Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam I. 2002. február Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Műszaki szakértői tevékenység szerzői jogi védelme A Magyar Mérnöki Kamara megbízás formájában való megkeresése SzJSzT 27/01 Az eljáró tanács véleményének összefoglalása: 1. A szakvélemény lehet a szerzői jogi védelem feltételeinek megfelelő, tehát a szerző alkotótevékenységéből származó egyéni, eredeti jelleggel bíró tudományos (szakirodalmi) mű. 2. 2002. január 1-jéig a szakvélemény szerzői jogi védelem alóli kivételét az Szjt. 1. § (4) és (5) bekezdése együttesen alapozza meg, akár kötelező jellegű, akár ilyen jelleget nélkülöző ügyben. 3. 2002. január 1-jétől kezdve, az Szjt. módosítása alapján, ha a szakvélemény nem hatósági/bírósági eljárás, vagy más kötelező rendelkezés ügyintézési folyamatának ügyirata, a szerzői jogi védelem korlátozás nélkül érvényesül. 4. A hatósági/bírósági eljáráshoz, vagy más kötelező rendelkezés ügyintézési folyamatához kapcsolódó ügyirati funkcióban a szerzői jogi kivétel továbbra is fennáll, és az ügyintézéshez, eljáráshoz (abban bizonyítékként való felhasználáshoz) szükséges felhasználási jogot sem kell megszerezni a szakértőtől. Ennek többek között hatása az, hogy a szakértői díjnak nem lehet törvényesen része a felhasználási jog átengedéséért (a felhasználási engedély fejében) járó díj. 5. A hatósági/bírósági eljárások, illetve egyéb kötelező rendelkezések ügyintézése körén kívül a szakvélemények nem ügyiratok. Ha a szerzői mű feltételeinek megfelelnek, rájuk a szerzői jog akadálytalanul érvényesül. Ilyenkor a szakértő megbízása csak ahhoz elegendő, hogy a megbízó követelhesse a szakvélemény elkészítését, átadását, azt olvashassa, magáncélra lemásolhassa, az átadott, vagy magáncélra lemásolt példányokat ingyenesen - szintén érzékelés (elolvasás) céljából a szakvélemény rendeltetésének keretei között másnak átadhassa. Ha a megbízó ezen túlmenően, szerzői jogi felhasználásnak minősülő cselekményt is meg kíván valósítani, ehhez írásba foglalt felhasználási engedély is szükséges. Ha a szakértővel kötött szerződés ilyen elemeket tartalmaz, a szakértői díj megfelelő, arányos része a szerződésben adott felhasználási engedély ellenértékeként határozható meg. Részletes vélemény: 1. Bevezetés Az eljáró tanács a rendelkezésére bocsátott iratok alapján arra az általánosított kérdésre kíván választ adni, hogy a szakvélemények, így értelemszerűen a műszaki szakvélemények is, szerzői jogi védelem alatt állnak-e? Az eljáró tanács a kérdést szükségszerűen kiterjesztve kitér arra is, hogy ha a szerzői jogi védelem fennáll, hogyan gyakorolható felhasználási jog szakvéleményeken, figyelemmel a szabad felhasználás egyes, alkalmazható eseteire is. 2. Kiinduló tétel Az alábbi vélemény abból indul ki, hogy a szakvélemény lehet a szerzői jogi védelem feltételeinek megfelelő, tehát a szerző alkotótevékenységéből származó egyéni, eredeti jelleggel bíró tudományos (szakirodalmi) mű [a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, a továbbiakban: Szjt. 1. § (1) (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés]. A tudományos (szakirodalmi) művek (e műcsoportba tartozhat a szakvélemény) szerzői jogi védelmének lényeges vonása, hogy a kifejtett gondolatok, tételek, tanok, megállapítások, megoldások a közkincsbe tartoznak, tehát közvetlenül a tartalomra a szerzői jogi védelem nem terjed ki, de a gondolatok megformálása, a kifejtés gondolatmenete, ekképpen a tartalom adott kifejezése, és így - közvetetten - a kifejtett, formába öntött tartalom alkalmas a védelem kritériumainak való megfelelésre. A szakvélemények esetében az egyéni-eredeti jelleg kibontakoztatását több tényező is behatárolja. Ezek a következők lehetnek:- a szakértőnek feltett kérdések,- a műfajhoz tartozó kötelező megfigyelés,- a megfigyelés eredményének tényszerű rögzítése, azaz a ténymegállapítás,- a források (pl. alapul szolgáló iratok) ismertetésének kötelező, kötött jellege,- a kérdésekre adandó konkrét, összefoglalt válaszok követelménye,- a műfaj által diktált tömörség,- átfogóan nézve pedig a szakértői stílus, ezen belül pl. az illető tudományág vagy szakma által kötelezően alkalmazott kifejezésmód, jelölések kötöttségei. Az azonban mindemellett kétségtelen, hogy a gondolatok korlátozott kifejthetősége mellett is marad tér a szakértő szellemi tevékenységéből eredő személyes eredetiség kifejezésére. Ott húzódik a - csak esetenként megállapítható - határ a szerzői mű és a szellemi tevékenységet tükröző, de a szükséges eredetiséggel nem bíró teljesítmény
