Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről
72 Dr. Palágyi Tivadar csomagolásokról, levélfejlécekről vagy egyéb dokumentumokról. B) 2002. május 31-én a fehérorosz vámtörvény 28. szakaszával összhangban új rendeletet bocsátottak ki, amely szabályozza, hogy a vámhatóságok milyen eljárást folytassanak a szellemi tulajdonjogok védelme érdekében. A rendelet a Fehéroroszországba importált olyan árukra vonatkozik, amelyek a szellemi tulajdon valamilyen elemét tartalmazzák, de nem vonatkozik az olyan árukra, amelyeket magánszemélyek nem kereskedelmi célból visznek be az országba. 12. Finnország Folyó év áprilisi és júniusi tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy a finn parlament jóváhagyta az új mintatörvény tervezetét. Az új törvény 2002. augusztus 1-jén lépett hatályba. 13. India Egy indiai cég kérelmet nyújtott be a TOS1BA védjegy lajstromozására, amit azonban a világhírnévnek örvendő TOSFIIBA védjegyre hivatkozva elutasítottak. Az elutasító határozatban a védjegyhivatal többek között arra is hivatkozott, hogy a bejelentő nem tudott magyarázatot adni arra nézve, hogy milyen alapon igényli a TOS1BA védjegyet. 14. Irán Az Iráni Iparjogvédelmi Hivatal új eljárást vezetett be a színes védjegyek lajstromozására. Bár a színek önmagukban nem, de az egyszínű vagy többszínű védjegyek lajstromozhatók. A védjegybejelentéseket újdonságra és megkülönböztetőjellegre vizsgálják. 15. Izrael A PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése Izraelben 2002. október 4-én lépett hatályba. Ennek megfelelően az olyan bejelentések esetében, amelyek nemzeti szakaszát Izraelben ezt az időpontot követően indítják meg, nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi elővizsgálatát, és a nemzeti szakaszt 30 hónapon belül kell megindítani. 16. Japán A Japán Szabadalmi Hivatal 2000 szeptemberében egy szakbizottságot állított fel annak vizsgálatára, hogy hogyan lehetne megjavítani a jelenlegi illetékrendszert. A hivatal célja, hogy meggátolja a nagy japán vállalatok részéről észlelhető bejelentésözönt, de egyúttal bátorítsa kisvállalatok és magánszemélyek szabadalmi bejelentéseit. A fenti cél érdekében a bejelentések érdemi vizsgálatának kérelmezésekor lerovandó illetéket 2003 őszén legalább kétszeresére kívánja emelni a hivatal, amely ettől az intézkedéstől azt várja, hogy lerövidül az érdemi vizsgálat időtartama; ez jelenleg hosszabb, mint az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A tervezet élénk tiltakozást váltott ki elsősorban az elektronikai ipar területén működő cégek részéről. 17. Kanada A kanadai Szövetségi Fellebbezési Bíróság a kanadai szabadalmi törvény újdonságra vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése alapján olyan ítéletet hozott, hogy egy vegyi terméknek a mérvadó időpont, vagyis a bejelentés napja előtti nyilvános használata vagy eladása a terméknek a köz számára való kinyilvánítását jelenti, és ezért újdonságrontónak minősül, ha egy szakember feltalálói tevékenység nélkül meghatározhatta volna a termék összetételét. A bíróság ítélete szerint, ha egy igényelt eljárás egy új vegyi termék használatát jelenti egy ismert eljárásban, az igényelt eljárás nem minősíthető újnak, mert az új terméket a mérvadó időpont előtt már eladták, és a termék összetételét a mérvadó időpontban ismert analitikai eljárásokkal meghatározhatták volna. 18. Kína A) 2002. augusztus 3-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsa a védjegytörvény kapcsán új végrehajtási utasítást hagyott jóvá, amely szeptember 15-én lépett hatályba. A védjegytörvénnyel és az új végrehajtási utasítással összhangban a földrajzi árujelzőket tanúsítási védjegyekként és kollektív védjegyekként lehet lajstromoztatni. A védjegy-lajstromozási kérelmekben, valamint a védjegyre vonatkozó egyéb ügyekben a kínai nyelvet kell használni. Ha a benyújtott bizonylatok és egyéb iratok idegen nyelvűek, az eredetivel együtt a kínai fordítást is be kell nyújtani. A végrehajtási utasítás szerint egy védjegybejelentés benyújtási napja az a nap, amelyen a Védjegyhivatal kézhez kapja a bejelentést. Ha a bejelentés eleget tesz az alakiságoknak, és a bejelentési kérelmet az előírásoknak megfelelően töltötték ki, a Védjegyhivatal elfogadja a bejelentést, és erről a bejelentőt írásban értesíti. Ha a bejelentés nem tesz eleget az alaki követelményeknek, elutasítják, és erről a bejelentőt az okok megadásával értesítik. Az új végrehajtási utasítás jelentős mértékben növeli a védjegybitorlókra kiróható pénzbüntetés mértékét, határozottabb oltalmat biztosít a közismert védjegyek tulajdonosai számára, és egyszerűsíti a lajstromozási eljárást. Az utasítás néhány fontosabb rendelkezését az alábbiakban ismertetjük. Lehetővé vált a bejelentő nevének és címének a módosítása, a képviselő megváltoztatása, valamint a védjegybejelentés áruosztályainak a korlátozása, amíg a bejelentés függőben van. A függő bejelentéseket át lehet ruházni harmadik felekre. Mindezt a korábbi szabályok nem tették lehetővé. A Védjegyhivatal megengedi egy védjegy lajstromozását olyan módon, hogy kizárja az áruosztálynak azt a részét, amely ütközik egy korábbi védjegy által nyújtott jogokkal, vagy más okból kifogásolható. Egynél több bejelentő által birtokolt védjegyek is lajstromozhatók, de ilyen esetekben a bejelentők egyikét képviselőként kell megjelölni. Megjelölés hiányában az elsőként megjelölt bejelentőt tekinti a hivatal képviselőnek. Részleges védjegytörlést korábbi jogok alapján a védjegy lajstromozásától számított 5 éven belül lehet kérni.
