Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Munkácsi Péter: 1996 után – aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű védelméről. I. rész: Az európai tagállamok joggyakorlata
30 Munkácsi Péter mokban néhány hónappal később, május 23-án Moorhead képviselő az európai irányelvvel több vonatkozásban megegyező törvényjavaslatot terjesztett elő, amely azonban az éles kritikai támadások következtében lekerült a Kongresszus 104. ülésszakának napirendjéről.7 Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének (a továbbiakban: WIPO) Szakértői Bizottsága 1996. februári ülésén javaslatot tett az adatbázisokat érintő nemzetközi szerződés (Treaty on Intellectual Property in Respect of Databases) megtárgyalásáról az év végén megrendezendő diplomáciai értekezleten, azonban december 20-án, az értekezlet utolsó napján nem született a tárgyban végső szövegváltozat.8 Az elkövetkezendőkben mind a jelen írás, mind a soron következendő munkák az 1996 óta eltelt időszakot kívánják vizsgálat alá vonni, és az európai, illetve a nemzetközi tendenciákat szeretnék az olvasókkal megismertetni. A szerző szándéka szerint egy-egy további önálló részben bemutatásra vár az Európai Bíróság e tárgyban a közeljövőben kialakítandó értelmezési és ítélkezési gyakorlata,9 továbbá a WIPO-n belüli újabb fejlemények.1(1 7 Database Investment and Intellectual Property Antipiracy Act of 1996, H.R. 3531. A következő, a 105. ülésszak folyamán, 1997. október 9-én a Képviselők Háza, majd módosított változatban 1998. május 20-án a Szenátus elé került Howard Coble, a Szellemi Tulajdon Albizottság vezetőjének nevével jelzett törvényjavaslata ( „The Collections of Information Antipiracy Act” H.R. 2652). A 106. ülésszakra 1999. január 19-én hasonló név alatt új javaslat került előterjesztésre (The Collections of Information Antipiracy Act, H.R. 354). Az utóbbi két „Bili” közös jellemzője a szoros szellemi kapcsolat mind az adatbázisirányelvhez, mind a A/oor/iearJ-javaslathoz. Az amerikai javaslatokról bővebben, összehasonlítva az angol szabályozással lásd Mark J. Davison, Proposed U.S. Database Legislation: A Comparison with the U.K. Database Regulations [1999] E.l.P.R. 279. oldal. 8 A szövegjavaslatot tartalmazó dokumentum száma: CRNR/DC/6. A diplomáciai értekezleten elfogadott ajánlás (CRNR/DC/100) szerint az illetékes WIPO irányító testületek - WIPO közgyűlése, a Berni Unió gyűlése - rendkívüli ülésszakát 1997 első negyedévében össze kell hívni a szerződésjavaslatot érintő előkészítő munka további ütemezésére. A diplomáciai értekezlet c tárgyban le nem zárult munkájáról, valamint az 1997 szeptemberében megrendezett informális találkozó óta eltelt eseményekről részletesen Mihály Ficsor, The Law of Copyright and Internet. The 1996 WIPO Treaties, their Interpretation and Implementation, Oxford University Press, New York, 2002, Chapter 2, G 2.42-2.43; Chapter 10, D 10.56-10.61; Jörg Reinbothe and Silke von Lewinski, The WIPO Treaties 1996: Ready to Come into Force [2002] E.l.P.R. 199. oldal, 207-208. oldal 9 A két folyamatban lévő ügy száma és elnevezése: C-46/02, Fixtures Marketing v. Oy Vcikkaus Ab; C-203/02, The British Horscracing Board Limited, The Jockey Club and Weathcrbys Group Limited v.William Hill Organization Limited. 10 A WIPO Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága (SCCR) 1998. novemberi első ülésétől kezdődően napirenden volt az adatbázisok stiigeneris védelmének kérdése. Az ötödik ülésen az SCCR egy vagy több tanulmány elkészítése miatt fordult a Nemzetközi Irodához, amcly(ck) tárgyát a sni generis adatbázis-védelem gazdasági kihatásainak elemzése képezné, különösen a fejlődő államok vonatkozásában. (Lásd erről Ficsor, id. mű D 10.61). Öt tanulmány készült el a hetedik ülésre (SCCR/ 7/2; SCCR/ 7/3; SCCR/ 7/4; SCCR/ 7/5; SCCR/ 7/6). Mivel számos küldöttség jelezte, hogy a tanulmányok alaposabb, részletesebb feldolgozásához több időre van szükségük, továbbá Argentína szerint fontos lenne egy, a latin-amerikai régióval foglalkozó tanulmány elkészítése; valamint hogy Marokkó és Egyiptom esetében az arab nyelvű szövegváltozat, míg Kína vonatkozásában a kínai nyelvre történő fordítás jelentene további segítséget, ezért valószínűsíthető, hogy az érdemi munka a 2002 novemberében megrendezésre kerülő nyolcadik ülésen várható. 2. Az első jogesetek A tagállamok 1998. január 1. napjáig kaptak határidőt az adatbázis-irányelv rendelkezéseinek a nemzeti jogukba történő átültetésére. E határidőt mindössze Ausztria,11 az Egyesült Királyság,11 12 Németország13 és Svédország14 tartotta be. A legtöbb tagállam az irányelv átvételét 1998 és 2000 között hajtotta végre.'5 Írország esetében a folyamatban lévő szerzői jogi reformtörekvések ellenére nem valósult meg az implementáció, sőt, az Európai Bíróság ítéletében mondta ki az irányelv átvételének elmaradását.16 Amióta az adatbázis-irányelv Európában a tagállamok, valamint a csatlakozás előtt álló országok szellemi tulajdonjogának részét képezi,17 az egyes tagállamok legmagasabb szintű nemzeti bírói fórumai számos figyelemre méltó döntést hoztak, amelyekből a jelen tanulmány ad rövid válogatást.18 2.1. Németország - Tele-Info-CD19 Az európai legmagasabb szintű bíróságok közül talán a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság {Bundesgerichtshof - BGH) hozott első alkalommal az adatbázisjogot érintő döntést 1999 májusában. A felperes Deutsche Telekom a leányvállalatát (a perben másodrendű felperes) bízta meg telefonkönyvek és más fogyasztói jegyzékek elektronikus formában történő megjelentetésével. A telefonkönyveket, amelyek kiadását reklámbevételekből fedezték, Németországban adták ki. Az első- és másodrendű alperesek beszkennelték a felperesek telefonkönyveit, majd az azokat tartalmazó adatokat CD-ROM-ra konvertálták át. 1996 folyamán az al11 „Urheberrcchtsgcsetz-Novclle 1997”, BGBl. I. - Ausgegeben am 9. Jänner 1998 - Nr. 25, 505ff. 12 The Copyright and Rights in Databases Regulations 1997 - made on 18,h December 1997 - S.l. 1997, No. 3032. 13 Informations- und Kommunikationsdienstc-Gesetz - luKDG vom 22. Juli 1997, BGBl 1997 I, 1870ff. 14 1997:790 Törvény 1997. 11.6-án 15 Lásd részletesen Caster, Jens, The EC suigeneris right revisited after two years: a review of the practice of database protection in the 15 EU Member States, Tolley’s Communication Law, Vol. 5, No. 3,2000, 87. oldal. 16 A C-370/99 sz. ügyben (Európai Közösségek Bizottsága v. Írország) 2001. január 11. napján kelt Európai Bíróság döntése. 17 A hatályos magyar szabályozás összhangban áll az adatbázis-irányelv rendelkezéseivel. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) nagymértékben összehangolta az adatbázisok szerzői jogi védelmének szabályait a közösségi normával. Az adatbázisok sui generis, azaz nem szerzői jogi védelmének bevezetését a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvény valósította meg. Magyar nyelven az adatbázisok közösségi és hazai jogvédelméről lásd Boytha György: Iparjogvédelem, szerzői jog. In: Király Miklós (szerk.) Az Európai Közösség kereskedelmi joga. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999, VII. fejezet, 10. § 6. pont, 374—377 oldal; Fa hűli Gábor: A magyar szerzői jog közelítése az európai joghoz. In: Vékás Lajos (szerk.); Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban, KJK-Kcrszöv Budapest 2001, Negyedik rész, 2. fejezet, 314-326. oldal; uö: Az adattár szerzői jogi védelme, Ipatjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle (ISZJSZ), 2001. augusztus, 5. oldal; Gyertyánfy Péter: Meddig terjedjen a szerzői jog? JK 2001 szeptember, 344—345. oldal; uö., A szerzői jogharmonizáció eredményei az EU-ban, JK 2002. június, 2.7.2. pont [ 279. oldal]. 18 Az adatbázisokra vonatkozó európai esetjog áttekintésére lásd: Hugenholtz, P. Bernt, The New Database Right: Early Case Law from Europe, www.ivir.nl/publications/hugenholtz/fordham2001 .html 19 BGH 1999. május 5-i döntése, ügyszám: I ZR199/96,2002, E.C.D.R. 22. oldal.
