Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 49 díjnak nem lehet törvényesen része a felhasználási jog áten­gedéséért (a felhasználási engedély fejében) járó díj. A hatósági/bírósági eljárások, illetve egyéb kötelező rendelkezések ügyintézése körén kívül a szakvélemények nem ügyiratok. Ha a szerzői mű feltételeinek megfelel­nek, rájuk a szerzői jog akadálytalanul érvényesül. Ilyen­kor a szakértő megbízása csak ahhoz elegendő, hogy a megbízó követelhesse a szakvélemény elkészítését, átadá­sát, azt olvashassa, magáncélra lemásolhassa, és a példá­nyokat ingyenesen - nem felhasználás keretében, tehát nem terjesztés (Szjt. 23. §) során - a szakvélemény rendel­tetésének megfelelően továbbadhassa. Ha ezen túlmenő, felhasználásnak minősülő cselekményt is meg kíván a megbízó valósítani, ehhez megfelelő, írásba foglalt fel­használási engedély is szükséges. Ha a szakértővel kötött szerződés ilyen elemeket tartalmaz, a szakértői díj megfe­lelő, arányos része a szerződésben adott felhasználási en­gedély ellenértékeként határozható meg. Ennek során fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy a szakvélemény mindig jövőben megalkotandó mű, rendeltetése az, hogy megbí­zója annak tartalmát megismerhesse (elolvashassa), és az abban foglalt esetleges megoldásokat alkalmazhassa. Ezért teljesen életszerűtlen, és összeférhetetlen a szakvé­lemény készítésére adott megbízási szerződésből eredő jogok valódi rendeltetésével, ha a szakvélemény elkészí­tése ingyenesen, vagy feltűnően aránytalanul alacsony díj fejében történik, és a teljes kikötött díj, vagy annak túlnyo­mó hányada a felhasználási jog ellenértéke [vö. az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art). 1. § (7) be­kezdés első mondat].

Next

/
Thumbnails
Contents