Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Hírek, események. A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere
Hírek, események 51 A szakköri munka tervezésének konkrét menete Mind a hosszú távú, mind a rövid távú tervezés hasonló szisztéma szerint történik, csak más-más időintervallumokat foglal magában. A hosszú távú tervezés akár 2 vagy 3 tanévet is magában foglal, míg a szakaszos tervezés csak 1-2 hónapra vagy fél évre vonatkozik. A tervezés időintervalluma függ attól, hogy mivel dolgozunk. Növényélettani kísérleteknél fontos szerepe van a tenyészidőnek. Az előkészítő munka feladatai A tanulók vagy a szaktanár által irányított ötletek számbavétele, a megvalósítás érdekében tett javaslatok, információk gyűjtése. Ez történhet tankönyvekből, szakirodalmakból, internetről, szakfolyóiratokból. A mi szakkörünkben nem beszélhetünk együttes tervkészítésről, mert a haladó tagok már korábban elkezdett munkájukat folytatják, a kezdők pedig új feladatot kapnak. Helyzetelemzés A szakköri munka tervkészítésének menetében kiemelkedő szerepet játszik a helyzetelemző munka. Figyelembe kell venni az iskola képzési célját és a feladatok megvalósíthatóságának személyi és infrastrukturális hátterét. A mi munkánkkal kapcsolatban csak néhány példa. A tanüzemi dolgozók megbízhatósága, pontossága és a létesítmények, mint üvegház, hajtatóház állapota, alkalmassága a kísérlet lebonyolításához. A helyzetelemzés nélkülözhetetlen eleme az anyagi háttér, valamint az anyagi források lehetséges módozatainak feltárása. Szakközépiskola lévén fontos, hogy milyen közegből iskolázunk be tanulókat. Ez befolyásolhatja az érdeklődési körök alakulását. Az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata, kitörési pontok keresése a mai mezőgazdaságban, mind motiváló tényezővé válhatnak a tanulók érdeklődési körének alakulásában. A helyzetelemzés egyik sarkalatos pontja a tanulók előképzettsége. A felsoroltak könnyen beláthatóvá teszik, hogy a szakkört vezető tanár munkája nagyon is meghatározott keretek közé szorul. A szakköri munkaterv az iskolavezetés elé kerül és itt történik ennek jóváhagyása. A jóváhagyás feltételei:- mennyire tükrözi az adott téma az iskola képzési célját, anyagi erőforrásait,- személyi és infrastrukturális háttér,- a kísérlet veszélyessége a többi növénykultúrára nézve, az adott munkában rejlő realitások. A motiváció Az innovatív jellegű szakköri munka motivációjának lényegét és sikerét az extrinsic és intrinsic motiváció elméleti módszerének alkalmazásában látom. Ezen elméletek alkalmazását vélem legcélravezetőbbnek az önálló és újszerű problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztésére. Az extrinsic elmélet arra utal, hogy a motivációban egy bizonyos cél elérése vagy más külső tényezők játszanak fontos szerepet, pl. kitörési pontok, új lehetőségek keresése a mezőgazdasági termelésben. A megfelelő célok egyénre szabott kitűzésében fontos szerepe van a szaktanárnak. Ehhez megfelelő szakmai felkészültségre és szakmai gyakorlati tapasztalatra van szükség. Ha a célok megvalósulása elérhetetlennek tűnik a tanuló számára vagy nem érti meg a „miért lényegét”, akkor szorongásos érzések alakulhatnak ki benne. így növekedhet a cél megvalósíthatatlanságának és elérhetetlenségének tudata. Felléphet tehát a motiváció hiánya. Az extrinsic módszer első szintje az úgynevezett kívülről szabályozás, amikor a tanórákon már külön jutalmazom az átlagostól eltérő, a problémák megoldására tett újszerű megoldásokat. Az extrinsic elmélet alkalmazásának ez az a szintje, amikor az önállóság legalacsonyabb szintjéről beszélhetünk. Ezután következik a szakköri munka, ahol szakmai beszélgetés folyik. A tanuló itt vetheti fel a szakmai gyakorlati feladatokból származtatható problémákat. Iskolánkban a biológia tantárgyhoz a kertész- és növényvédelmi szakirányok állnak a legközelebb. A szakmai beszélgetések során a szaktanár feladata, hogy az elmélet elvonatkoztatásának lehetőségét a tanuló által ismert szakmai gyakorlat mindennapos problémáira irányítsa. A következő folyamat a téma belsővé válásának időszaka. Angéla választott témája „Az etilén növényekre gyakorolt hatása” lett. A továbbiakban a motiváció ennek tükrében alakul. E szakasz cselekvései növelik a tanulóban az önbecsülés és önértékelés érzeteit. Később sok időt tölt el tankönyvek és szakkönyvek, valamint a probléma megoldására irányuló eddig már ismert és alkalmazott módszerei tanulmányozásával. Intrinsic motiváció: az elméleti felkészülés azon szakaszára vonatkoztatnám, amikor a tanuló már a megértés örömét leli a munkájában. A további fejlődésben, az alkotásra, újszerűségekre való késztetésekben fontos szerepe van a szaktanárnak. Fel kell hívnia a tanuló figyelmét az eddig alkalmazott módszerek hibáira, inspirálni kell új, eddig még nem ismert eljárások alkalmazására. Az inspiráció származhat abból, ha megismeri a tanuló az eddig alkalmazott etilénkezelések hatékonyságának hiányosságait. Motivációs tényező lehet az, ha ismeri az etilénhormon természetét, bomlékonyságát. Ez nem sikerült rögtön az adott témával kapcsolatban. A szaktanár feladata: ha a tanuló túlságosan messze jár a megvalósíthatóság újszerűségétől, akkor közelebb hozza azt a helyes megoldáshoz. Fontos azonban, hogy a segítség ne sértse meg az önálló alkotás tényét. A homeopátia jelensége volt az egyik kulcsfogalom, aminek segítségével eljutott a tanuló az etilénkezelés miértjének megértéséhez. Pl. ha fázunk egy helyiségben, még hidegebb helyre kell menni, hogy az adott helyre visszatérve jól érezzük magunkat.
