Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Tanulmányok. Jörg Reinbothe: A szerzői jog perspektívái Európában
A szerzői jog perspektívái Európában 3 lembe veszi az internetes hozzáférést biztosító és egyéb internetes szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak - mint a szerzői jogi klub új jövevényeinek-törvényes szükségleteit, akárcsak a licenciaszerződések felhasználói oldalának, a kereskedelmi felhasználóknak és a fogyasztóknak az érdekeit. Röviden: az irányelv a lehető legnagyobb mértékben kiegyensúlyozott. Az irányelv annyira teremt összhangot, amennyire lehetséges és szükséges. Azok, akik az irányelvet a harmonizáció állítólagos elégtelensége miatt bírálják, egyúttal azt is állítják, hogy a tagállamok számára nagyobb mozgásteret kellett volna engednie. Csakhogy az EK tagállamai, az Európai Parlament és az Európai Bizottság döntöttek így; az Európai Parlament jelentős többséggel, a Miniszterek Tanácsa egyhangúan. Magától értetődik, hogy az irányelv politikai kompromisszumot tükröz; ez a kompromisszum annyiban jó, amennyiben jól fogadják. Az irányelv figyelembe veszi az új technológiát annak ellenére, hogy az egy folyvást változó, mozgó célpont. Áthidalja a „copyright"- és a „droit d’auteur’’-rendszerű országok közötti filozófiai szakadékot, összhangban a szubszidiaritás elvével, amely megóvja az EK tagállamainak különböző jogi hagyományait. S végezetül: az irányelv világos fogalmi alapokra épít, híven követve az acquis communautaire részét képező korábbi irányelveket. Lehet, hogy el lehetett volna fogadni egy jobb irányelvet is - de csak egy jobb világban. 3. Gyors végrehajtás Az irányelv 2001. június 22-én lépett hatályba. Az EK tagállamainak 2002. december 22-ig kell nemzeti jogukat összehangolniuk vele. Akárhogy is, a tagállamoknak mielőbb végre kell hajtaniuk az irányelvet, lehetőség szerint anélkül, hogy újabb vitát nyitnának a rendelkezéseiről. Nem késlekedhetünk és egyetlen percet se vesztegethetünk el. Az irányelv elfogadása és végrehajtása a feltétele annak, hogy az Európai Közösség és a tagállamai megerősítsék a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (a WIPO- nak) az égisze alatt 1996-ban elfogadott ún. internet-szerződéseket, vagyis a WCT-t és a WPP-t. Ezek a szerződések nemzetközi szinten teremtettek alapot arra, hogy a szerzői jogi védelem a digitális korszak kihívásainak megfeleljen. Az Európai Közösség - 2001. március 16-án - már határozott arról, hogy tagállamaival együtt csatlakozik a két WlPO-szerződéshez. Emellett, az Európai Közösség és harmadik országok között létrejött társulási megállapodásokból következően, további 20 országot terhel az irányelv végrehajtásának kötelezettsége. Mindezekben az országokban az irányelv modellként szolgál a WCT-ből és a WPPT-ből adódó kötelezettségek teljesítésére. Következésképpen az irányelv több mint 40 országban és az Európai Közösségben ad majd útmutatást az említett szerződések ratifikációjához. Szinte valamennyi tagállam hozzálátott már a szükséges jogalkotás előkészítéséhez. Az Európai Bizottság - mind kétoldalú, mind sokoldalú alapon - rendszeresen találkozókat szervez a tagállamokkal, hogy megvitassa velük az irányelv végrehajtásának módozatait, azonosítva egyes rendelkezések átvételének legjobb modelljét, valamint, hogy felajánlja számukra a segítségét. Az első ilyen találkozót 2001. május 28-án már meg is tartották a tagállamokkal, a következőt pedig 2001. decemberre ütemezték. Ugyancsak decemberben, nevezetesen 2001. december 3-án és 4-én, az Európai Bizottság kétnapos találkozót szervezett a közép-európai és balti államok számára, hogy megvitassa velük az irányelv végrehajtását és a szerzői jog egyéb, közös érdeklődésre számot tartó kérdéseit. 4. A végrehajtás főbb kérdései A tagállamokkal való érintkezéseinkből kitűnt, hogy az irányelv végrehajtásával kapcsolatos eszmecserék a következő témákra fognak összpontosulni: a jogok alól engedett kivételek és a jogok korlátozásai, magáncélú másolás, továbbá a műszaki intézkedések védelme, különös tekintettel a digitális jogkezelésre. a) Az 5. cikk (1) bekezdése Az 5. cikk (1) bekezdése egyes - technikai jellegű - többszörözési cselekményekre vonatkozik és kötelező kivételt tartalmaz a többszörözés joga alól. Ez a rendelkezés új területre terjed ki; meglehetősen részletes; az Európai Parlamentben és a Tanácsban lefolytatott hosszadalmas viták eredményeként alakult ki. Logikus volna tehát, ha ezt a rendelkezést a tagállamok - pusztán bizonyos technikai adaptációkkal - „átmásolnák” nemzeti jogukba, kiegészítve ezzel az új szabállyal a szerzői jog alól a nemzeti jogukban már eddig is megengedett kivételeket. Úgy tűnik, hogy a tagállamok pontosan ezt a megközelítést részesítik előnyben. b) Egyéb korlátozások és kivételek - az 5. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alapján Az 5. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében található, megengedett kivételeknek és korlátozásoknak a többsége nem más, mint mindannak a tükörképe, amiről a tagállamok már eddig is rendelkeztek a nemzeti jogukban. Ezzel magyarázható, hogy a kivételek és korlátozások listája végül meglehetősen hosszúra sikeredett; a tagállamok biztosítani kívánták, hogy az 5. cikk csak minimális mértékben tegye szükségessé nemzeti szerzői joguk módosítását. Ebből az is következik, hogy az 5. cikket nem szabad úgy értelmezni és nem is értelmeztük úgy, mintha az ajánlatot vagy biztatást jelentene — „a la carte ” módon - arra, hogy a nemzeti jogrendszerekbe új kivételeket és korlátozásokat vezessenek be. A tagállamok valójában - úgy tűnik - nem hajlanak arra, hogy ebből a listából ötleteket merítsenek új kivételek bevezetéséhez, már csak azért sem, mert meglehetősen nehéznek bizonyulhat az új kivételeknek az 5. cikk (5) bekezdésében foglalt háromfokozatú mércéhez (az ún. „three-step test”-hez) való hozzáigazítása. Valószínűleg csupán a fogyatékos személyek javára az 5. cikk (3) bekezdésének b) pontjában engedett kivétel válik újdonságként „népszerűvé” egyes tagállamokban. A tagállamok ugyanakkor kötelesek ellenőrizni jelenlegi kivételeiket abból a szempontból, hogy azok besorolhatók-e a kivételeknek az 5. cikkben említett kategóriái közé, s hogy kielégítik-e a háromfokozatú mérce feltétele-
