Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 5. szám - Touréné Ágoston Erika, Dr. Bencze Gábor: Szabadalmazhatósági esettanulmányok a biotechnológia tárgyköréből

Szabadalmazhatósági esettanulmányok a biotechnológia tárgyköréből 27 Leírás: cDNS-könyvtárat hoztak létre humán májból oligodT pri­merekkel. A 2. számú szekvencia az egyik azok közül, me­lyeket automata szekvenátorral meghatároztak. A vizsgált szekvenciák csak egy részét képezik a könyvtár DNS-einek (500 bp). Az így kapott szekvenciákat DNS-adatbázisokban auto­mata keresőkkel elemezték. A feltételezett peptidszekven­­ciát szintén elemezték aminosav-adatbázisokban. A homológiakeresés eredményeképpen feltételezik, hogy a 2. számú szekvencia egy humán X fehérjét kódoló gén része. A szekvencia 95%-os homológiát mutat a pat­kány X fehérje génjének szekvenciájával, amelyről ismert funkciója, biológiai aktivitása. A megfelelő aminosav­­szekvencia szintén 95%-ban homológ a patkány X fehérjé­vel. A patkány-DNS teljes hossza 2400 bp. A szekvencia próbaként alkalmazható a teljes hosszúsá­gú DNS kinyeréséhez. Nincs példa a teljes szekvencia kinyerésére. Az újdonságvizsgálat eredménye: A patkány X fehérjét kódoló szekvencia ismert volt. Érdemi vizsgálat: Újdonság (Szt. 2. §): Az igényelt megoldás új. Feltalálói tevékenység (Szt. 4. §): A kritérium megítélése függ attól, hogy a leírás feltárja-e az igényelt találmányt az előírásoknak megfelelően (lásd a Feltárás pontnál). Ha igen, és a szakterületen szokásos, szakember számára ismert módszereket alkalmaznak csu­pán, melyek nem várt hatással nem járnak, a B esetben leírt érvelést lehet alkalmazni azzal kiegészítve, hogy egy rövi­­debb szekvencia ismeretében a teljes hosszúságú struktúr­­gén kinyerése nyilvánvaló egy szakember számára. Ha a feltárás megfelelő, és abból nyilvánvaló, hogy a rö­­videbb szakasz ismeretében a szokásos módszerek nem, vagy csak szakembertől nem elvárható mértékű kísérlete­zéssel vezethettek el az igényelt struktúrgénhez, akkor a megoldás feltalálói tevékenységen alapul. A jelen esetben azonban a leírás nem tartalmaz kiviteli példát a teljes szek­vencia kinyerésére. Ha a feltárás nem megfelelő, a feltalálói tevékenység el­bírálása az igényelt megoldásra nem lehetséges, a megfele­lő műszaki információ hiányában. A valójában létrehozott megoldás (a 2. számú szekvenciát tartalmazó polinukleo­­tid) a B esetben igényelttel azonos, így az ott leírt érvelés al­kalmazható. Ipari alkalmazhatóság (Szt. 5. §): Az A esetnél leírt érvelés alapján kétséges. Feltárás [Szt. 60. § (1)|: Amennyiben a leírás nem tartalmaz kitanítást arra nézve, hogy a teljes szekvenciájú gén (a technika állásához tartozó szokásos módszerekkel vagy más, nem szokásos, meglepő módon) hogyan kapható meg, szakember csak tőle nem el­várható, túlzott mértékű kísérletezéssel képes a megfelelő struktúrgén megalkotására. Ekkor az igényelt megoldás nem elégíti ki ezt a követelményt. Ha a leirás tartalmaz ilyen információkat, a feltárás megfelelő. Meg kell azonban jegyezni, hogy még ebben az esetben is szerepeltetni kell egy kiviteli példát a leírásban, mivel ez az alaki előírások része. G eset Igénypontok: 1. Polinukleotid, amely az 1. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 2. Polinukleotid, amely a 2. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 3. Polinukleotid, amely a 3. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 4. Polinukleotid, amely a 4. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 5. Polinukleotid, amely az 5. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 6. Polinukleotid, amely a 6. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 7. Polinukleotid, amely a 7. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 8. Polinukleotid, amely a 8. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 9. Polinukleotid, amely a 9. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 10. Polinukleotid, amely a 10. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 11. Polinukleotid, amely all. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. Leírás: cDNS-könyvtárat hoztak létre humán májból oligodT pri­merekkel. Az összes igényelt szekvenciát automata szekvenátorral határozták meg. A vizsgált szekvenciák csak egy részét képezik a könyvtár DNS-einek (500 bp-os szakaszok). A szekvenciák struktúrgének részei. Próbaként alkal­mazhatóak a teljes hosszúságú DNS-ek kinyeréséhez. Nincs példa, amelyben a teljes DNS-ek egyikét is meg­kapták volna, és nincs leírva a DNS-ek és a megfelelő fehér­jék funkciója, biológiai aktivitása sem. A szekvenciák egymással csak nagyon kis mértékben homológok. Érdemi vizsgálat: Egység (Szt. 59. §): Az igénypontok nem egyetlen megoldásra vonatkoznak, hanem 11 egymástól független szekvenciára. Ezeket nem kapcsolja össze egyetlen közös találmányi gondolat. Az egyes igénypontokban igényelt külön szekvenciák érdemi vizsgálatának egyéb szempontjai tekintetében az A esetnél leírtak mérvadók. H eset Igénypontok: 1. Polinukleotid, amely az 1. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 2. Polinukleotid, amely a 2. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 3. Polinukleotid, amely a 3. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 4. Polinukleotid, amely a 4. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 5. Polinukleotid, amely az 5. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll.

Next

/
Thumbnails
Contents