Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 második felében
40 Hírek, események Az egyéni felosztásban részt vevő műsorokban közreműködő előadóművészek jogdíját egy egyszerű arányosítási rend határozta meg. Az egyes előadók jogdíját részint közreműködésük jellege (vagyis, hogy a műsorban mint főszereplők, mint szereplők, vagy mint közreműködők vettek részt), részint pedig az ismétlésre került műsor hossza határozta meg. A szakmai szervezetek által kialakított rendszer külön vette figyelembe az érintett előadóművész művészeti ágát is. Önálló művészeti ágként jelentkezett a színművészet, a táncművészet, a hangszeres zene, az ének, az artistaművészet és a karmesterség, illetve a karvezetőség, így minden előadóművészeti tevékenységet lefedett a felosztási szabályzat. Az előadóművészek ismétlési jogdíjának alapjául szolgáló rendelkezések a szerzői jogi törvény 1994-es módosításakor kerültek az előadóművészi jogok körében meghatározásra. A jogszabályi háttér bővülésével az MTV-vel korábban kialakított helyzet annyiban változott, hogy az előadóművészek díjigénye jogszabályi alapot kapott, bővült továbbá azon felhasználások köre is, mely után a jogszabályok értelmében az előadóművészek díjigénnyel élhettek. III. Az Szjt. 74. § (2) bekezdése értelmében az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljából készült rögzítésének díjazására a 27. § rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük esetében is megfelelően alkalmazni kell. A 27. § szerint az írók, zeneszerzők és szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik felhasználásának kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának jogosítására és a felhasználásáért fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. A 27. § megfelelő alkalmazása a következő szöveget eredményezi, figyelemmel a 74. § (2) bekezdés első fordulatában meghatározottakra: Az előadóművészek képviseletében a rögzítetlen előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítéséért fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az előadóművészi jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. Mivel az idézett rendelkezés az előadóművészek esetében is közös jogkezelést ír elő, így az ÉJI rendszeresen közzéteheti az idézett törvényhelyen említett felhasználási módok tekintetében az előadóművészekre vonatkozóan megállapított jogdíjakat. A 74. § (2) bekezdése két előadóművészi jogot szabályoz. A szakasz első fordulata díjigényt, míg második fordulata (rögzített előadás lehívásra hozzáférhetővé tétele) a díjigényen túl engedélyezési jogot is biztosít az előadóművészeknek. Az ÉJI az eltérő típusú jogosultságokat egymástól szétválasztva kezelve 2001 januárjában kihirdette a rögzített előadás lehívásra hozzáférhetővé tétel engedélyezéséről szóló jogdíjközleményét (Magyar Közlöny 2001/4. száma), majd 2001 augusztusában - a felhasználókkal folytatott hosszas előzetes egyeztetések lezárását követően - az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazásáról és a felhasználás egyéb feltételeiről szóló jogdíjközleményét (Magyar Közlöny 2001/95. száma). A jogdíjközlemény alapján a sugárzás és a nyilvánossághoz történő átvitel céljára rögzített felvétel minden sugárzása, illetve más nyilvánossághoz közvetítése - annak ismételt megvalósítása esetén is - csak abban az esetben jogszerű, ha a felhasználó a jogdíjközleményben foglaltak teljesítésére megállapodást köt az előadóművészi teljesítményekkel kapcsolatos szomszédos jogok közös kezelését végző szervezettel, az ÉJI-vei. A jogdíjközlemény tárgyi hatálya a televíziós szervezet és a saját televízióműsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítő által sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára rögzített előadás első sugárzását követő ismételt sugárzásának díjára és felhasználási feltételeire terjed ki. Mivel az Szjt. 74.§ (2) bekezdésének első fordulata szűkítés nélkül minden sugárzás, illetve nyilvánossághoz történő átvitel céljára történt rögzítésre vonatkozik, a jogdíjközlemény tárgyi hatálya kiterjed azokra a felvételekre is, amelyeket a felhasználó megrendelésére és a műsorában történő sugárzás céljával más személyek rögzítettek, feltéve, hogy a felhasználó az ilyen felvétel sugárzására - annak bármely más felhasználását megelőzően - kizárólagosjogot szerzett. E három feltétel együttes fennállta esetén a felhasználó által kezdeményezett és céljait szolgáló rögzítési folyamat csupán technikai jellegű eszközcselekményt jelent, és a felhasználás tényleges megvalósítójának a sugárzásra kizárólagos jogot szerző felhasználót kell tekinteni. A jogdíjközleményben megállapított jogdíjak differenciáltak: függnek egyrészt a műsorszolgáltató típusától (közszolgálati, illetve nem közszolgálatinak minősülő műsorszolgáltatók), a műsorszolgáltatás vételkörzetétől (országos, körzeti, helyi műsorszolgáltatók) és a sugárzott felvétel perchosszától. A műsorszolgáltatók felhasználási tevékenysége nem minden esetben irányul önálló előadóművészi tevékenységek bemutatására. A televíziós műsorfolyam szerkesztésének általánosan használt eszköze, hogy egy adott műsor nézettségének növelése érdekében nem ritkán hetekkel a műsor tényleges sugárzását megelőzően rövid előzeteseket ismételnek. Ezen műsorelőzetesek tipikusan a műsor jellemzőnek ítélt részleteiből tartalmaznak válogatást oly módon, hogy egy részlet hossza sem haladja meg a pár másodpercet, céljuk pedig a figyelemfelhívás. Az ismétlések egy másik csoportjában az ismétlések célja egy önálló műsor színesebbé, érdekesebbé tétele. A televíziós stúdióbeszélgetéseket, híradásokat gyakran kísérik olyan rövid ismétlések, melyek valamilyen szempontból összefüggnek a tárgyalt témával, a beszélgetőpartnerrel vagy valamilyen közéleti, művészeti eseménnyel. Ezen felhasználások önálló előadóművészi tevékenység bemutatására nem alkalmasak. A jogdíjközlemény a televíziós műsorszolgáltatás sajátosságaira, és a korábban kialakult felhasználási szokásokra figyelemmel a fentiek alapján számos esetben mentesíti a felhasználót a jogdíj megfizetése alól. Nem kell a felhasználónak jogdíjat fizetnie a műsorelőzetes céljára ismételt műsorok, illetve a két percet meg nem haladó ismétlések után. A jogdíjfizetés nélkül is ismételhető műsorok köre úgy lett meghatározva, hogy a műsorszolgáltatókat terhelő jogdíjfizetési kötelezettség ne akadályozza aránytalanul a műsorszolgáltatók korábban kialakított műsorrendjét, de egyetlen esetben se lehessen önálló előadóművészi teljesítményt díjfizetés nélkül ismételten fel
