Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Kovács Krisztina: Biodiverzitás, genetikai források, hagyományos tudás és szellemi tulajdon
Biodivcrzitás, genetikai források, hagyományos tudás és szellemi tulajdon 17 Egyesek szerint a szellemi tulajdonjogok révén ösztönzés teremthető a hagyományos tudás megőrzésére: egyrészt a jogok a hagyományos tudás birtokosai számára is alkalmazhatóak (de ha jelenlegi formájukban nem is mindig, a helyi közösségek általi alkalmazhatóság fokozása a szabályozás megfelelő módosításával megoldható); másrészt, ha a másoknak engedélyezett szellemi tulajdonjogokat a hasznok megosztásáról szóló megállapodások egészítik ki, a helyi közösségek anyagi hasznot húzhatnak tudásuk mások által történő felhasználásából. Ezzel szemben más vélemények szerint a jelenlegi szellemi tulajdonjogi rendszer ernyője alól a hagyományos tudás a legtöbb esetben kilóg, annak védelmét a szellemi tulajdonjogok nem képesek biztosítani - széles körben lehetőséget teremtenek viszont a hagyományos tudás jogtalan elsajátítására (amint a korábban ismertetett híres példák is bizonyítják). Ezenkívül súlyosan elhibázottak a hagyományos tudás árucikké alakítására buzdító elképzelések, miután a bennszülött közösségek nem feltétlenül vágynak a kereskedelmi hasznosításra, nem szólva arról, hogy - eltérő kultúrájuk eltérő világnézeti alapjain - a szellemi tulajdonjogoktól finoman fogalmazva idegenkednek (osztatlan lelkesedésüket az eddigi személyes tapasztalatok sem váltották ki). Nemzeti szinten a hagyományos tudásra vonatkozó szabályozás az egyes országok saját prioritásai mentén, a bennszülött és helyi közösségek igényeinek figyelembevételével szabadon alakítható ki, nemzetközi szinten ugyanakkor minimálisan a jogtalan elsajátítás ellen védő, valamint a haszonmegosztást előíró rendelkezésekre lesz szükség. A CBD-vel való összhang ugyanis azt feltételezi, hogy a szellemi tulajdonjogok ne legyenek felhasználhatóak a méltányos haszonmegosztásra irányuló törekvéseknek, valamint a hagyományos tudás megőrzésének és elismerésének az aláásására.60 A CBD-t abban a felismerésben hozták létre, hogy az egyezmény céljainak eléréséhez szükséges feltétel a tagországok között a technológia - ideértve: a biotechnológia — hozzáférhetősége és átadása. Erre tekintettel aló. cikkben a tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják és/vagy megkönnyítik a többi tagállam számára az olyan technológiákhoz való hozzáférést, illetve az olyan technológiák átadását, amelyek a biodiverzitás megőrzése és fenntartható felhasználása szempontjából lényegesek, illetve amelyek a genetikai források felhasználására vonatkoznak és a környezetet jelentős mértékben nem károsítják [16. cikk (1) bekezdés]. A fejlődő országok számára mindennek igazságos és a nekik legkedvezőbb feltételek szerint kell megvalósulnia, ideértve - kölcsönös megállapodás esetén - a koncessziós, illetve kedvezményes feltételeket is. A szabadalmak és más szellemi tulajdonjogok tárgyát képező technológiák esetében ugyanakkor a hozzáférésnek, illetve az átadásnak olyan feltételek szerint kell zajlania, amelyek „elismerik a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmét, és ezzel összhangban állnak” [16. cikk (2) bekezdés]. A CBD e rendelkezései és a TRIPS alapján kötelezően biztosítandó szellemi tulajdonjogok kapcsán két problémakör merül fel. Egyrészt a szellemi tulajdonjogok - különösen a szabadalom és a növényfajta-oltalom körében - dön60 WWF International & CIEL, p. 4-5, 13, 15. tőén befolyásolják, hogy milyen típusú technológiákat fejlesztenek ki, és ezek a megőrzés és a fenntartható hasznosítás szempontjából megfelelőek-e. A CBD rendelkezései egyaránt vonatkoznak a genetikai források felhasználásából közvetlenül következő technológiákra (például a modem biotechnológiákra), illetve a megőrzés és fenntartható felhasználás szempontjából lényeges technológiák szélesebb körére (például a termőföld felhasználására vonatkozó és egyéb mezőgazdasági technológiákra). A piacorientált szellemi tulajdonjogok többnyire az olyan technológiákat ösztönzik, amelyek a szegény közösségek szükségletei - mint az egészség, az élelmezésbiztonság és a környezet kímélése - helyett sokkal inkább a magánszektorú ipar érdekeinek kedveznek. Másrészt ugyan maga a TRIPS is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek szerint a szellemi tulajdonjogok járuljanak hozzá a technológia átadásához, elterjedéséhez (7. cikk), illetve a fejlett tagállamoknak olyan ösztönző intézkedésekről kell gondoskodniuk, amelyek vállalataikat és intézményeiket a technológiának a legkevésbé fejlett tagállamok számára történő átadására serkentik [66. cikk (2) bekezdés] - mindazonáltal e rendelkezések érvényesítésére különösebb erőfeszítések eddig még nem történtek. Mindez a fejlődő országok szempontjából a TRIPS már tárgyalt 27. cikke (3) bekezdésének b) pontja kapcsán különösen aggályos. E problémák jelentőségét húzza alá többek között az is, hogy a gyógyszeripari, illetve agrár-biotechnológiai iparágakban a genetikai forrásokra épülő technológiák túlnyomórészt a szellemi tulajdonjogok hatálya alá esnek, valamint hogy a döntően vállalati összefonódásokban megnyilvánuló tőkeexport sem szolgálja számottevően a helyi infrastruktúra és technológia kiépítését. Egyes vélemények szerint a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó nemzetközi rendszer szándékoltan támogatja a nagy és erős vállalatokat a kicsi és sebezhető vállalatokkal szemben, akiknek a szempontjából e jogok hatása kevéssé kedvező: a szellemi tulajdonjogok segítségével a legnagyobb és leggazdagabb vállalatok egyeduralmat szereznek a technológiafejlődés felett. Hasonló párhuzam vonható a fejlett és a fejlődő országok közötti erőviszonyok tekintetében. Rá lehet mutatni, hogy a XIX. század fejlődő országai - mint pl. az Egyesült Államok és Svájc - azáltal tudtak felzárkózni, hogy az emberi tudás tárházához való szabad hozzáférésüket állampolgáraik erre való jogának hangsúlyozásával, illetve a külföldi technológiához való hozzájutást lehetővé tevő kedvező nemzeti elbánás alkalmazásával biztosították. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy amint az ilyen országok kiépítik saját technológiai bázisukat, száznyolcvan fokos fordulattal ugyanazokat a korlátozásokat akarják a náluk fejletlenebb országok elé állítani, amelyek a saját haladásukat ellehetetlenítették volna.61 A biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható felhasználásának általános célkitűzése és a TRIPS szerinti szellemi tulajdonjogi rendszer viszonya körében utalni kell a genetikai erózió, valamint a genetikai szennyeződés már érintett problémáira. Ezeken túlmenően említést érdemel a CBD néhány olyan további rendelkezése, amelynek alapján a tagállamoknak bizonyos kötelezettségek teljesítésére kell törekedniük. A 6. cikk b) pontja szerint ilyen a megőr-61uo., p. 5,7, 15, 17-18.; The Crucible Group, 4. Patents
