Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- cs védjegyjog területéről 71 9. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) a 2002. július 22-től 24-ig tartott nyilvános felszólalási tárgyaláson az Edinburgh Egyetem 695 351 sz., „Állati transzgenikus őssejtek elkülönítése, szelektálása és szaporítása” című európai szabadalmának oltalmi körét módosított felnőtt humán és állati őssejtekre korlátozta. A felszólalás tárgyát képező szabadalom módszert ír le őssejteknek sejttenyészetben differenciáltabb sejtektől való elkülönítésére géntechnológiai úton tiszta őssejttenyészetek nyerése céljából. A genetikai módosítással az állati őssejtek túlélési előnyre tesznek szert a nem kívánt, differenciálódott sejtekkel szemben, amelyek általában gyorsabban nőnek és kiszorítják az őssejteket. A szabadalom engedélyezése 1999 decemberében élénk vitát váltott ki az őssejttechnológia szabadalmazása miatt különösen azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az engedélyezett szabadalom oltalmi köre emberek szabadalmazására is kiterjedhet-e. Ilyen téren tiltakozó hangokat először 2000 februárjában lehetett hallani, és 2000 márciusában nyújtották be az első felszólalásokat. A szabadalom ellenzői között volt a német, az olasz és a holland kormány, valamint a Greenpeace németországi csoportja. Az ESZH Felszólalási Osztálya kijelentette, hogy döntéseiben az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) mellett az alkalmazható nemzetközi és európai törvény - ideértve az Európai Unió 98/44/EK jelű biotechnológiai irányelvét is - köti, és hogy döntését ezekre a tényezőkre, nem pedig nemzeti törvényekre alapozta. Az ESZH hangsúlyozta, hogy ő nem tekinthető félnek az ügyben, lévén egy kormányközi végrehajtó intézmény. A Felszólalási Osztály négy tagja-három szabadalmi elővizsgáló és egy jogi szakértő - közölte, hogy megállapításuk szerint „az engedélyezett szabadalom az ESZE 83. és 53. aj szakaszába, valamint 23. d(c) szabályába ütközött”. Az ESZE 83. szakasza szerint a találmányt olyan módon kell leírni, hogy az elég világos és egyértelmű legyen ahhoz, hogy az adott terület szakembere meg tudja valósítani. Az 53 .a) szakasz kizárja olyan találmányok szabadalmazását, amelyek közrendbe vagy közerkölcsbe ütköznek. A 23. d(c) szabály leszögezi, hogy humán embriók alkalmazása ipari és kereskedelmi célokra nem szabadalmazható. Az ESZH közölte, hogy a szabadalmas Edinburgh Egyetem a szóbeli tárgyaláson módosítást hajtott végre, és önként korlátozta a szabadalom oltalmi körét jóval a felszólalási időszak vége előtt olyan módon, hogy kizárta az emberi embriósejtek kezelését. Az ESZH szóvivője szerint a szabadalmas soha nem szándékozott oltalmat szerezni genetikailag megváltoztatott emberek létrehozására, és azt is elismerte, hogy a szabadalom engedélyezése időpontjában elnézésből elmulasztották az oltalmi kör olyan korlátozását, hogy az „állati” jelző értelmezéséből kizárják a humán vonatkozást. Az ESZH bejelentette, hogy a „közeli hónapokban” írásbeli állásfoglalást ad ki a Felszólalási Osztály határozatával kapcsolatban, és a felek a szóbeli tárgyalás eredményét még megtámadhatják másodfokú eljárás keretében az ESZH valamelyik műszaki fellebbezési tanácsánál. Az ESZH állásfoglalása nem jelenti azt, hogy az ESZE 53. a) szakasza és 23. d(c) szabálya alapján az embrió-őssejtekkel kapcsolatos minden kutatási eredmény szabadalmazhatatlan, hiszen csak a módosítatlan humán embrió-őssejtek nem szabadalmazhatok. 10. Európai Unió Az Európai Bizottság 2000. október 14-én olyan döntést hozott, hogy a dán, francia és német sajtkészítők nem árusíthatják termékeiket „feta sajt” megjelöléssel, mert erre csak Görögország bizonyos vidékeinek sajtkészítői jogosultak. Az Európai Unió többi sajtgyártója köteles öt éven belül megszüntetni a „feta” megjelölés használatát. A döntés azt követően született, hogy az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei nem tudták megváltoztatni a Bizottság álláspontját. Egy nappal a Bizottság bejelentése után a dán Tejipari Szövetség bejelentette, hogy a döntést meg fogja támadni az Európai Törvényszéknél. Korábban ez a bíróság a Bizottság egy hasonló döntését megváltoztatta, de eljárási hiba és nem érdemi ok miatt. A Európai Bizottság szóvivője, Gregor Kreuzehuber világossá tette, hogy a görög feta sajt készítőinek védelme stratégiai fontosságú az Európai Unió azon törekvése szempontjából, hogy oltalmat tudjanak biztosítani földrajzi megjelölések számára élelmiszerek, borok és szeszes italok vonatkozásában. „Nagyon nehéz lenne a helyzetünk a dohai megbeszéléseken, ha nem lenne állandó alapállásunk a 15 EU-tagállamban”, közölte a szóvivő, majd így folytatta: „Ez a döntés bizonyára megerősíti álláspontunkat a Kereskedelmi Világszervezetben. Életbevágóan fontosnak tartjuk a földrajzi megjelölések oltalmának kérdését.” 2002 áprilisában egy nemzetközi élelmiszer-ipari szabványkészítő testület a „parmezán sajt” kifejezés használatát olasz termékekre korlátozta. Időközben az Egyesült Államok és más országok elutasították az Európai Unió álláspontját az élelmiszerekkel kapcsolatos földrajzi nevek oltalma terén, arra hivatkozva, hogy a TRJPS-egyezmény jelenlegi szabályai megfelelő védelmet biztosítanak.,,Az amerikai küldött Dohában a földrajzi megjelölések vonalán csak borokkal és szeszes italokkal kapcsolatban hajlandó tárgyalni” - mondta az amerikai kereskedelmi megbízott, Robert Zoellick 2002. szeptember 20-án, majd így folytatta: „Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi rendszer jól működik, és osztjuk a fejlődő világhoz tartozó számos ország azon álláspontját, hogy nincs szükségünk arra a költséges rendszerre, amellyel egyesek meg akarnak terhelni bennünket.” Az Egyesült Államok elutasító álláspontja ellenére a Bizottság kijelentette, hogy a Kereskedelmi Világszervezetben továbbra is szorgalmazza javaslatának elfogadását. 11. Fehéroroszország A) Egy 2002. július 17-én hatályba lépett új törvény szabályozza és korlátozza a földrajzi árujelzők használatát. A földrajzi árujelző a termék származására utal, amit a Szabadalmi Hivatal által kiadott bizonylat erősít meg. A törvény szerint a földrajzi árujelző használatára jogosított személy kérheti, hogy a jelzést jogtalanul használó személy szüntesse meg az árujelző használatát, és távolítsa el a jogtalanul használt földrajzi árujelzőt az általa használt
