­fajták oltalmára létesült nemzetközi egyezményre vonatko­zó csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Lettország vonatkozásában 2002. augusztus 30-án lépett hatályba. 22. Malajzia Malajziában 1987-ben még elutasították a jellegzetes Coca- Cola palackra vonatkozó védjegybejelentést, ugyanakkor lajstromozták a palack vonalas ábrájára vonatkozó bejelen­tést. Ma már elfogadják a háromdimenziós védjegyekre vo­natkozó bejelentéseket, de még egyetlen ilyen védjegyet sem lajstromoztak. Egyes védjegy-elővizsgálók szerint a háromdimenziós védjegyek nem lajstromozhatók, ugyan­akkor egyre többen hajlanak arra a nézetre, hogy az ilyen védjegyeket is lajstromozni kell, különös tekintettel arra, hogy megkülönböztető jellegük általában könnyebben elis­merhető. Az elővizsgálók nézetének ilyen változása alapján arra lehet számítani, hogy rövid időn belül Malajziában is lajst­romozni fogják a háromdimenziós védjegyeket. Különösen célszerűnek látszik ilyen bejelentéseket a párhuzamosan lajstromozott nagy-britanniai, ausztráliai vagy szingapúri lajstromozási bizonylat kíséretében benyújtani. 23. Németország A düsseldorfi Szövetségi Törvényszék (Bundesgerichts­hof, BGH) három olyan ítéletet hozott, amelyek az igény­pontokban számadatokat tartalmazó szabadalmak oltalmi körével foglalkoznak. A „Műanyag csőszakasz” (Kunststoffrohrteil) tárgyú első ügyben a szabadalom olyan csőre vonatkozott, amely egy hőre lágyuló műanyagban bárium-szulfátot tartalma­zott, aminek következtében lehetővé vált, hogy a csövön sokkal vékonyabb bevonatot alkalmazzanak, mint a szennyvízrendszerekben általánosan használt csöveken. A cső a leírás szerint legalább 8 kg/m2 súlyú és 1,8-2,7 g/cm3 sűrűségű volt. Az alperes olyan műanyag csövet forgalma­zott, amelynek a felületegységre eső súlya 8 kg/m2-nél na­gyobb és sűrűsége csupán 1,6 g/cm3 volt. A düsseldorfi Tartományi Törvényszék (Oberlandesge­richt) azon a véleményen volt, hogy az alperes bitorolt. Ér­velése szerint a sűrűségtartomány csak egy magot jelentett, mert a számok csupán közelítőek voltak, amelyeket a sza­badalmazott találmány természetével összefüggésben kell értékelni. A BGH szerint ez a döntés nem volt összhangban az Eu­rópai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 69. szakaszával, amely kimondja, hogy a szabadalmak oltalmi körét az igénypontok határozzák meg, és azokat a leírás és a rajz alapján kell értelmezni. A BGH megállapította, hogy az adott esetben a hagyományos háromlépcsős ekvivalencia próbát kell alkalmazni. Ahhoz, hogy ekvivalenciáról lehes­sen beszélni, a bitorlással vádolt megoldásnak először egy feladatot olyan eszközzel kell megoldania, amely ténylege­sen ugyanazt a hatást eredményezi, mint a szabadalmazott találmány. Másodszor egy szakembernek a módosított esz­közt a szakterületen meglévő szaktudása alapján azonos ha­tású eszközként kell azonosítania. Harmadszor a szakem­ber gondolatainak a szabadalmazott találmány tárgyára olyan módon kell irányulniuk, hogy a módosított használa­tot a feladat egyenértékű megoldásának tekinthesse. Ez a próba a számadatokat használó szabadalmi igénypontokra is alkalmazható. A BGH szerint az ilyen adatokat már nem lehet kötelező­nek és a védett tárgy egyszerű példaszerű meghatározásá­nak tekinteni. Bár a számok és a mérési egységek általában szabadon értelmezhetők, világosabb és biztosabb leírását adják egy szabadalmi igénypontnak, mint a szavak. Mint­hogy a szabadalmasnak elsődleges érdeke olyan igénypont megszövegezése, amely teljesen fedi azt, amit védeni kí­ván, a szabadalmi igénypont olvasójának az adott tájékoz­tatásra kell tudnia támaszkodni. Az egyértelmű számok általában meghatározzák és kor­látozzák az oltalmazott tárgyat. Ez nem zárja ki, hogy egy szakember bizonyos eltérést, például a szokásos toleranciát olyanként azonosítson, amely még beletartozik az adott számok vagy számtartomány műszaki fogalomkörébe. Ha a számot vagy számtartományt egy szakember „kritikus­nak” tekintené, annak módosítása nem minősülne bitorlás­nak. Ezért a szakembernek meg kell határoznia, hogy a sza­badalom a szándékolt eredmény eléréséhez az adott szám­adatok pontos alkalmazásán alapszik-e. Ezt az adott eset té­­nyeire alkalmazva a BGH megállapította, hogy a szaba­dalmi igénypontok ekvivalensei alapján csak akkor lehet­ne szó bitorlásról, ha az alkalmazott 1,6 g/cm3 sűrűség le­hetővé tenné olyan cső használatát, amelynek a bevonata még elegendően vékony. A BGH visszautalta a fellebbezési bírósághoz azt a kérdést, hogy elkövettek-e bitorlást. A Vágókés I és II (Schneidemesser I és II) ügyekben a BGH-nak el kellett döntenie, hogy egy szabadalmi igény­pontban leírt vágógép késeinek a szögét bitorolta-e egy ha­sonló szögeket használó gyártó. Az I-es ügyben a szabadal­mi igénypontban a kés szögét az alaphoz viszonyítva 9 és 12 közötti tartományban levőnek írták le. A bitorlással vá­dolt termékben a szög 8°40’ volt. Mindkét fél egyetértett abban, hogy ez az utóbbi szög ugyanolyan eredményt ad, mint az igényelt tartományba eső szög. Az alperesnek azt az érvelését, hogy a szabadalmas az igénypontban leírt tartományra korlátozta szabadalmának oltalmi körét, a bíróság elutasította. A szög módosítása 4%-nál kisebb volt. Figyelembe véve, hogy a szögek tole­ranciájának általános határa 20’ volt, az alperes termékét az ekvivalenica-elv alapján bitorlónak minősítették. A bí­róság megállapította, hogy a szabadalmi igénypont vagy a leírás semmit nem tartalmazott, aminek alapján szakem­ber azt hihette volna, hogy az igénypontban adott határok lényegesek és meghatározó jellegűek lettek volna. A Vágókés Il-es ítélet tárgyát képező szabadalom igény­pontjában a vágókésnek az alaphoz vonatkoztatott szöge 10-22°, előnyösen 16° volt. A bitorlással vádolt termék 25°-os szöget alkalmazott. Minthogy maga a szabadalmas az optimális szöget 16°-ban határozta meg, a BGH azon a véle­ményen volt, hogy egy szakember a 25°-os szöget nem gon­dolná a feladat egyenértékű megoldásának. A szabadalmas által megadott 16°-os optimális szög arra a következtetésre

Next

/
Thumbnails
Contents