Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Fórum. Dr. Mándi Attila: Kiegészítő észrevételek dr. Vörös Imre tanulmányához
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam I. 2002. február FÓRUM Kiegészítő észrevételek dr. Vörös Imre tanulmányához* Magyarország várhatóan 2003-ban csatlakozik az Európai Szabadalmi Egyezményhez (a továbbiakban: ESZE), majd néhány éven belül sor kerül az Európai Unióhoz (a továbbiakban: EU) történő csatlakozásra is. Dr. Vörös Imre alkotmányossági szempontból elemezte e csatlakozások után az ESZE és a közösségi szabadalom (a továbbiakban: KSZ) keretein belül benyújtásra és megadásra kerülő, Magyarország területére érvényes szabadalmak fordítási követelményeiben várható változásokat. Dr. Vörös Imre elsősorban a jogbiztonságra [Alkotmány 2. § (1) bek.], a vállalkozás jogára és a gazdasági verseny szabadságára [Alkotmány 2. § (1) bek.] és a diszkrimináció tilalmára [Alkotmány 70/A § (1) bek.] vonatkozó alkotmányossági előírások figyelembevételével vizsgálta a Magyarország területére érvényes európai szabadalmak és közösségi szabadalmak magyarra történő fordítási kötelezettségének részleges vagy teljes eltörlését. Észrevételeimmel a fenti szempontoknak a gyakorlatban megjelenő megnyilvánulásaival foglalkozom. A szabadalomnak két alapvető funkciója van.- A szabadalom jogosultja a szabadalmi oltalom alapján a találmány hasznosítására kizárólagos jogot szerez [a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény-a továbbiakban Szt. - 19. § (1) bek.]. A szabadalmas engedélye nélküli hasznosítás szabadalombitorlásnak minősül (Szt. 35. §).- A szabadalmi leírásokban foglaltak műszaki információs forrásként szolgálnak, és a szabadalmi oltalom lejárta után a találmányok közkinccsé válnak. Dr. Vörös Imre tanulmányából kitűnik, hogy az Alkotmány a vállalkozás jogára, a gazdasági verseny szabadságára és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó kötelezőjellegű előírásokkal a vállalkozás és gazdasági verseny valamennyi - tehát külföldi és magyar anyanyelvű - résztvevője számára azonos feltételeket ír elő. Véleményem szerint ezek az azonos feltételek a szabadalom jellegéből és speciális adottságaiból eredó'en csak akkor biztosíthatok, ha a vállalkozások és a gazdasági verseny magyar résztvevői a szabadalom teljes szövegével anyanyelvükön ismerkedhetnek meg. * Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001. december, 37-52. oldal 1. A szabadalomból leszármaztatható kizárólagos jog érvényesítése A) A Szt. 24. § (1) bekezdése szerint a szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, amelyeket a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. A Szt. 24. § (3) bekezdése szerint az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához. Az Szt. szövegéből kitűnik, hogy a szabadalmi igénypontok és a leírás egyértelmű és pontos értelmezéséhez a gazdasági verseny valamennyi résztvevőjének fontos érdeke fűződik. A szabadalmi igénypontok nyelvezete igen bonyolult, hiszen a gyakran több oldalas igénypont egyetlen mondatból áll. Az ilyen komplikált szövegek műszaki és jogi szempontból egyaránt pontos és félreértéseket kizáró értelmezése a magyar versenytársak számára csak anyanyelvükön történhet. Gondoljuk csak el, hogy a szabadalom terjedelmének megítélésénél a „kívánt esetben” kifejezés téves értelmezése milyen katasztrofális következményekkel járó tévedéseket eredményezhet. Hibás értelmezés esetén az igényponti jellemző kötelezően a szabadalom oltalmi köre alá tartozik, míg ellenkező esetben nem. Másik példa: a composition containing compound X” kifejezés azt jelenti, hogy a készítmény X vegyületet tartalmaz és emellett más alkotóelem is jelen lehet. Ezzel szemben a composition consisting of compound X” kifejezés értelmében a készítmény X vegyületet tartalmaz és semmi mást. A nüansznak tűnő nyelvi eltérés a szabadalom terjedelme szempontjából rendkívül fontos következményekkel járhat, ami szabadalombitorlás esetén több 10 vagy 100 millió forintos kártérítést vonhat maga után. Hasonlóképpen, a szabadalmi leírásban foglaltak pontos értelmezése is igen jelentős, minthogy az Szt. 24. § (1) bekezdése értelmében az igénypontokat a leírás alapján kell értelmezni. Különös hangsúlyt ad a leírás pontos ismeretének a Szt. 24. § (3) bekezdése,
