Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Touréné Ágoston Erika, Dr. Bencze Gábor: Szabadalmazhatósági esettanulmányok a biotechnológia tárgyköréből
28 Touréné Ágoston Erika - Dr. Bcnczc Gábor 6. Polinukleotid, amely a 6. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 7. Polinukleotid, amely a 7. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 8. Polinukleotid, amely a 8. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 9. Polinukleotid, amely a 9. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 10. Polinukleotid, amely a 10. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 11. Polinukleotid, amely all. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. Leírás: cDNS-könyvtárat hoztak létre humán májból oligodT primerekkel. Az összes igényelt szekvenciát automata szekvenátorral határozták meg. A vizsgált szekvenciák csak egy részét képezik a könyvtár DNS-einek (500 bp-os szakaszok). A szekvenciákból következtetett aminosav-szekvenciák potenciális glikolizációs helyekkel rendelkeznek, így feltételezik, hogy a szekvenciák glikoproteint kódoló gének részei. Próbaként használhatóak a teljes hosszúságú DNS-ek kinyeréséhez. Nincs példa a teljes szekvenciák kinyerésére. A szekvenciák csak nagyon kis mértékben homológok egymással. Érdemi vizsgálat: A vizsgálat eredménye azonos az előző G esetben leírtakkal. A szabadalmazhatóságot nem érinti az az új információ, hogy az igényelt szekvenciák feltételezhetően glikoproteineket kódolnak. I eset Igénypontok: 1. Polinukleotid, amely az 1. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 2. Polinukleotid, amely a 2. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 3. Polinukleotid, amely a 3. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 4. Polinukleotid, amely a 4. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 5. Polinukleotid, amely az 5. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 6. Polinukleotid, amely a 6. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 7. Polinukleotid, amely a 7. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 8. Polinukleotid, amely a 8. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 9. Polinukleotid, amely a 9. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 10. Polinukleotid, amely a 10. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. 11. Polinukleotid, amely all. számú szekvencia szerinti nukleotidszekvenciából áll. Leírás: A polinukleotidok egy Y betegségben szenvedő beteg hepatocitáiból izolált cDNS-könyvtár 500 bp-os szekvenciái közül olyanok, amelyeket egészséges embereknél a hepatociták nem tartalmaznak. Northem-hibridizációval bizonyították, hogy a megfelelő mRNS-ek csak a betegek hepatocitáiban fejeződik ki. így a polinukleotidokat Y betegség diagnosztizálására használhatják. A szekvenciák csak nagyon kis mértékben homológok egymással. Az újdonságvizsgálat eredménye: Nincs olyan ismert DNS, amely specifikus az Y betegségre. Érdemi vizsgálat: Egység (Szt. 59. §): A fenti megoldások egységesek. A különböző szekvenciák a polinukleotidok olyan egymásnak megfelelő közös műszaki jellemzőinek tekinthetők, melyek újak, feltalálói tevékenységen alapulnak (lásd a D esetben leírtakat), és hozzájárulnak a feladat (Y betegség diagnosztizálásához megfelelő szekvenciák kialakítása) megoldásához. Befejezés Egy találmányhoz sokféle úton el lehet jutni. A feltaláló kiindulhat egy technikai problémából, amire aztán kellő leleményességgel megtalálja a megoldást. Az is elképzelhető azonban, hogy valaki rábukkan valami új dologra, és az foglalkoztatja, hogy mire jó ez a valami, hogyan lehetne hasznosítani. Korábban a szabadalmaztatott részszekvenciák létrehozásában az első megközelítés dominált, például előállították egy ismert funkcióval rendelkező fehérje valamilyen előnyös hatással rendelkező fragmensét kódoló DNS-t. A cikkünk tárgyát képező részszekvenciák azonban tipikusan a második megközelítés termékei. Általában olyan projektek részeredményei, melyek végső célja egy élő szervezet genetikai információtartalmának teljes meghatározása. A részszekvenciákat meghatározó szakemberek okkal gondolhatják, hogy olyan molekulákat azonosítottak, amelyek egyike-másika egy nagyon értékes molekula része. Nagy a kísértés, hogy a részeredményre az egész feltételezett hasznossága ismeretében próbáljunk szabadalmi oltalmat szerezni. Ez a bejelentői magatartás váltotta ki a szakemberek ellenérzését, és késztette arra az iparjogvédelmi szakmát, hogy átgondolja, milyen szempontokat kell figyelembe venni az ilyen típusú bejelentések elbírálása során. Túllépné ennek a gyakorlatiasnak szánt cikknek a kereteit annak megvitatása, hogy a magyar szabadalmi törvény 2003 januárjában hatályossá váló és alapvetően a jogharmonizációt szolgáló módosításának szövegében miként tükröződik ez a probléma. A feltalálói teljesítmény és a szabadalommal keletkező kizárólagos használati jog egyensúlya biztosítható a jelenleg hatályos törvény keretei között is, a szabadalmazhatóság bármely találmánnyal szemben érvényes követelményeinek következetes betartásával. A bejelentés elkészítésénél érdemes figyelembe venni a következőket. Egy nukleinsav-szekvenciára vagy részszekvenciára vonatkozó szabadalmi bejelentés, amelyben nincs kinyilvánítva a használhatóság olyan meghatározott területe, amely azt az ipar egy konkrét ágához köti, nem szabadalmazható. Például, ahogy egy félkilós, „öklömnyi” bonyolult berendezés ipari alkalmazhatóságát nem támasztja alá annak kinyilvánítása, hogy levélnehezékként használható, ugyanúgy nem tekinthető az ipari alkalmazhatóság kellő feltárá.
