Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Munkácsi Péter: 1996 után – aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű védelméről. I. rész: Az európai tagállamok joggyakorlata
1996 után - aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű védelméről 31 pereseknek sikerült egy CD-n rögzíteniük a felperes teljes német előfizetői listáját, amelyet 49.90 DEM-ért értékesítettek, továbbá piacra hoztak olyan CD-t is, amelynek felhasználói be tudták azonosítani a telefonszámok tulajdonosainak kilétét. 1992-től kezdte meg az elsőrendű felperes elektronikus telefonkönyveinek németországi terjesztését 3 CD-t tartalmazó kiszerelésben, 39.50 DEM áron. 1995 őszén a telefonkönyvek ára 90 DEM-re csökkent, majd 1996 márciusától az elsőrendű felperes egy önálló CD-s telefonkönyvet forgalmazott 29.50 DEM összegért. Az elsőrendű felperes állítása szerint szerzőijog-sértés történt és intézkedés foganatosítását kérte annak megállapítására, hogy a) az alpereseknek csupán a szkennelés eredményeként sikerült előállítaniuk a telefonkönyvüket és a felperesek szerzői jogait megsértették, b) az alperesek megsértették a felperes adatbázison fennálló jogát a telefonszámok összegyűjtése vonatkozásában és végül c) az alperesek cselekménye ellentétes a tisztességtelen versenyről szóló törvény (UWG) rendelkezéseivel. A felperesek keresetét, valamint a fellebbezésüket elutasították. A felperesek ezek után a Szövetségi Bírósághoz fordultak, amely a fellebbviteli fórum döntését megváltoztatta. A BGH megállapításai szerint nem áll fenn szerzői jogi védelem a telefonkönyveken. Ezek a német szerzői jogi törvény szerint irodalmi műveknek, azonban nem személyhez fűződő szellemi alkotásoknak (persönliche geistige Schöpfungen) minősülnek. Nem érik el azt a szükséges alkotási szintet sem, hogy gyűjteményes műként (Sammelwerk) lehessen védelmet biztosítani.20 A telefonkönyvek adatbázisoknak minősülnek az adatbázis-irányelv értelmében és az adatbázisjog védi azokat, mivel tartalmuk megszerzése, megjelenítése, folyamatos gyűjtése és felülvizsgálata a felperesek részéről jelentős ráfordítást igényelt. A védelem független attól, hogy az adatbázis elektronikus formában található. A Deutsche Telekom privatizációját követően a védelmet nem lehet azon az alapon megvonni, hogy a kérdéses művek szolgálati művekként jöttek létre. Ehhez kapcsolódóan a BGH megállapította, hogy alperesek magatartása versenyellenesnek minősül, hiszen a felperesek elestek a folyamatosan végzett tevékenységeikből eredő jelentős gazdasági előnytől. Első- és másodrendű felperesek külön-külön jogosultak a meghagyás és a kártérítés igénylésére. Nem semmisíthetők meg azonban az alperesek által előállított telefonkönyvek még meglévő másolatai, csupán azok teijesztése tiltható meg.21 * 2.2. Hollandia — NVM v. De Telegraaf („El Cheapo Hollandiában külön törvény (Databankenwet) tette az irányelvet a nemzeti jog részévé, így az adatbázisok védelmét egyfelől a szerzői jog (Auteurswet), másfelől az említett külön adatbázistörvény biztosítja. Az új törvény 1999. július 20 Gesetz über Urheberrecht und verwandte Schutzrechte (Urheberrechtsgesetz-UrhG) vom 9. September 1965. BGBl. I. S. 1273, Art. 2 (1) 1., Art.2 (2), Art 4 és 5. 21 A jogeset megismerhető többek között: Matthias Leistner, Der neue Rechtsschutz des Datenbankenherstellcrs. Überlegungen zu Anwendungsbereich, Schutzvoraussetzungen, Schutzumfang sowie zur zeitlichen Dauer des Datenbankhcrstcllerrechts gemäß §§ 87a ^ ff.UrhG., GRUR Int. 1999, 819-839. oldal. 2" Hoge Raad 2002. március 22-i döntése, ügyszám: C01/070HR, interneten közzétéve a www.rcchtspraak.nl honlapon. 21-i hatálybalépése óta már számos alacsonyabb szintű bírói döntés született,23 a Legfelsőbb Bíróság 2002 márciusában az ún. „El Cheapo”-ügy kapcsán foglakozott első alkalommal e kérdéssel. A holland ingatlanügynökök szövetsége (Nederlandse Vereining van Makelaars - NVM) eljárást indított a De Telegraaf napilap kiadójával szemben. Ez utóbbi webalapű keresőszolgáltatást („El Cheapo”) működtetett a www.elcheapo.nl alatt, amelyen lehetővé tette az eladásra felkínált ingatlanok megtekintését a felhasználók számára. Az El Cheapo szervere számos ingatlanfájlt érintett, többek között az NVM-ét is a www.nvm.nl alatt. Miután az El Cheapo az NVM adatbázisából saját szerverére adatokat mentett, a keresés eredményeit a saját weboldalán mutatta be. Az NVM keresete inter alia az adatbázisán fennálló jogai megsértésére irányult. A per szerzői és az adatbázisjogokat érintő egyéb más vonatkozásaitól eltekintve, a fő kérdés arra irányult, hogy az NVM ingatlanoldalai mennyiben tekinthetők adatbázisnak a vonatkozó törvény értelmében. A törvény az adatbázis fogalmát az irányelv szerint állapította meg, vagyis önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, és a tartalmi elemekhez elektronikus úton vagy más módon egyedileg hozzá lehet férni. Az adatok megszerzése, ellenőrzése és megjelenítése jelentős ráfordítást igényel. A ráfordítás mennyiségileg vagy minőségileg, illetve mindkét szempontból is lehet jelentős. A hágai kerületi bíróság elnökének 2000. szeptemberi döntése szerint az El Cheapo által az NVM honlapján végzett adat-visszakeresés jogosulatlan kimásolásnak és újrahasznosításnak minősül az adatbázistörvény értelmében. A bíróság kimondta, hogy még a kisszámú adatkimásolás is minőségileg jelentős kimásolásnak minősülhet, ha ez a néhány adat nagy értéket képvisel a végső felhasználók számára. Az elsőfokú bíróság döntését a hágai fellebbviteli bíróság 2000. december 21-én megváltoztatta. Megállapította, hogy az ingatlanokra vonatkozó információk gyűjteménye technikai értelemben vett adatbázisnak tekinthető. A bíróság álláspontja szerint nem áll fenn a szükséges jelentős ráfordítás feltétele, hiszen az NVM egyes ingatlanügynökei belső hálózaton hoztak létre adatbázist. Ennek következtében az adatbázis csupán más tevékenységek„hasznos melléktermékeként” vehető számításba. A fellebbviteli fórum döntése a „spin-offelméleten alapul, amelyet a holland igazságügyi minisztérium az adatbázistörvény parlamenti vitái során az indokolásban fejtett ki.24 Az elmélet szerint az NVM nem élvez listáin, nyilvántartásain adatbázisjogi védelmet, hiszen az adatbázis elkészítésében nem mutattak ki jelentős ráfordítást. A legfelsőbb bíróság azonban úgy rendelkezett, hogy sem a közösségi irányelv, sem a holland adatbázistörvény nem támogatja a ,,y/?/>;-o/T’-elméletet. Téves az a miniszteri vélekedés, hogy az adatbázis valamennyi elhatárolható céljára külön-külön jelen-23 Lásd: Hugenholtz, P. Bernt, The New Database Right: Early Case Law from Europe, www.ivir.nl/publications/hugcnholtz/fordham2001.html 24 Amíg a holland fellebbviteli fórumok más döntései is a ,spin-oJf'elméleten alapultak, így pl. az amhemi fellebbviteli bíróság 1997. április 15-cnaÁ7Wv. Dencla International and othersü gyben vagy a hágai fellebbezési bíróság 2001. január 30-i NOS v. De Telegraaf ügyben hozott döntéseiben, addig az alacsonyabb szintű biróságok elutasították azt, lásd pl. a hágai kerületi bíróság elnökének 2000. szeptember 12-én kelt ítéletét aKPN v. AS-ügyben.
