Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 47 Mind a kötelező erejű hivatalos iratok, mind a belső ügyiratok kivételéről szóló normát változatlanul átvette az Szjt. azzal, hogy a korábban a végrehajtási rendeletben szabályozott, a belső ügyiratok helyzetéről szóló szabályt a törvény szintjére emelte. A 2002. január 1 -jéig hatályos szabályok a következők: Szjt. 1. § (4) bekezdés: „Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, a nyilvános határozatok, a hatósági közlemények és az ügyiratok, valamint a szabványok és más hasonló rendelkezések.” Szjt. 1. § (5) bekezdés: „A szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pont) és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire sem.” A szakvélemény védelem alóli kivételét szinte minden esetben az említett két rendelkezés alapozta meg. A szakvélemény ügyirat funkciója nem vitatható akár bírósági-hatósági, akár ilyen jelleget nélkülöző ügyről van is szó. E kivétel azonban nem volt kellő tekintettel arra, hogy a szakvélemény a szerzői jogi védelem keletkezésekor még - általában - nem ügyirat. (A doktori disszertációra és a minősítési eljárásban történő ügyirati felhasználására nézve hasonlóan, 1. Bírósági Határozatok 1979/285.) A bemutatott kivételek jogirodalmi magyarázatai a szabály történeti változását nem különösebben követték. „A hivatalos iratok tekintetében olyan írásművekről van szó, amelyek,... ha a törvény kivételt nem állítana fel, a szerzői jogi védelem alá tartoznának. Ez viszont rendeltetésükkel nem lenne összeegyeztethető.... a nem ügyintéző tevékenység körébe sorolható és nem rendelkező jellegű (normatív) iratok a törvény általános szabályai szerint védelemben részesülnek.” (A szerzői jog kézikönyve, KJK, 1973., 84. o., Benárd Aurél.) „Csak az ügyintéző tevékenység körében keletkezett iratokat veszi ki a törvény ..., tehát pl. a minisztériumban készült tanulmányt nem. (A kivett írásműveket) bárki szabadon felhasználhatja munkájában.” (A szerzői jog, KJK, 1990., 18. o„ Petrik Ferenc.) Az 1995-től hatályos normaszöveget - a belső ügyiratok területén bekövetkezett változást nem értékelve - az elektronikusan hozzáférhető magyarázat bővebben kommentálja: „Az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdésében felsorolt szellemi termékek tehát annak ellenére, hogy adott esetben magas színvonalú, kreatív szellemi munkát feltételeznek (pl. jogszabályok), nem minősülnek szerzői műveknek. Ez a jogrendszerekben általánosan érvényesülő rendelkezés főként azzal indokolható, hogy kötelező erejű rendelkezések lévén, nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy ezek mind szélesebb körben és felhasználási módokon váljanak ismertté, mint az azokban megtestesülő kreativitás védelméhez.... A Vhr. 1. § (3) bekezdése az Szjt. 1. § (3) bekezdésénél vázolt megfontolásokból nem minősíti szerzői műveknek a Vhr. 1. § (3) bekezdésben körülírt tevékenység eredményeként létrejött intézkedéseket vagy azok tervezeteit. Itt különös jelentősége van annak, hogy a kérdéses szellemi alkotás intézkedés vagy annak tervezetének formáját öltse, és az adott szervezet tevékenységi körébe tartozó ügyintézés során keletkezzen. Ha ugyanis ez az összefüggés nem állapítható meg, akkor az egyéb feltételek megléte esetén a szerzői jogi védelem megalapozott lehet.” (Az 1969. évi III. törvény kommentárja, Complex CD Jogtár.) A hatályos Szjt.-t értelmező, szintén elektronikus úton hozzáférhető kommentár kiemeli, hogy a kivétel jogalkotói döntés eredménye, mert a BUE lehetőséget ad arra is, hogy a jogalkotó ne határozzon meg kivételt a hivatalos iratokra: „... az itt felsorolt szellemi termékek jogalkotói döntés eredményeképpen nem élveznek szerzői jogi védelmet. Lehetőség van tehát a hazai szabályozás szintjén ezen dokumentumok védelemben részesítésére is. A magyar szerzői jogi törvény sem korábban, sem jelenleg nem nyújt ezen iratoknak szerzői jogi védelmet.” Egyebekben a korábbi magyarázattal megegyezik, szintén kiemeli, hogy az ügyintézési körbe tartozás teremti meg a kivétel alapját a nem kötelező erejű, tehát belső ügyiratok esetében. „Az Szjt. 1. § (5) bekezdése az előbbiekben vázolt megfontolásokból nem minősíti szerzői műveknek az ott felsorolt tevékenység eredményeként létrejött intézkedéseket vagy azok tervezeteit. Itt különös jelentősége van annak, hogy a kérdéses szellemi alkotás intézkedés vagy annak tervezetének formáját öltse, és az adott szervezet tevékenységi körébe tartozó ügyintézés során keletkezzen. Ha ugyanis ez az összefüggés nem állapítható meg, akkor az egyéb feltételek megléte esetén a szerzői jogi védelem megalapozott lehet.” (Az e bekezdésben közölt idézetek forrása: Az Szjt. Kommentárja, Complex CD Jogtár.) Az Szjt. részletes, könyv formájában megjelent kommentárja az alkotások rendeltetésére tekintettel meghatározott kivételek két esetcsoportjának tekinti az ügyiratokra vonatkozó szabályokat. „Ezek lehetnek egyéni, eredeti jellegű... művek, de közérdekű, vagy csak belső célú rendeltetésük miatt vannak kizárva a védelemből.” Azt is hangsúlyozza a magyarázat, hogy ha a védelem alól kivett művet nem a kivétel szerinti rendeltetése során használják fel, a védelem fennáll. Kifejezetten a szakvéleményekre nézve: „Hiába magas színvonalú tudományos (szakirodalmi) mű egy ügyben felhasználni kívánt szakvélemény, funkciója kizárja a szerzői jogvédelmet a szakvélemény rendeltetésszerű felhasználása körében. Ha ugyanezt a szakvéleményt szerzője szakfolyóiratban közzéteszi, a szakvélemény tudományos (szakirodalmi) műként minősül.” (A szerzői jogi törvény magyarázata, KJK-KERSZOV, 2000. szerk. Gyertyánfy Péter, az adott rész szerzője: Faludi Gábor.) Érdemes leszögezni, hogy egyetlen jogirodalmi magyarázat sem tért ki arra, hogy a magyar jogalkotó tulajdonképpen némileg túlment a BUE fent hivatkozott felhatalmazásán, és a nem kötelezőjeliegű ügyiratokat is kivette a védelem alól. 5. A szerzői jogi törvény módosítása A szakvélemények szerzői jogi minősítése szempontjából változik az Szjt. 2002. január 1-jei hatállyal. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 66. § d) pontja az említett naptól hatályon kívül helyezte a belső, nem kötelező erejű ügyiratok szerzői jogi védelem alóli kivételéről rendelkező Szjt. 1. §-ának (5) bekezdését. A 67. § (1) bekezdése pedig a kötelező erejű hivatalos iratok szerzői jogi védelem alóli kivételéről rendelkező Szjt.
