Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 4. szám - Munkácsi Péter: 1996 után – aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű védelméről. I. rész: Az európai tagállamok joggyakorlata

30 Munkácsi Péter mokban néhány hónappal később, május 23-án Moorhead képviselő az európai irányelvvel több vonatkozásban meg­egyező törvényjavaslatot terjesztett elő, amely azonban az éles kritikai támadások következtében lekerült a Kong­resszus 104. ülésszakának napirendjéről.7 Az ENSZ Szelle­mi Tulajdon Világszervezetének (a továbbiakban: WIPO) Szakértői Bizottsága 1996. februári ülésén javaslatot tett az adatbázisokat érintő nemzetközi szerződés (Treaty on Intellectual Property in Respect of Databases) megtárgya­lásáról az év végén megrendezendő diplomáciai értekezle­ten, azonban december 20-án, az értekezlet utolsó napján nem született a tárgyban végső szövegváltozat.8 Az elkövetkezendőkben mind a jelen írás, mind a soron következendő munkák az 1996 óta eltelt időszakot kíván­ják vizsgálat alá vonni, és az európai, illetve a nemzetközi tendenciákat szeretnék az olvasókkal megismertetni. A szerző szándéka szerint egy-egy további önálló részben bemutatásra vár az Európai Bíróság e tárgyban a közeljö­vőben kialakítandó értelmezési és ítélkezési gyakorlata,9 továbbá a WIPO-n belüli újabb fejlemények.1(1 7 Database Investment and Intellectual Property Antipiracy Act of 1996, H.R. 3531. A következő, a 105. ülésszak folyamán, 1997. október 9-én a Képviselők Háza, majd módosított változatban 1998. május 20-án a Szenátus elé került Howard Coble, a Szellemi Tulajdon Albizottság ve­zetőjének nevével jelzett törvényjavaslata ( „The Collections of Information Antipiracy Act” H.R. 2652). A 106. ülésszakra 1999. janu­ár 19-én hasonló név alatt új javaslat került előterjesztésre (The Collections of Information Antipiracy Act, H.R. 354). Az utóbbi két „Bili” közös jellemzője a szoros szellemi kapcsolat mind az adatbázis­irányelvhez, mind a A/oor/iearJ-javaslathoz. Az amerikai javaslatokról bővebben, összehasonlítva az angol szabályozással lásd Mark J. Davison, Proposed U.S. Database Legislation: A Comparison with the U.K. Database Regulations [1999] E.l.P.R. 279. oldal. 8 A szövegjavaslatot tartalmazó dokumentum száma: CRNR/DC/6. A diplomáciai értekezleten elfogadott ajánlás (CRNR/DC/100) szerint az illetékes WIPO irányító testületek - WIPO közgyűlése, a Berni Unió gyűlése - rendkívüli ülésszakát 1997 első negyedévében össze kell hívni a szerződésjavaslatot érintő előkészítő munka további üte­mezésére. A diplomáciai értekezlet c tárgyban le nem zárult munkájá­ról, valamint az 1997 szeptemberében megrendezett informális talál­kozó óta eltelt eseményekről részletesen Mihály Ficsor, The Law of Copyright and Internet. The 1996 WIPO Treaties, their Interpretation and Implementation, Oxford University Press, New York, 2002, Chapter 2, G 2.42-2.43; Chapter 10, D 10.56-10.61; Jörg Reinbothe and Silke von Lewinski, The WIPO Treaties 1996: Ready to Come into Force [2002] E.l.P.R. 199. oldal, 207-208. oldal 9 A két folyamatban lévő ügy száma és elnevezése: C-46/02, Fixtures Marketing v. Oy Vcikkaus Ab; C-203/02, The British Horscracing Board Limited, The Jockey Club and Weathcrbys Group Limited v.William Hill Organization Limited. 10 A WIPO Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága (SCCR) 1998. novemberi első ülésétől kezdődően napirenden volt az adatbá­zisok stiigeneris védelmének kérdése. Az ötödik ülésen az SCCR egy vagy több tanulmány elkészítése miatt fordult a Nemzetközi Irodához, amcly(ck) tárgyát a sni generis adatbázis-védelem gazdasági kihatá­sainak elemzése képezné, különösen a fejlődő államok vonatkozásá­ban. (Lásd erről Ficsor, id. mű D 10.61). Öt tanulmány készült el a he­tedik ülésre (SCCR/ 7/2; SCCR/ 7/3; SCCR/ 7/4; SCCR/ 7/5; SCCR/ 7/6). Mivel számos küldöttség jelezte, hogy a tanulmányok alapo­sabb, részletesebb feldolgozásához több időre van szükségük, továb­bá Argentína szerint fontos lenne egy, a latin-amerikai régióval foglal­kozó tanulmány elkészítése; valamint hogy Marokkó és Egyiptom esetében az arab nyelvű szövegváltozat, míg Kína vonatkozásában a kínai nyelvre történő fordítás jelentene további segítséget, ezért való­színűsíthető, hogy az érdemi munka a 2002 novemberében megrende­zésre kerülő nyolcadik ülésen várható. 2. Az első jogesetek A tagállamok 1998. január 1. napjáig kaptak határidőt az adatbázis-irányelv rendelkezéseinek a nemzeti jogukba történő átültetésére. E határidőt mindössze Ausztria,11 az Egyesült Királyság,11 12 Németország13 és Svédország14 tar­totta be. A legtöbb tagállam az irányelv átvételét 1998 és 2000 között hajtotta végre.'5 Írország esetében a folyamat­ban lévő szerzői jogi reformtörekvések ellenére nem való­sult meg az implementáció, sőt, az Európai Bíróság ítéleté­ben mondta ki az irányelv átvételének elmaradását.16 Amióta az adatbázis-irányelv Európában a tagállamok, va­lamint a csatlakozás előtt álló országok szellemi tulajdonjogá­nak részét képezi,17 az egyes tagállamok legmagasabb szintű nemzeti bírói fórumai számos figyelemre méltó döntést hoz­tak, amelyekből a jelen tanulmány ad rövid válogatást.18 2.1. Németország - Tele-Info-CD19 Az európai legmagasabb szintű bíróságok közül talán a né­met Szövetségi Legfelsőbb Bíróság {Bundesgerichtshof - BGH) hozott első alkalommal az adatbázisjogot érintő dön­tést 1999 májusában. A felperes Deutsche Telekom a leány­­vállalatát (a perben másodrendű felperes) bízta meg telefon­könyvek és más fogyasztói jegyzékek elektronikus formá­ban történő megjelentetésével. A telefonkönyveket, ame­lyek kiadását reklámbevételekből fedezték, Németország­ban adták ki. Az első- és másodrendű alperesek beszkennel­­ték a felperesek telefonkönyveit, majd az azokat tartalmazó adatokat CD-ROM-ra konvertálták át. 1996 folyamán az al­11 „Urheberrcchtsgcsetz-Novclle 1997”, BGBl. I. - Ausgegeben am 9. Jänner 1998 - Nr. 25, 505ff. 12 The Copyright and Rights in Databases Regulations 1997 - made on 18,h December 1997 - S.l. 1997, No. 3032. 13 Informations- und Kommunikationsdienstc-Gesetz - luKDG vom 22. Juli 1997, BGBl 1997 I, 1870ff. 14 1997:790 Törvény 1997. 11.6-án 15 Lásd részletesen Caster, Jens, The EC suigeneris right revisited after two years: a review of the practice of database protection in the 15 EU Member States, Tolley’s Communication Law, Vol. 5, No. 3,2000, 87. oldal. 16 A C-370/99 sz. ügyben (Európai Közösségek Bizottsága v. Írország) 2001. január 11. napján kelt Európai Bíróság döntése. 17 A hatályos magyar szabályozás összhangban áll az adatbázis-irányelv rendelkezéseivel. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) nagymértékben összehangolta az adatbázisok szerzői jogi védelmének szabályait a közösségi normával. Az adatbá­zisok sui generis, azaz nem szerzői jogi védelmének bevezetését a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvény valósította meg. Magyar nyelven az adat­bázisok közösségi és hazai jogvédelméről lásd Boytha György: Ipar­jogvédelem, szerzői jog. In: Király Miklós (szerk.) Az Európai Kö­zösség kereskedelmi joga. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Buda­pest, 1999, VII. fejezet, 10. § 6. pont, 374—377 oldal; Fa hűli Gábor: A magyar szerzői jog közelítése az európai joghoz. In: Vékás Lajos (szerk.); Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban, KJK-Kcrszöv Budapest 2001, Negyedik rész, 2. fejezet, 314-326. oldal; uö: Az adattár szerzői jogi védelme, Ipatjogvé­­delmi és Szerzői Jogi Szemle (ISZJSZ), 2001. augusztus, 5. oldal; Gyertyánfy Péter: Meddig terjedjen a szerzői jog? JK 2001 szeptem­ber, 344—345. oldal; uö., A szerzői jogharmonizáció eredményei az EU-ban, JK 2002. június, 2.7.2. pont [ 279. oldal]. 18 Az adatbázisokra vonatkozó európai esetjog áttekintésére lásd: Hugenholtz, P. Bernt, The New Database Right: Early Case Law from Europe, www.ivir.nl/publications/hugenholtz/fordham2001 .html 19 BGH 1999. május 5-i döntése, ügyszám: I ZR199/96,2002, E.C.D.R. 22. oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents