Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- cs folyóiratszemle 93- A megerősített együttműködés- Az intézményi reform Nizza után A tanulmány végén a szerző elemzi a tagjelölt országoknak szánt intézményi férőhelyek problematikáját, a sokszoros kompromisszumkényszer alapján eldőlt intézményi reform jogi részletkérdéseit, valamint a tagállamok egyre növekvő fejlettségbeli különbségeit. Losoncz Miklós - az Európai Tükör 2001. 4. számában megjelent — A Gazdasági és Monetáris Unió és Magyarország nemzetközi versenyképessége című írásában a közeledésnek, majd a csatlakozásnak a magyar gazdaság versenyképességére gyakorolt várható hatásait elemzi. Részletesen kitér a csatlakozás követelményeire és annak szakaszolására, ismerteti a közös valuta előnyeit és hátrányait. Külön fejezetet szentel a mikrogazdasági és a makrogazdasági előnyök és hátrányok bemutatásának. Részletesen szól a Maastrichti Szerződés konvergenciakritériumairól és annak teljesíthetőségéről, valamint a magyar árfolyam-politikával szembeni követelményekről az EU- és az EMU-csatlakozásra való felkészülés idején. Végül ismerteti a Magyarország EMU-tagságával kapcsolatos főbb kihívásokat. Weller Mónika - az Acta Humana 2001.43. számában megjelent - Az Európai Unió Alapjogi Kartája című tanulmányában feltárja a Karta szükségessége, tartalma és jelentősége kérdésében nagymértékben megoszló véleményeket, valamint az elfogadása után is folytatódó vitákat. A téma fejezeteiméi a következők:- Az Alapjogi Karta elfogadásának szükségessége- A Karta jellege- A Kartában biztosított jogok forrása 1. Az Európai Közösségek alapító szerződései 2. Másodlagos közösségi jogok 3. Az Európai Bíróság esetjoga 4. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 5. Egyéb nemzetközi emberi jogi szerződések- A Karta tartalma 1. A méltóság 2. Szabadságjogok, polgárjogok és az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok 3. Egyenlőség és szolidaritás- A Karta jövője és lehetséges hatása Szabó László - a Bővülő Európa, 2001.1. számában megjelent - EU-tagsági esélyeink és csatlakozási várakozásaink a tények tükrében című írása a tagjelöltek versengését mutatja be egy kívülálló szemszögéből vizsgálva. Rámutat ugyanakkor arra is, hogy „...a magyar tárgyaló fél azt az álláspontot képviseli, hogy korlátozott tagfelvétel esetén a döntést az elért fejlődés eredményei, illetve az egyes nemzetgazdaságok teljesítményei alapján, egyedileg kell meghozni.” Táblázatok és grafikonok segítségével mutatja be a tagjelölt országok számitásba vehető csoportjainak jellemzőit, a nyugati elemzők értékelését az átmenet eredményességéről, valamint az „elsőkörös” átmeneti országok fő mutatóinak változásait. Juhász Pál és Mohácsi Kálmán - a Közgazdasági Szemle 2001.5. számában megjelent - Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra című közös munkája főleg a csatlakozás után bekövetkező lehetséges változásokra hívja fel a figyelmet. Az ár- és árszerkezet-változások, a termékpiaci arányváltozások, a kooperációs rend változásai mind abba az irányba mutatnak, hogy a szakágazati hálózatok kialakítása nélkül Magyarország nem lesz képes tartani a versenyt sem a hazai kisvállalkozásokkal, sem a nemzetközi cégekkel. Mindenképpen előre látható az élelmiszer-ipari fúzió, illetve a tartós szövetségalkotás kényszere, valamint az integrációs szereprendszer átalakulása az élelmiszer-vertikumban. A szerző felhívják a figyelmet arra is, hogy az élelmiszeripar beszállítói, nevezetesen a kellékgyártók és adalékanyag-beszállítók piaca az EU-ban sokkal nyitottabb, mint hazánkban az korábban szokásos volt. Egyben utalnak arra is, hogy az EU élelmiszeriparának versenyképessége feltétele a mezőgazdasági termelők boldogulásának is. Kiss J. László - a Magyar Szemle 2001.7-8. számában megjelent - Osztrák külpolitika és az EU kibővülése: aktív szomszédpolitika avagy ,, Közép-Európai Érdekközösség” az intergáció útján című tanulmánya részletesen ismerteti az unión belüli „közép-európai szövetség” kialakulásával Ausztria új helyfoglalásának lehetőségét, valamint az osztrák társadalomnak a keleti kibővüléssel szemben megfogalmazódó növekvő fenntartásait is. A kötet VI. Függelék részében részletes ismertetést találhatunk a magyar szerzők az Európai Unióról 2000-ben publikált műveiről, a csatlakozási tárgyalások fontosabb állomásairól (kronológiai áttekintés formájában), a kötet szerzőiről, valamint az Európai Unió információs és dokumentációs rendszeréről. A hivatalos dokumentumok ismertetésén túl az Európai Parlament Titkársága által megjelentetett kiadványok, bibliográfiák, általános segédletek, statisztikai kiadványok és adatbázisok széles tárházával találkozhat az olvasó. A fejezet tartalmazza a legfontosabb internetes forrásokat és elérési lehetőségeket, valamint az információs központok és hálózatok pontos címeit is. Minden fejezet végén jól használható és könnyen feldolgozható jegyzet és irodalomjegyzék található. Siklós Kata * * * Sigvald J. Harry son: Managing Know-Who Based Companies (Ismeretség alapú cégek menedzselése). Edward Elgar, 2000 (angol nyelven): ISBN 1 84064 3145 Nemrég ismerkedtünk meg a „technológia-intenzív cég’1 fogalmával és máris új fogalmat kell megtanulnunk: az „ismeretség alapú cégét”. E fogalmak ugyanakkor nagyon pontosak kifejezik a lényeget. A technológia-intenzív cégek legfőbb erőforrása az a képességük, hogy az új innovációs fejlesztési eredmények (technológiák) létrehozásában és/vagy hasznosításában lévő lehetőségek hatékony kiaknázásával tudnak versenyképessé válni, és jelentős sikereket elérni a piacon. Erre építik tevékenységi és fejlődési stratégiájukat. Hasonlóképpen, az ismeretség * Az angolszász szakirodalomban „technológia alapú” (technologybased)
