Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Munkácsi Péter: 1996 után – aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű védelméről. I. rész: Az európai tagállamok joggyakorlata
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 4. 2002. augusztus MUNKÁCSI PÉTER 1996 után -aktualitások az adatbázisok nemzetközi szintű védelméről I. rész: Az európai tagállamok joggyakorlata 1. Bevezetés Nem volt ellentmondásoktól mentes a XX. század utolsó évtizedeiben - az információs társadalom kezdetén - a rendszerezett ismereteket vagy más elemeket tartalmazó adatbázisok (pl. enciklopédiák, bibliográfiák, jogszabálygyűjtemények, telefonkönyvek) új műtípusként történő besorolása mind a kontinentális, mind az angolszász szerzői jog XIX. századi értelemben vett klasszikus irodalmi és művészeti műfaji meghatározásai mellé. Az adatbázisok szerzői jogi védelméről az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény Párizsban, 1971. július 24-én felülvizsgált szövege rendelkezik, amelynek 2. cikke (5) bekezdése kimondja, hogy „az irodalmi vagy művészeti műveknek az anyag kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotásnak minősülő gyűjteményei [...] a gyűjtemény részét alkotó egyes művek szerzőit megillető jogok sérelme nélkül a jellegüknél fogva részesülnek védelemben.”1 A Berni Egyezmény a „szellemi alkotás” fogalmát nem határozta meg, így az egyezmény tagállamai számára újabb értelmezési játéktér nyílt meg. Az adatbázison fennálló védelem nem jelenti a tartalmát képező anyagok védelmét, ha viszont a tartalom szerzői jogi védelem alatt áll, nem jelenti, hogy az adatbázis a tartalom védettsége következtében élvez szerzői jogi védettséget.- Ez a gondolatmenet tükröződik a TRIPS-egyezmény 10. cikke (2) bekezdésében is: „Védettek az adatállományok vagy más anyagok, akár gép által olvasható formában, akár más formában, amelyek tartalmuk kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotások. Ez a védelem, amely nem terjed ki magára az adatra vagy anyagra, nem károsíthatja a magán az adaton vagy anyagon fennálló semmilyen szerzői jogot.”1 2 3 * Az adatbázisok jogi védelme tehát a szerzői jog (klasszikus) alapelvei mentén biztosítható; az Amerikai Egyesült Államokban vizsgálatra szorult azonban a létrehozott gyűj1 Kihirdette: 1975. évi 4. tvr. 2 Pálos György: Adattár, VII. fejezet, ad 61 .§, 296. oldal in Gyertyánjy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata, KJK-Kerszöv, Budapest, 2000. A szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit rendező TRIPS-egyezményt a 72/1994 (XII. 27.) OGY határozat erősítette meg. Az egyezményt az 1998. évi IX. törvény hirdette ki. teményes mű egyéni-eredeti jellege. A Feist Publications, Inc. v. Rural Telephone Service Co 4 esetben az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1991-ben elvetette a szerzői jogi védelmet a betűrendben összeállított telefonkönyv fehér oldalai vonatkozásában, függetlenül a ráfordított idő-, energia- és költségtényezőktől. A rendelkező rész szerint a hagyományos értelemben vett eredetiség-fogalom a jelen esetben is megállapítható, hiszen az adatok vagy a tények bizonyos kifejezési módja az adatbázis előállítója által jön létre. Ebben a vonatkozásban szerzőnek lehet őt tekinteni, azonban a védelem előfeltételét képezi az alkotás minimális szintje (minimum creative effort). A jogeset elvetette az amerikai szerzői jogban 1976 óta a viták tárgyává tett „homlok verítéke” (sweat of the brow) elméletet.5 A Ae/.st-ítéletről nem alaptalanul véli a szakirodalom, hogy az elmúlt század legkiemelkedőbb szerzői jogi tárgyú esete. Az amerikai döntés nyomán kialakult értelmezések fontos nemzetközi dokumentumokhoz, tervezetekhez vezettek, hangsúlyos szerepet adva az adatbázisok sui generis védelmének. A nemzetközi szintű jogalkotási folyamatban meghatározónak tekinthető az 1996-os év. Március 11-én az Európai Közösségben elfogadták az ún. „adatbázis-irányelvet”.6 Az Amerikai Egyesült Álla-4 499 U.S. 340(1991) A sweat of the brow elmélet, amelyet gyakran industrious collection/effort elméletnek is nevez az amerikai szakirodalom, a Court of Appeals (2d Cir.) Jeweler ’s Circular Publishing Co. v. Keystone Publishing Co. ügyben hozott ítéletében, 1922-ben merült fel első alkalommal. Az angolszász jogban ugyanezen elméletet labour, skill and capital gyűjtőfogalom alatt említik. 1976 után a vitákat képző nézeteket az ún. subjective selection -elmélet, illetve az arrangement-elmélet váltották ki. Részletesen erről Matthias Leistner, Der Rcchtschutz von Datenbanken im Deutschen und europäischen Recht. Eine Untersuchung zur Richtlinie 96/9/EG und zu ihrer Umsetzung in das deutsche Urheberrechtsgesotz. Urheberrechtliche Abhandlungen des Max-Planck-Instituts für ausländisches und internationales Patent-, Urheber- und Wcttbewcrbsrccht. Heft 34, Beck München 2000, 10. oldal; Jack B. Hicks, Copyright and Computer Databases: Is Traditional Compilation Law Adequate? 120-122. oldal, in: Copyright Law Symposium Number Thirty-Seven, ASCAP Nathan Burkán Memorial Competition, Columbia University Press New York, 1990; Stacey H. King, Are Wc Ready to Answer the Question?: Baker v. Seiden, The Post-FeistEra, and Database Protections, 41 IDEA 65 (2001) 82. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11 -i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről. HL L 77. szám, 1996. 03. 27., 20. oldal.
