Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál

20

Dr. Gál Melinda- Működés, hatás, célkitűzés - az egyértelműség követelményének a működés, hatás, célkitűzés önmagában rendszerint nem felel meg. Ezek a kifejezések általában annyira általánosítják az oltalmi kört, hogy az bővebb lesz, mint amire a találmány vonatkozik. Az ilyen jellemzőkkel szerkesztett igénypont az esetek nagy részében csak a találmány elvét és nem magát a találmányt helyezné oltalom alá.- A műszaki megoldások széles köre eredményezhet ugyanolyan hatást. A hatásra utaló jellemzés kizárja ugyan a hatás elérésére nyilvánvalóan alkalmatlan megoldásokat, de nem jelöli meg az arra egyértelműen alkalmas megoldást. A működésre, hatásra utaló meghatározásoknak, működést, hatást tartalmazó jelzős kifejezéseknek teljes mértékben való kiküszöbölése nem lenne célszerű. Ez ugyanis sok esetben megakadályozná a célratörő, tömör, a találmányi gondolatot tartalmazó megfogalmazást, és az önmagukban ismert részegységek puszta feltüntetésével olyan tág oltalmi kört határozna meg, amely bejelentőt nem illeti meg, illetve az igénypontban megfogalmazott találmány újdonságát nagyon támadhatóvá tenné. Önmagában ismert részintézkedések jellemzésére a hatás, működés minden olyan esetben megengedhető (funkcionális jellemzés), amikor az nem megy az egyértelműség rovására, és a szakember a hatásjellemzőt vagy működési jellemzőt ismeretei alapján berendezéselemekkel vagy eljárási lépésekkel helyettesíteni tudja.- A célkitűzést, feladatmegjelölést kifejező meghatározások önmagukban - mivel magát a megoldást nem tartalmazzák - nem használhatók egy műszaki megoldásnak más műszaki megoldástól való megkülönböztetésére. Egy műszaki feladat ugyanis sokféleképpen oldható meg. Elképzelhető az is - pusztán a feladatkitűzést tartalmazó oltalmi igény esetén — hogy a kitűzött feladat nincs is megoldva.- Kivételes esetekben előfordulhat, hogy a találmány egyes jellemzőit csak az elérendő eredménnyel lehet megadni. Ezekben az estekben az eredménynek olyannak kell lennie,- amely a leírásban feltárt kísérletek és intézkedések által közvetlenül, egyszerű kipróbálással igazolható.

Az igénypontok elkészítésére vonatkozóan a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól rendelkező 20/1995. (Xll. 26.) 1M rendelet 3. §-ának (3) bekezdése ad további útmutatást.

4. A szabadalmi oltalom engedélyezése

Az előzőekben ismertetett szabályoknak nem megfelelő igénypontokat tartalmazó bejelentések nem szabadalmaztathatok. A közzétett bejelentés szabadalmazhatóságának vizsgálatát, azaz az érdemi vizsgálatot, a Magyar Szabadalmi Hivatal az Szt. 74. § (1) bekezdésének megfelelően a bejelentő külön kérelmére végzi el.

Az Szt. 74. § (2) bekezdése szerint ez az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány- kielégíti-e az Szt. 1-5. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2) bekezdése szerint nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,- bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

Továbbiakban az Szt. 76. §-a rendelkezik arról, hogy- (1) ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt — a kifogás természete szerint — hiánypótlásra, nyilatkozattételre ... kell felhívni.- (2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

A túl tág vagy határozatlan oltalmi igényt tartalmazó bejelentések nem felelnek meg a találmány feltárására és megvalósíthatóságára, illetve a leírás és igénypontok összhangjára vonatkozó - az előzőekben már idézett - az Szt. 60. §-ában rögzített követelményeknek, így ezekre oltalom nem, vagy csak korlátozott oltalmi körrel engedélyezhető.

Amennyiben a fentiek miatt az oltalmi kör korlátozására kerülne sor, akkor ennek során figyelembe kell venni az Szt. 72. §-ában foglaltakat is:- (1) a szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak,- (2) a bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között — a szabadalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.

Meg nem engedhető módosításnak számíthat ugyanis például egy tág oltalmi kört megfogalmazó jelzős szerkezetből a jelző törlése, mivel új tartalom bevitele törlés útján is lehetséges/

5. Gyógyszeripari találmányokra jellemző igénypontfajták és egyértelmű megfogalmazásuk egyes kérdései

A gyógyszeripari találmányok tárgyát (a biotechnológiától eltekintve) leggyakrabban- új vegyiiletek,- gyógyszerkészítmények és ezek előállítási eljárása,- új vegyületek gyógyászati alkalmazása,- ismert vegyületek első vagy második (és többedik) gyógyászati alkalmazása,- új gyártási eljárások képezik.

A 20/1995. (XII. 26.) IM rendelet 3. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a fenti tárgyú találmányok esetén igénypont — a találmány jellegétől függően - termékre, eljárásra és alkalmazásra fogalmazható.

Ezen igénypontok egyes típusainak megfogalmazási kérdéseit már többen részletesen ismertették.4-7 A továbbiakban ezért csak a biológiailag aktív új vegyületeket tartalmazó termékigénypontok általános képletében szereplő szubsztituensek meghatározásának egyes kérdéseivel, továbbá gyógyszerkészítményekre és második indikációs alkalmazásra vonatkozó igénypontokban használható jellemzők elemzésével foglalkozunk. A felmerülő problémák lehetséges megoldását az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának, illetve az Európai Szabadalmi