Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Technikatörténet. Végh László: Friss levegő 1.
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 6. szám 2002. december TECHNIKATÖRTÉNET VÉGH LÁSZLÓ Friss levegő I. Száz éve, 1902-ben döntő lépés történt annak a régi igénynek a megvalósítására, hogy a kánikula száműzhető legyen az épületekből. Az első, modemnek minősíthető találmány megalkotása óta a légkondicionáló berendezések olyan jelentős hatást fejtettek ki a XX. században, amelyet talán nem is feltételeznénk. Társadalmi változásokhoz és történelmi események menetének alakulásához járultak hozzá, építészeti stílusok, tudományos felfedezés sorsát befolyásolták. A fenti folyamatok bemutatását célul kitűzve, első lépésként az 1902-es találmányhoz kapcsolódó XIX. századi előzményeket ismertetjük. Bár a téma kultúrtörténeti megközelítését választottuk, különös figyelmet fordítunk a tárgyra vonatkozó szabadalmi dokumentumokra. Az orvosi hivatás és a technika - Dr. John Gorrie portréja I. ábra Dr. John Gorrie (1803-1855), a skót-ír származású orvos (1. ábra) a dél-carolinai Charlestonban született. Az Atlanti-óceán partján fekvő város lesz majd a színhelye 1861 -ben az Észak és Dél közötti háború kirobbanásának. Gorrie szülővárosa 1790-ig Dél-Carolina fővárosa, de születésekor már a szárazföld belsejében levő Columbia viseli ezt a címet, ahol viszont gyermekkorát tölti. Orvosi tanulmányokat északon, New York államban folytat. 1828-ban rövid időre visszatér Dél-Carolinába, de Abbevilleből 1833-ban átkerül az életében meghatározó szerepet játszó Apalachicolába, Floridába. A Mexikói-öbölbe ömlő, azonos nevű folyó partján fekvő városka a kor jellegzetes mezőgazdasági-kereskedelmi központja. Gyors fejlődése a gyapottermelésen és az akkor legjelentősebb szállítmányozási formán, a folyami hajózáson alapul. (Florida egyébként ekkor még önálló államként nem tagja az Egyesült Államoknak. Bár az USA 1821 -tői megszerzi a területe feletti rendelkezést a spanyoloktól, alkotmányos államként csak 1845. március 3-án kerül az Unióba). Kisvárosi miliő Gorrie az orvosi gyakorlat mellett hamarosan bekerül a város vezetésébe, számos tisztséget visel. 1838-as házasságát követően néhány évig távol van, ekkor lemond a tisztségeiről. 1841-ben, mikor visszatér, a városban már kitört a sárgaláz. Azonnal munkához lát, a városi kórház vezetőjeként alapvető tapasztalatokra tesz szert a sárgalázas betegek gyógyításában. Mikor látja, hogy az évszak változásával a járvány is enyhül, a korra jellemző direkt, empirikus következtetéssel úgy érzi, a megoldás is a kezében van. Ha a kórház falain belül mesterségesen előidézi és fenntartja a kívánatos feltételeket, a betegség magától elmúlik. 1844-ben publikálja feltevéseit a „Commercial Advertiser” c. lapban. Cikkének címe: A maláriás betegségek megelőzéséről. Álnevet használ, amely azonban árulkodik ambícióiról. A „Jenner” név ugyanis a himlő elleni oltás hatóanyagának XVIII. századvégi felfedezőjére utal. Az,, üzemanyag ” Az egészségügyi vonatkozásoknál számunkra lényegesebb a műszaki megoldás, amivel a kívánt eredményt szerette volna elérni. Gorrie a rábízott kórházban kiépíti a jégtáblák hűtőhatásán alapuló szellőztetési rendszerét. A város vezetése, amelynek befolyásos tagjaként a betegség leküzdésére vállalkozik, kezdetben minden szükséges és lehetséges eszközzel támogatja. A szerkezet működni kezd, és valóban kellemesebb állapotokat teremt a kórtermekben. Megoldhatatlan problémának bizonyul azonban a kellő mennyisé-
