Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 5. szám - Touréné Ágoston Erika, Dr. Bencze Gábor: Szabadalmazhatósági esettanulmányok a biotechnológia tárgyköréből

28 Touréné Ágoston Erika - Dr. Bcnczc Gábor 6. Polinukleotid, amely a 6. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 7. Polinukleotid, amely a 7. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 8. Polinukleotid, amely a 8. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 9. Polinukleotid, amely a 9. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 10. Polinukleotid, amely a 10. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 11. Polinukleotid, amely all. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. Leírás: cDNS-könyvtárat hoztak létre humán májból oligodT prime­rekkel. Az összes igényelt szekvenciát automata szekvená­­torral határozták meg. A vizsgált szekvenciák csak egy ré­szét képezik a könyvtár DNS-einek (500 bp-os szakaszok). A szekvenciákból következtetett aminosav-szekvenciák potenciális glikolizációs helyekkel rendelkeznek, így felté­telezik, hogy a szekvenciák glikoproteint kódoló gének ré­szei. Próbaként használhatóak a teljes hosszúságú DNS-ek kinyeréséhez. Nincs példa a teljes szekvenciák kinyerésére. A szekvenciák csak nagyon kis mértékben homológok egymással. Érdemi vizsgálat: A vizsgálat eredménye azonos az előző G esetben leírtak­kal. A szabadalmazhatóságot nem érinti az az új informá­ció, hogy az igényelt szekvenciák feltételezhetően gliko­­proteineket kódolnak. I eset Igénypontok: 1. Polinukleotid, amely az 1. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 2. Polinukleotid, amely a 2. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 3. Polinukleotid, amely a 3. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 4. Polinukleotid, amely a 4. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 5. Polinukleotid, amely az 5. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 6. Polinukleotid, amely a 6. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 7. Polinukleotid, amely a 7. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 8. Polinukleotid, amely a 8. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 9. Polinukleotid, amely a 9. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 10. Polinukleotid, amely a 10. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 11. Polinukleotid, amely all. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. Leírás: A polinukleotidok egy Y betegségben szenvedő beteg hepatocitáiból izolált cDNS-könyvtár 500 bp-os szekven­ciái közül olyanok, amelyeket egészséges embereknél a hepatociták nem tartalmaznak. Northem-hibridizációval bizonyították, hogy a megfele­lő mRNS-ek csak a betegek hepatocitáiban fejeződik ki. így a polinukleotidokat Y betegség diagnosztizálására használ­hatják. A szekvenciák csak nagyon kis mértékben homológok egymással. Az újdonságvizsgálat eredménye: Nincs olyan ismert DNS, amely specifikus az Y betegségre. Érdemi vizsgálat: Egység (Szt. 59. §): A fenti megoldások egységesek. A különböző szekvenciák a polinukleotidok olyan egymásnak megfelelő közös mű­szaki jellemzőinek tekinthetők, melyek újak, feltalálói te­vékenységen alapulnak (lásd a D esetben leírtakat), és hoz­zájárulnak a feladat (Y betegség diagnosztizálásához meg­felelő szekvenciák kialakítása) megoldásához. Befejezés Egy találmányhoz sokféle úton el lehet jutni. A feltaláló ki­indulhat egy technikai problémából, amire aztán kellő lele­ményességgel megtalálja a megoldást. Az is elképzelhető azonban, hogy valaki rábukkan valami új dologra, és az foglalkoztatja, hogy mire jó ez a valami, hogyan lehetne hasznosítani. Korábban a szabadalmaztatott részszekvenci­ák létrehozásában az első megközelítés dominált, például előállították egy ismert funkcióval rendelkező fehérje vala­milyen előnyös hatással rendelkező fragmensét kódoló DNS-t. A cikkünk tárgyát képező részszekvenciák azonban tipikusan a második megközelítés termékei. Általában olyan projektek részeredményei, melyek végső célja egy élő szervezet genetikai információtartalmának teljes meghatározása. A részszekvenciákat meghatározó szakem­berek okkal gondolhatják, hogy olyan molekulákat azonosí­tottak, amelyek egyike-másika egy nagyon értékes molekula része. Nagy a kísértés, hogy a részeredményre az egész felté­telezett hasznossága ismeretében próbáljunk szabadalmi ol­talmat szerezni. Ez a bejelentői magatartás váltotta ki a szak­emberek ellenérzését, és késztette arra az iparjogvédelmi szakmát, hogy átgondolja, milyen szempontokat kell figye­lembe venni az ilyen típusú bejelentések elbírálása során. Túllépné ennek a gyakorlatiasnak szánt cikknek a kerete­it annak megvitatása, hogy a magyar szabadalmi törvény 2003 januárjában hatályossá váló és alapvetően a joghar­monizációt szolgáló módosításának szövegében miként tükröződik ez a probléma. A feltalálói teljesítmény és a sza­badalommal keletkező kizárólagos használati jog egyensú­lya biztosítható a jelenleg hatályos törvény keretei között is, a szabadalmazhatóság bármely találmánnyal szemben ér­vényes követelményeinek következetes betartásával. A bejelentés elkészítésénél érdemes figyelembe venni a következőket. Egy nukleinsav-szekvenciára vagy részszekvenciára vo­natkozó szabadalmi bejelentés, amelyben nincs kinyilvá­nítva a használhatóság olyan meghatározott területe, amely azt az ipar egy konkrét ágához köti, nem szabadalmazható. Például, ahogy egy félkilós, „öklömnyi” bonyolult beren­dezés ipari alkalmazhatóságát nem támasztja alá annak ki­­nyilvánítása, hogy levélnehezékként használható, ugyan­úgy nem tekinthető az ipari alkalmazhatóság kellő feltárá.

Next

/
Thumbnails
Contents