Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjcgyértcsitő melléklete 107. évfolyam 4. 2002. augusztus KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Az Ml Európai Unió ■ Évkönyve 2001 Az Európai Unió évkönyve 2001; Szerkesztette Forgács Imre, Inotai András, Wéber Attila. - Osiris Kiadó, Budapest, 2002; ISBN 963 389 216 3, ISSN 1585-1508. 2001 az áttörés évének tekinthető az Európai Unió kibővitése szempontjából. Az előző évben írták alá a tizenötök a Nizzai Szerződést, amely tartalmazza mindazokat az intézményreform-lépéseket, amelyek szükségesek az új tagok csatlakozásához. A legújabb évkönyv ezúttal is a bőséges hazai szakirodalom kínálatából válogat, hogy bemutassa a változások irányát és azoknak magyarországi hatásait. A szerkesztők az eddigi témakörök bővítésével és a nagyobb terjedelemmel is szeretnék jelezni egyrészt a folyamatok felgyorsulását és a stratégiailag mérlegelendő kérdések nagy számát, másrészt azokat a hangsúlyeltolódásokat, amelyek a 2001. szeptember 11-i tragédia óta Európa számára is új dimenziókat jelentenek. Magyarország az uniós csatlakozás küszöbén a leginkább felkészült tagjelöltek egyikeként vesz részt a tárgyalásokon, s egyúttal a még hátralevő nehéz tárgyalási fejezetek lezárására készül. Ezzel egyidőben a hosszabb távú integrációs felkészülés is döntő szakaszába érkezett. Kidolgozásra várnak még azok a stratégiai tervek, koncepciók, amelyek már uniós tagállamként veszik számba bővülő lehetőségeinket például a gazdaság területén, és egyúttal segítik a felkészülést a tagsággal együtt járó elkerülhetetlen feszültségek kezelésére is. A Külügyminisztérium támogatásával megjelent kötet öt nagy témakört dolgoz fel. I. Európa-politika - Nizza előtt és után II. Gazdaság és integráció III. Európai jog - emberi jogok IV. A magyar csatlakozási folyamat - helyzetkép a belépés küszöbén V. Kül- és biztonságpolitika A kötet korábban már publikált cikkek gyűjteménye. A cikkek javarészt a Magyar Szemle, a Bővülő Európa, az Európai Tükör, az Európai Szemle, a Jogtudományi Közlöny, a Közgazdasági Szemle, a Magyar Jog, az Európai Jog, az Acta Humana, a Valóság és a Külpolitika korábbi számaiban jelentek meg. Az egyes fejezetek írói műveikkel, munkájukkal azt a véleményt igyekeznek erősíteni és szakmai érvekkel alátámasztani, hogy csak a kölcsönös előnyökön alapuló közös gondolkodás vezethet az Európa-ház mindenki számára elfogadható kialakításához. Módi Ferenc - a már korábban a Magyar Szemle 2001. 3^4. számában megjelent - Erkölcsi értékek az európai integrációban című tanulmányában a béke, az alkotmány, a szolidaritás és a kisebbségi jogok témakörének részletes kifejtésével világítja meg Magyarország jelenlegi helyzetét a csatlakozás folyamatában. Véleménye szerint „... az egyesült Európa létrejötte megkívánja az értékeken, jogokon, elveken, hagyományokon és megfelelő demokratikus eljárásokon alapuló, szilárd erkölcsi tartalmat.” Bende-Szabó Gábor - az Európai Tükör, 2000. 6. számában megjelent - Az Európai Közösségjoga című írásában részletesen foglalkozik egyes jogi fogalmak tisztázásával, valamint azzal, hogy a nemzeti jogalkotási kötelezettségnek milyen formában, milyen jogforrásban kell testet öltenie. Az Európai Közösség jogának rendszertani elhelyezését ismertetve áttér a közösségi jog rendszerének részletes tárgyalására. A konszenzusos jogforrások mellett a kodifikációs jogforrások témakörén belül kitér a jogalkotási alapra, a jogalkotó szervekre és azok eljárásaira, a közösségi rendeletre, irányelvre és határozatokra. Végül a bírói jogforrások alapos ismertetésével zárja tanulmányát. Forgács Imre - a Jogtudományi Közlöny 2001.6. számában megjelent - Európai alternatívák. Intézményi reformok és a Nizzai Szerződés című munkájának fejezetcímei már önmagukért beszélnek:- Reformviták és a 2000. évi kormányközi értekezlet- Az intézményi reformok legfontosabb elemei a Nizzai Szerződésben- A Bizottság összetétele és az elnök megnövelt hatásköre- Az Európai Parlament összetétele, hatásköre és az európai szintű politikai pártok- A szavazatok újraelosztása a Tanácsban- A minősített többség kiterjesztése
