Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Kevin G. Rivette, David Kline: Új értékek felismerése a szellemi tulajdonban
42 Kevin G. Rivcttc - David Klinc rox gazdag szabadalom-portfoliója jövedelmező új piaci lehetőségekhez juttathatja a vállalatot. Véleménye szerint a szabadalmak segítségével a vállalat visszanyerheti vezető szerepét a globális technológiai iparban. A szellemi tulajdon szerepének kihangsúlyozása Thomant a vezérigazgatók új generációjának jellegzetes képviselőjévé avatja. Ezek az üzleti vezetők úgy gondolkodnak, hogy ma, amikor a csatákat nem a piacok feletti uralomért vagy a nyersanyagokért, hanem az új ötletek és az újítások tulajdonjogáért vívják, a szellemi tulajdon menedzselésének a sikeres vállalkozás magkompetenciájává kell válnia. Egyelőre ugyan kisebbségben vannak, de Amerika legsikeresebb vállalatai - többek között a Microsoft, a Lucent, az IBM, a Dell, a Dow Chemical és a Gillette - az élen állnak. Mindannyian felismerték, hogy a tudásalapú gazdaságban megváltozott a verseny ökológiája, és a fizikai eszközök helyett a szellemi eszközök lettek a részvénytulajdonosi érték, illetve a versenyelőny legfontosabb forrásai. Ebben a változásban rejlik a vállalatok számára a következő nagy kihívás: ki kell tapasztalni, miként lehet a szabadalmakban rejlő erőt a lehető legjobban kiaknázni. A cikkben bemutatjuk, hogy a vállalatok miként menedzselhetik és fejleszthetik szabadalmaikat, nem csak mint jogi eszközöket, hanem mint hathatós pénzügyi és versenyzési fegyvereket, amelyek hozzájárulhatnak a vállalat sikeréhez, és növelhetik részvénytulajdonosi értékét. A szabadalmak és a szellemi tulajdon* kifejezéseket a cikkben egymással felcserélhetőnek tekintjük, valójában azonban a szabadalom - az üzleti titokhoz, a védjegyhez vagy a szerzői joghoz hasonlóan - csak egy típusa a szellemi tulajdonnak (vagyis a jogi védelem alatt álló szellemi eszközöknek). Két okból állítottuk fókuszba a szabadalmakat. Az egyik ok, hogy a szabadalom a szellemi tulajdon legkézzelfoghatóbb formája; a szabadalmak részesülnek a legerősebb jogi védelemben, és (a médián és a szórakoztatóiparon kívül) jelenleg a szabadalmak gyakorolják a legnagyobb hatást a vállalatok kereskedelmi sikerére és piaci értékére. A második ok, hogy a szabadalmi adatbázisokat méretük alapján akár az információ virtuális Alexandriai könyvtárának is nevezhetjük. Az új, automatizált adatbányászó és -megjelenítő szoftverekkel párosítva ezek az adatbázisok a versenyintelligencia gazdag forrásai lehetnek. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a siker nem múlhat kizárólag iparjogvédelmi stratégián, és semmiképpen nem helyettesítheti a jó minőségű termékeket, az olajozott működést vagy az eredményes marketinget. A stratégiai menedzsment és a szabadalmak használata azonban háromféleképpen is hozzájárulhat a vállalat kereskedelmi sikeréhez: megalapozza a szabadalom tulajdonjogából származó piaci előnyt, javítja a pénzügyi teljesítményt és növeli az átfogó versenyképességet. * A szellemi tulajdon oltalmi formáit általánosan két nagy területre osztják fel: szerzői jogvédelemre és iparjogvédelemre. Az utóbbi főként a következő kategóriákat foglalja magában: szabadalom, védjegy, használati minta, formatervezési minta, földrajzi árujelző. Mintegy köztes területet képvisel a szoftverek oltalma, amely az alkotás tárgyától és az adott ország jogszabályaitól függően hol a szerzői jog, (pl. Magyarországon is), hol a szabadalmi jog hatálya alá tartozik, illetve önálló oltalmi formaként (USA) jelenik meg. A szellemi tulajdonból fakadó piaci előny megalapozása A szabadalmak lehetővé teszik, hogy a vállalat megalapozza és megvédje előnyét a szellemi tulajdonok piaci versenyében. Ebben rejlik a legnagyobb hasznuk. A megfelelően felhasznált szabadalmak kategóriavezető termékekre, nagyobb piaci részesedésre és magas fajlagos fedezetre válthatók. Egyes esetekben akár egy új iparág alapjául is szolgálhatnak (mint például Chester Carlson eredeti xerográfiai szabadalma). Ez még kibontakozó e-kereskedelmi üzletágakra is érvényes annak ellenére, hogy erről a területről egykor azt gondolták, azé az előny, aki először tör be a piacra. A versenyt korlátozó tényezők megszűnése és az iparágak közötti határvonalak elmosódása az interneten arra enged következtetni, hogy a szabadalmak a megvédhető piaci előny megalapozásának egyik legeredményesebb — néha akár egyedüli - eszközévé válhatnak. A Bames & Noble például döbbenten ismerte fel, hogy — nem rendelkezvén szellemi tulajdonból származó előnnyel vagy szabadalmi védelemmel elektronikus riválisaival szemben - piaci részesedése könnyen egy kezdő könyvkereskedő, az Amazon zsákmánya lehet. Az Amazon.com-nak talán hasonló fenyegetéssel kellett volna szembenéznie egyre nagyobb számban színre lépő elektronikus versenytársai részéről, ha nem szabadalmaztatta volna „egy kattintásos” (one-click) megrendelés-feldolgozó rendszerét, melyet manapság széles körben utánoznak más internetes kiskereskedők. 1999 októberében az Amazon úgy döntött, hogy a szabadalmat eszközként fogja felhasználni a versenyben, és szabadalombitorlásért beperelte a Bames & Noble-t. A Priceline.com hasonlóképpen, „jelölje meg ön az árat” (name your own price) aukciós rendszerének szabadalma segítségével tartja sakkban versenytársait, ahogy ezt a Microsoft ellen nemrég indított szabadalombitorlási pere is bizonyítja. A következőkben azt elemezzük, hogy a szabadalmak milyen segítséget nyújthatnak a vállalatoknak a szabadalom tulajdonjogából származó előny megszerzésében. A magtechnológiák és üzleti eljárások védelme A szabadalmi stratégiával rendelkező vállalatok stratégiáj uk fókuszába azoknak a szabadalmazott technológiáknak a védelmét állítják, amelyek termékeiket és szolgáltatásaikat előnyhöz juttatják a versenytársak termékeivel és szolgáltatásaival szemben. A fent említett nagy hatású xerográfiai szabadalmak például lehetővé tették, hogy a Xerox csaknem húsz évig legálisan monopolizálja a fénymásológépek piacát; az eredmény: kétszámjegyű fajlagos fedezet- és nyereségnövekedés. Amikor azonban a Xerox arra kényszerült, hogy 1975-ben a szövetségi jóváhagyásra vonatkozó rendeletben (federal consent decree) szereplő feltételek szerint engedélyezze másolástechnológiai szabadalmai felhasználását, a vállalat piaci részesedése, fedezete és iparági dominanciája nagy ütemben csökkent. (Később bírói határozatok megdöntötték azt az elméletet, amely kimondta, hogy a szabadalmak természettől fogva versenyellenesek).
