Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál
Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősege gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál 21 Egyezményhez8 csatlakozott országok nemzeti bíróságainak döntései alapján mutatjuk be. Tekintettel arra, hogy az 1995. évi XXXIII. törvény a nemzetközi jogi - azon belül különösen az európai jogharmonizációs - kötelezettségek teljesítése jegyében született, az európai jogalkalmazási gyakorlat tanulmányozása útmutatót biztosíthat mind a bejelentők, mind a magyar joggyakorlatot alakítók számára. 5.1. Vegyi termékek általános képletében szereplő szubsztituensek lehetséges igényponti meghatározása A hagyományos kémiai nevezéktan segítségével az egyes vegyületek teljes pontossággal leírhatók, sőt gyakorlatilag kívánt mennyiségű, még elő sem állított vegyületek halmaza is definiálható. Természetszerűleg a bejelentő, hogy a szabadalmi oltalom biztosította kizárólagos használatijogát minél jobban megvédje, a lehető legszélesebb oltalmi kör elérésére törekszik, ami a vegyi termékre vonatkozó, elképzelhető legtágabb igénypontok megfogalmazásával valósítható meg. Egy általános képlet, megfelelően megfogalmazott szubsztituensei és azok kombinációi segítségével, akár milliónyi vegyületre is vonatkozhat. Hogy hol van az - a sem a bejelentő, sem a köz jogos érdekeinek sérelme nélkül - elérhető józan határ, ameddig egy valamilyen biológiai hatást mutató új vegyületcsalád oltalma terjedhet, azt minden találmánynál egyedileg kell meghatározni. A következő példákkal ezt a folyamatot szemléltetjük. 5.1.1. Az alkil-, arilcsoportok és jelzőik A fenti tárggyal az EPO Fellebbezési Tanácsának (FT) számos döntése foglalkozik, amelyek közül most a T337/95, T825/94 és a T939/929 számúakat ismertetjük. A T 337/95 (1996. 01. 30.) döntés tárgyát az EP A 443059 számon közzétett bejelentés elutasítása után benyújtott fellebbezés képezi. A fenti bejelentés az (I) általános képletű 3-(szubsztituált fenil)-pirazol-származékokra vonatkozott, az 1. igénypontban az (I) általános képletű vegyületek szubsztituenseit a következőképpen igényelték: X jelentése......., RÍ jelentése kevés szénatomos alkil- vagy kevés szénatomos halogén-a/fo'/-csoport, R2 jelentése -A-R5, ahol R5 hidrogén, kevés szénatomos alkil-, kevés szénatomos halogén-alkil- és A jelentése -O- vagy -S-, R3 jelentése................, R4 jelentése................; illetve az 1. pótigénypont szerint az (I) általános képletű vegyületek szubszituensei: X jelentése........, R1 jelentése -CH3, R2 jelentése hidroxi-, merkapto-, alkil-úo-, halogén-a/toxi- vagy halogén-a/fa7-tio-csoport, R3 jelentése................, R4 jelentése................. Az EPO Vizsgálati Osztály elutasító határozatát azzal indokolta, hogy az 1. igénypontban a „kevés szénatomos” jelző nem egyértelmű meghatározás, az 1. pótigénypont pedig meg nem engedhető módosítást tartalmaz. A bejelentő példaként két kézikönyvre is hivatkozva azzal érvelt, hogy a „kevés szénatomos” kifejezés egy szakember számára jól ismert és egyértelmű, és az FT egy korábbi, T 860/93 számú döntése szerint, az igénypont megfogalmazásánál az egyértelműség követelményének megfelel az, ha a kifejezés értelmezése a rendelkezésre álló tudás alapján nyilvánvaló. Továbbá - a bejelentő szerint - a leírás adott oldalain példákon keresztül bemutatták a vitatott kifejezés értelmezését. Az FT a Vizsgálati Osztály elutasító határozatának az 1. igénypontra vonatkozó részével egyetértve, a fellebbezésnek az 1. pótigénypontra vonatkozólag helyt adott, és a bejelentést az 1. pótigénypont alapján történő engedélyezés céljából - amelyben a módosítást törvényesnek ítélte - további vizsgálatra a Vizsgálati Osztálynak visszaadta. Az FT a „kevés szénatomos” kifejezést azért tartotta jelen bejelentésben elfogadhatatlannak, mert:- Az oltalmi igény tárgyát az igénypontban a találmány műszaki jellemzőire vonatkozó szakkifejezések segítségével kell meghatározni. Mivel az igénypontoknak az a feladatuk, hogy a szabadalmi oltalom terjedelmét meghatározzák, ennek akkor felelnek meg, ha a köz számára világosan kiderül egy igénypontból, hogy melyik tárgy áll védelem alatt és melyik nem. Jelen esetben a találmány tárgyát képező szerves vegyületekre vonatkozó (I) általános képlet definíciójának olyannak kell lennie, hogy szakember minden kétséget kizáróan eldönthesse, hogy mely vegyületek tartoznak védelem alá és melyek nem.- Az 1. igénypontban szereplő (I) általános képletű vegyületek csoportjának a bejelentésben alkalmazott megfogalmazása általában elfogadott, kivéve a „ kevés szénatomos alkilcsoport ”-ot, amely kifejezést nem definiálták, és általánosan elfogadott, pontos meghatározása szakember számára sem ismert. Sem a bejelentő által hivatkozott, sem más szerves kémiai kézikönyv nem ad egyértelmű választ arra, hogy a „kevés szénatomos alkilcsoport” hány szénatomot is tartalmaz; egyesek szerint négyet, mások szerint hatot stb. Ennek alapján szakember számára az oltalom terjedelme nem állapítható meg.- Ugyanezek miatt nem fogadható el a bejelentő hivatkozása a T 860/93 számú döntésre, tekintettel arra, hogy az ott vitatott „vízoldékony” kifejezést egyértelműnek találták az általánosan használt szakkifejezések alapján, míg jelen esetben éppen az ellenkezője derült ki.- A leírás bejelentő által hivatkozott oldalain a név szerint felsorolt példák (pl. metil-, etil-, propil-, butil-)
