Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
46 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből között, ahol a kérdéses szakterület szabályai által megkövetelt, kötött ábrázolásmód, és szakkifejezések használata a belső és a külső formát, vagy a szükségszerűség, az általában elfogadott, bevett elemek, illetve a cél a tartalmat és ennek nyomán annak formába öntését úgy beszűkítik, hogy nem marad lehetőség az egyéni-eredeti jelleg kibontakoztatására. Példák a német szerzői jogi törvény szakirodalmi művekkel kapcsolatos, a szakvélemény megítéléséhez közel álló gyakorlatából: a pályázati kiírás, ügyvéd által szerkesztett perirat, témakatalógus nem minősültek adott esetben védettnek, míg térképek, bírói döntések bevezető összefoglalói a szűk „játéktér” ellenére is szerzői művek, lásd Schricker: Urheberrecht, Kommentar, Verlag C.H. Beck, 1999. 2. §, 29, 30-as széljegyzet. A magyar gyakorlat megerősíti a fent írtakat: Az SzJSzT 2/95-ös véleménye akként foglalt állást a képzőművészeti bírálatról, hogy „a szakvélemény, mint tanulmány akkor részesülhet szerzői jogi védelemben, ha alkotója egyéni, eredeti módon fejti ki benne gondolatait szakmai kérdésekről”. Ugyanakkor a szakvéleményhez a mű-jelleg szempontjából közelálló vagyonértékelés „a hagyományos szakmai standard alapján sablonszerűén készült ...”, tehát nem áll szerzői jogi védelem alatt (SzJSzT 38/95, forrás: Az SzJSzT szakvéleményeinek gyűjteménye III. kötet, 1990-1996, Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, kiadja: Eötvös József Könyvkiadó, 1998.) 3. A szakvélemény funkcionális mű Szakvélemény az esetek döntő többségében megrendelésre készül. A megrendelés lehet hatósági vagy bírósági kirendelés, (esetleg megkeresés) vagy polgári jogi megbízás. A szakvélemény hatósági, bírósági eljárásban bizonyítási eszköz, funkciója a döntés előkészítése. Megbízás esetében többféle szerepe is lehet: műszaki, gazdasági, szervezési, jogi stb. kérdés(kör) feltárása, esetleg megoldás keresése. Közös a két esetben az, hogy valamilyen ügy intézése során kerül sor a szakvélemény elkészítésére és felhasználására, tehát a szakvélemény - funkciója betöltése során - ügyirattá válik. Amikor azonban a szakvélemény elkészül, még nem ügyirat. A szerzői jogi védelem a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illeti meg (Szjt. 9. §), vagyis a védelem ekkor keletkezik. Ezért a funkcionális jelleg (az a tény, hogy ügyirattá válik - pontosabban válhat - a szakvélemény) a szerzői jogi védelem fennállását nem érinti, azonban ez a funkció — adott esetben - azzal a következménnyel jár, hogy a szakvélemény - noha mű - az adott szerep betöltésétől kezdve ki van véve a szerzői jogi védelem alól. 4. Kivétel a szerzői jogvédelem alól a korábbi szerzői jogi törvény és a hatályos Szjt. alapján 2002. január 1-jéig A szakvélemények szerzői jogvédelem alóli kivételéről gyakorlatilag azonos tartalmú szabályok rendelkeztek a korábbi szerzői jogi törvényben (1969. évi III. törvény), és az Szjt.-ben. E rendelkezések nemzetközi egyezményes alapja az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény Párizsban, 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 1975. évi 4. tvr. (BUE vagy Berni Konvenció). A BUE 2. cikk (1) bekezdése alapján az egyezményes védelem kiterjed... az irodalom, a tudomány ... minden alkotására, tekintet nélkül a mű létrehozatalának módjára vagy alakjára, tehát (...a védelem tárgya lehet) könyv, szövegkönyv vagy más írásmű .... A megjelölt cikkely (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy „az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak annak meghatározására, hogy milyen védelemben részesülnek a törvényhozási, az államigazgatási és az igazságszolgáltatási jellegű hivatalos iratok, valamint ezeknek hivatalos fordításai”. (Érdemes megjegyezni, hogy a hivatalos angol egyezményszöveg „legal” jelzőjét a magyar kihirdetett jogforrás „igazságszolgáltatási”-ként fordítja, holott szélesebb értelemben bármely kötelező erejű, akár normatív, akár egyedi aktusra utal itt a „legal” szó. A szerzői jogi törvény már minden kötelező erejű rendelkezésre kiterjeszti az egyezményes felhatalmazás alapján alkotott szabály hatályát.) Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről szóló 1998. évi IX. törvény 1. c) mellékletével kihirdetett, a szellemi tulajdon egyes kereskedelmi vonatkozásairól szóló (TRIPS) egyezmény 2. cikke megerősíti, hogy „a jelen Megállapodás I-IV. részeiben foglaltak semmiben sem csorbítják a Tagoknak egymással szemben a ... Berni Konvenció ... alapján fennálló kötelezettségeit”. A nemzeti elbánásról rendelkező 3. cikk 1. bekezdése alapján a külföldi jogosultak irányában is fenntarthatok azok a védelem alóli kivételek, amelyeket a BUE enged. Az egyezmény II. rész 1. fejezet (Szerzői jog és kapcsolódójogok) 1. pontja alapján „a tagok betartják a Berni Konvenció (1971) 1—21. cikkeiben, valamint a Függelékében foglaltakat.” A korábbi Szjt. jelen vélemény alapjául szolgáló rendelkezése a következő volt: „Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények, az ügyiratok, a szabványok és egyéb kötelező rendelkezések” [ 1. § (3) bekezdés]. A végrehajtási rendelet 1. § (3) bekezdése kiegészítette a törvény kivételről szóló szabályát: „A szerzői jogi védelem nem terjed ki az államhatalmi, államigazgatási, a gazdálkodó és a társadalmi szervek, továbbá az egyesületek és szövetkezetek feladatszerű működése keretében az ügyintéző tevékenységük során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire.” Az utóbb említett rendelkezést a rendszerváltással összefüggő állami szervezeti és a gazdálkodó alanyok körében bekövetkezett átalakulások nyomán a 24/1994. (XII. 28.) MKM rendelet 1. §-a 1995. január 1-jei hatállyal módosította: „A szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi köre keretében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire.”
