Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Kovács Krisztina: Biodiverzitás, genetikai források, hagyományos tudás és szellemi tulajdon
14 Dr. Kovács Krisztina úgy módosította, hogy az alapján a gazdálkodói privilégium gyakorlása — vagyis az, hogy a gazdálkodók a következő évre félretehessék a vetőmagot, illetve a szomszédos gazdálkodókkal magokat cserélhessenek - nem lehetséges. A 15. cikk (2) bekezdésében — a nemesítői jog hatálya alóli nem kötelező kivételként- az UPOV ennek lehetővé tételét a tagállamok nemzeti jogalkotására bízza. Az UPOV tehát az informális innovációra nem csak azáltal van kedvezőtlen hatással, hogy oltalmi követelményei révén a genetikailag változatosabb, termőföldeken megőrzött vetőmagra építő gazdálkodói fajtákkal szemben a genetikailag egynemű modem fajtákat részesíti előnyben. Ahogyan az informális innovátorok szerepének elismertsége növekszik, annak tudatosulása is fokozódik, hogy a kulturális sokféleség - a hagyományos gazdálkodói közösségek, nyelvek és bennszülött kultúrák — pusztulása bonyolult összefüggésben áll a biológiai sokféleség pusztulásával. A nyelv a világ minden részén a kulturális sokféleség egyik legfontosabb mutatója. A növény- és állatvilág legnagyobb változatossága az egyenlítő közelében található, ahol egyben a legtöbb nyelvet is beszélik a világon. A világ biodiverzitásban leggazdagabb tizenkét országa közül tíz abba a 25 országból álló csoportba is beletartozik, amelyekben a világ legtöbb ún. „tájnyelvét” beszélik (ezek többnyire egyben a legkisebb nyelvek is). Ugyanakkor a biológiai sokféleség pusztulásához hasonlóan a nyelvi sokféleség kapcsán is megfigyelhető a példátlan mértékű és ütemű „kihalási krízis”. A nyelvészek szerint a világon beszélt 6703 nyelv 6-11%-át már alig beszélik, és előrejelzéseik alapján 50-90% a XXI. század folyamán végleg el fog tűnni. Ha egy közösség elveszíti a nyelvét, nem lesz képes leírni és használni a növényeit. Bár a növénnyel kapcsolatos tudás eltűnése nem vonja maga után a növény kihalását, mégis általában ez történik, mivel a növényre vonatkozó tudás elvesztésével a közösség számára a növény megőrzésének érdeke is elvész. Az ősi nyelveket beszélő helyi és bennszülött népeket komolyan fenyegeti földjeik és forrásaik feletti szuverenitásuk, valamint kulturális hagyományaik elvesztése, továbbá a nyelvi asszimiláció erősödése. Marginalizálódásuk fokozódásával a helyi népek elveszítik innovatív készségüket, a fajok és ökológiai rendszerek gondozására vonatkozó értékes tudásukat. A hagyományos gazdálkodói közösségek, nyelvek és bennszülött kultúrák pusztulása tehát az emberi szellemi tőke drasztikus mértékű eróziáját jelenti. Ez pedig egyesek szerint olyan, mintha a túlélés útját mutató térképet veszítenénk el: nem leszünk képesek megőrizni a világ biológiai sokféleségét, ha nem őrizzük és tápláljuk azt az emberi sokféleséget, amely óvja és fejleszti azt.50 Terjed az a nézet, amely szerint a biológiai sokféleség fenntartásának és fejlesztésének sikere azon fog múlni, hogy sikerül-e kialakítani és kibontakoztatni a két ellentétes pólus, a formális és informális rendszerek kreatív kapcsolatát. Az informális rendszerrel való valódi együttműködés azt jelenti, hogy a bennszülött és vidéki gazdálkodói közösségek saját elemző és kísérleti tevékenységük támogatásához gyakorlati hatásköröket, kézzelfogható forrásokat kapnak - ennek érdekében a változásokra a formális rendszernek olyan szakmai, intézményi és politikai válto50 The Crucible II Group, Vol.I, p. 9.; The Crucible Group, 3. People zásokkal kell válaszolnia, amelyek eredményeként a tudományos kutatók munkájuk során egyenrangú partnerekként működnek együtt a közösségi innovátorokkal. A Dél rendelkezik a legnagyobb biológiai sokféleséggel és a felhasználásával kapcsolatos emberi tudás legnagyobb tárházával egyaránt. Az emberiség előtt álló kihívás nem az innováció további monopolizálása, hanem annak az útnak a megtalálása, amely a kétfajta innovációs rendszer közötti strukturális, illetve az intézményi és közösségi innovátorok közötti személyes együttműködés megvalósulásához vezet. A biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható felhasználásához fűződő elemi érdek azt követeli, hogy a növénygyűjtők, gazdálkodók, laboratóriumi kutatók, egyetemek és iparvállalatok új egyezségre lépjenek az emberiség jólétének biztosítására. Ezek a fellengzős szavak azonban nem kendőzhetik el a két eltérő rendszer egyesítése körüli alapvető hatalmi egyenlőtleneségeket, illetve kockázatokat.51 CBD v. TRIPS Az 1992-es riói csúcsértekezleten részt vevő küldöttek nagy részét meglepte az a heves vita, amely a CBD és a szellemi tulajdonjogok összefüggése kapcsán támadt. Egyes kormányok abban a meggyőződésben hagyták ott Riót, hogy a szellemi tulajdonjogok (amelyek alatt többnyire a szabadalmi rendszert értik) egyfajta modern technológiai gyarmatosítás fő eszközei, míg más delegációk abban a hitben távoztak, hogy a szabadalmi rendszer a nemzetgazdaságok liberalizációjának hatékony fegyvere. Máig vitás, hogy a szellemi tulajdonjogok az innováció és a technológiatranszfer Dél számára legfontosabb és gazdaságilag legkevésbé költséges eszközévé válnak-e, vagy épp ellenkezőleg: a külföldi irányítás nehezen kezelhető, forrásigényes és romboló hatású intézményrendszerévé.52 A szellemi tulajdonjogok alapvető társadalmi szerepe, hogy biztosítják az információ védelmét és a vele való rendelkezés lehetőségét. A genetikai forrásokban kódolt információ kereskedelmi értéke egyre nő, tekintettel arra, hogy e források alapján új növényfajták, gyógyszerek, gyom- és rovarirtó szerek, valamint új biotechnológiai termékek és eljárások fejleszthetők ki. A szellemi tulajdonjogi rendszer által biztosított kizárólagos jogok tartalma és terjedelme határozza meg, hogy ki használhatja fel a genetikai forrásokban foglalt információt, ami egyben a felhasználásból eredő hasznok eloszlását is döntően befolyásolja. Ily módon a szellemi tulajdonjogok nagy hatással vannak mind arra, hogy ki részesül a genetikai forrásokból származó hasznokból, mind pedig arra, hogy a genetikai források alapján milyen technológiákat fejlesztenek ki - e technológiák pedig a biológiai sokféleség megőrzését és fenntartható hasznosítását is befolyásolják. A szellemi tulajdonjogokhoz társított érték eredményeként a kereskedelmi érdek nyomása fokozódik a genetikai források feletti szellemi tulajdonjogok megszerzése irányában. Ez a nyomás és az általa formált szellemi tulajdonjogi rendszerek kihívásokat állítanak - egyes vélemények szerint akadályokat gördítenek - a CBD célkitűzéseinek megvalósítása elé. Éppen ezért különösen fontos a CBD szellemi 51 The Crucible Group, 1. Policy; 3. People 52 The Crucible Group, 1. Policy
