Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 második felében
32 Tidrenczel Béla maior” („force majeure”) ért a szeptember 11 -ei terrortámadás kapcsán. Az EPO jelezte, hogy erre való tekintettel megváltoztatja az EPC Végrehajtási Szabályzatának 85. és 90. szabályát. Felkérték az SPC tagállamait, hogy egy erre kijelölt elektronikus fórumon adjanak tájékoztatást ilyen irányú intézkedéseikről. Az MSZH ezt a tájékoztatást az ülés után a megadott fórumon közzétette. A munkacsoport 2002 májusában folytatja munkáját. A PCT reformjával foglalkozó WlPO-munkacsoport 1. ülése, Genf november 12-16. A munkacsoport ülése a megszokotthoz képest informális volt. A levezető elnök ezt az ülést inkább „ötletbörzének” nyilvánította, mely ötleteket a majdani bizottsági ajánlások megfogalmazásánál vennék figyelembe. Döntés született arról, hogy a WIPO honlapján a PCT reformjával foglalkozó elektronikus honlapot hoznak létre. Az MSZH-t az ülésen főosztályvezetői szintű küldöttség képviselte. A megtárgyalt főbb kérdéscsoportok.- A nemzetközi kutatás és elővizsgálat koordinálása, a nemzeti fázisba való lépés időpon tja A javaslat tárgya a kutatási jelentés (ISR) jelenlegi tartalmának megváltoztatása volt. Indokok: a nemzeti fázisba való lépés időpontjának felemelése 30 hónapra, bizonyos kis és középnagyságú, megjelölt és kiválasztott hivatalok erre irányuló igénye, a fejlődő országok elbírálóinak igénye, a PCT Elővizsgálati és Kutatási Szervek leterheltsége. Igény merült fel egy ún. Expanded International Search Report ( E1SR) kötelező vagy választható bevezetésére. Ez már magába foglalna egy bizonyos fajta szabadalmazhatósági véleményt is, amely eddig csak elővizsgálati jelentések esetében fordult elő. Megoszlottak a vélemények arról is, hogy ez utóbbi tartalom nyilvánosságra hozható-e. A Nemzetközi Iroda a fenti kérdéseket megvizsgálja és a legközelebbi ülésre részletes javaslatot készít.- A megjelölési rendszer fogalma és működése A javasolt reform szerint a nemzetközi bejelentés benyújtásával annak joghatása automatikusan kiterjedne az összes szerződő államra, mind nemzeti, mind regionális igényként, az országok egyenként történő megjelölése nélkül. Ezt a Végrehajtási Szabályzatnak a bejelentési kérelemre vonatkozó előírásai módosításával oldanák meg. Az automatikus megjelöléssel megszűnne a megjelölési díj, és egyetlen bejelentési díjat kellene fizetni. További követelmény lenne az ún. Communication by Request (COR = „közlés kérelemre”) rendszer általánossá tétele. E javaslatokhoz való bizottsági hozzáállás pozitív, bár egyhangú egyetértés nem alakult ki. A kérdéskör további viták tárgyát fogja képezni.- Javasolt módosítások a Szabadalmi Jogi Szerzc'ídéssel (PLT) való összhang megteremtésére Erre az összhangra főként az alábbi területeken van szükség: • a bejelentések tartalma, a bejelentési nap elismerésének követelményei, hiánypótlás; • a nemzetközi bejelentés nyelve, fordítási követelmények; • elsőbbség igénylése. A munkacsoport a nyelvi kérdéssel időhiányában nem kívánt foglalkozni. A javaslatokkal tovább foglalkoznak, a vita alapján újabb szövegtervezetek készülnek, amelyekben a PLT-nek megfelelő alternatív feltételek is szerepelnek majd. A WIPO Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottságának 6. ülése, Genf november 26-30. * Az ülésen hivatalunkat középvezetői szintű küldöttség képviselte a 72 ország, 31 államközi és nem kormányzati nemzetközi szervezet képviselői között. Két téma került napirendre: az adatbázisok védelme és a műsorsugárzó szervezetek jogainak védelme. Az első témában az elnök rövid áttekintést adott a nem eredeti adatbázisok védelmének kérdéséről és lehetőség nyílt a legutóbbi ülés óta bekövetkezett nemzeti változásokról szóló beszámolókra. A magyar küldöttség is tájékoztatást adott szerzői jogi törvényünknek a 2001. évi LXXVII. tv. által történt módosításáról. A második témában a legutóbbi ülés óta az EK és Ukrajna nyújtott be új javaslatokat. Az elnök indítványozta, hogy a bizottság az összehasonlító táblázat tartalomjegyzéke alapján vitassa meg a legfontosabb kérdéseket, így a meghatározásokat, a védelem kedvezményezettjeit, a nemzeti elbánást, a kizárólagos jogokat és az időbeli hatályt érintő szabályokat. A fogalmak köréből a broadcasting („műsorsugárzás”) érdemel kiemelést. Egyesek a Római Egyezményen, mások a WPPT-n alapuló hagyományos fogalmi elemből indultak ki. Az EK meghatározása szerint műsorsugárzás alatt a vezeték útján megvalósuló átvitel is értendő. A „webcasting” fogalom számos küldöttséget állásfoglalásra késztetett. Az ALAI, a CISAC, az AIR és az IFPI is hangsúlyozta a programhordozó jelek fontosságát, ezért nem lenne célszerű egybemosni a hagyományos műsorsugárzást és az eredeti interneten történő műsorszolgáltatást. A Titkárság javaslatára a következő ülésig elemző anyag készül a különböző sugárzási cselekményekről. A műsorsugárzó szervezeteket érintő anyagi jogi rendelkezések közül a legnagyobb figyelem a továbbközvetítés jogára irányult. Megoldásra vár az engedély nélküli, kábeles vezeték útján való továbbközvetítés problémaköre is. Figyelemre méltó WIPO adatok: a Szerzői jogi szerződéshez 2001. november 30-ig 29 állam, az Előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződéshez 27 állam csatlakozott. A következő ülés 2002 májusában lesz, témája a műsorsugárzó szervezetek jogainak kérdése. WIPO Iparjogvédelmi (ACE/IP) és Szerzői Jogi (ACMEC) Tanácsadó Bizottság közös ülése, Genf december 18-20. A két bizottság külön tartott korábbi ülésein világossá vált, hogy az iparjogvédelem területére koncentráló munkát érdemes összehangolni a szerzői jog területén folyó hasonló munkával. így került sor e két bizottság közös ülésére. Magyar részről az MSZH-t középvezetői küldöttség képviselte. Az általános vita során a résztvevők különösen hangsúlyozták az alábbiakat. * Lásd még Munkácsi Péter: Újabb fejlemények a rádió- és televíziós szervezetek nemzetközi szomszédos jogi védelmében, 41. oldal.
